Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-401

Az országgyűlés képviselőházának U pengővel, kultúregyletek támogatása pedig csak 5000 pengővel vannak dotálva. T. Ház! En tisztelem egyénileg az egyetemi tanár t urakat, és — ismétlem — tudományos munkásságukat nagyrabecsülöm, de mégis egy kicsit groteszk kép, hogy jelenleg, amikor 347 egyetemig tanár van és mellettük egy csomó tanársegéd és adjunktus, úgyhogy ez a szám tulajdonképpen háromszor annyi, mint amennyi. Nagy-Magyarországon volt, ugyanakkor a mi­niszter úrnak megállapítása szerint is mind­össze 312 állami óvoda van ebben az országban 216 községben. Személy szerint tehát — minden egyéni érdem mellett —több az egyetemi tanár, mint amennyi óvoda, tehát népnevelési és gyer­meklélek-képzési szempontból legelső, alapvető Intézmény van ebben az országban. Ez nincs rendjén. Nagyon r magas a torony teteje, na­gyon nagy a felépítmény, túl van méretezve, és az alap nagyon el van kesikenyítve. E mellett a 20. cím egyik rovatában a kisdedóvóintézetek és épületek létesítésére nincs felvéve semmiféle összeg. Tavaly 450.000 pengő volt felvéve erre a célra beruházások címén, most egy fillér sincs. Pedig a gyermeklélek megmentése és jó­irányba való terelése köztudomás szerint az óvódáknál kezdődik. Nagy mulasztás terheli a közoktatásügyi kormányt abban a tekintetben, — noha tudja ezt indokolni és fedezni azzal — hogy a pénzügyi kormányzat nem bocsátott rendelkezésére elegendő összeget idejében s hogy mindezen feltétlenül szükséges kiadások fedezésére kell időben ezért nem gondoskodott megfelelő összegről. Ámbár helyi kérdésnek látszik, de kényte­len, vagyok megemlíteni itt a hódmezővásárhe­lyi óvónőképzőintézet ügyét. Ez mindjárt nem tűnik fel helyi kérdésnek, ha kijelentem, hogy az országban mindössze két állami óvónőképző­intézet van: Budapesten és Hódmezővásárhe­lyen. Ügy tudjuk, hogy a kultuszminiszter úr a hódmezővásárhelyi óvónőképzőintézetet be akarja szüntetni. Tavaly már az első osztályba nem lehetett növendékeket felvenni, most megint nem lehet, és így természetesen ma már a második osztályba sem lehet felvenni növen­dékeket. Ez successive azt jelenti megítélésem szerint, hogy ezt az intézetet a kultuszminiszter úr be akarja szüntetni, vagy át akarja ormán telepíteni Szegedre. En is szeretem Szegedet, a kultuszminiszter úr is szereti, hiszen képvise­lője is, de azért kérem, hogy ezt az igazság­talanságot ne vigye keresztül, már csak Mayer János földmívelésügyi miniszter úrra való te­kintettel sem, aki Hódmezővásárhely városának egyik képviselője. A város törvényhatósági bi­zottsága rendkívüli közgyűlésében kimondotta, hogy az óvónőképzőintézet épületét tulajdon­joggal átadja a kultuszkormánynak. Viszont ha ott méltóztatik hagyni az óvónőképzőintézetet, és megmarad a tavalyi költségvetés keretébe felvett összeg az építkezések folytatására, ez egyúttal Hódmezővásárhely népe számára, amely nagy szociális bajokkal küzd és nagy nyomorúságba vergődik, munkaalkalmakat is jelentene. Kérem tehát a t. kultuszminiszter urat, méltóztassék ezeket az intézkedéseket mi­nél hamarabb megtenni. Nyilt és határozott feleletet kérek erre illő tisztelettel a t. kultusz­miniszter úrtól. Ami mármost azt illeti, hogy például a gyógypedagógiai, siketnéma intézetek istápolá­sával miképpen állunk, rámutatok arra, hogy tavaly gyógypedagógiai tudományos társula­tok, siketnéma-otthonok céljaira 1588 pengő volt felvéve, s most — s ha nem a t. kultuszminiszter úrnak, hát a pénzügyi kormányzatnak — volt KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXIX. I. ülése 1930 június 3-ixn, kedden. 9 lelke ahhoz, hogy ezt az 1588 pengőt is törölje. Ez jelzi kiáltóan, mondhatnám, rikoltóan azt a gazdasági és pénzügyi politikát, amelyet a t. rendszer 10 éven keresztül folytatott, a «fenn az ernyő, nincsen kas» politikáját. Általános gyógypedagógiai, siketnéma­pártolási célokra a tavalyi költségvetésben fel­vett 36.000 pengő helyett csak 22.350 pengő van felvéve. Ez megint siralmas adat. De menjünk tovább. Nézzük a testnevelési költségeket, néz­zük, mi van felvéve iskolai testnevelési célokra, a leventeügy istápolására, amiről mindig szó­nokolnak t. képviselőtársaim is velem együtt, mert hiszen a leventeintézményt magyar nem­zeti szempontból, általános testnevelési szem­pontból, a jobb jövő megalapozása szempontjá­ból feltétlenül szükségesnek tartom. Természe­tesen mindazoknak a kinövéseknek, amelyek eleinte az adminisztrációban jelentkeztek, a le­nyesegetése feltétlenül szükséges. Most, amikor a levente-intézményt sikerült népszerűsítenünk meglehetősen szépen, úgy gaz­dálkodó közönségünknél, mint iparosainknál, akiknek alkalmazottaiknak a levente-órákra küldése bizonyos munkaidőveszteséget és kel­lemetlenséget jelent, jön a t. r kultuszkormány, — és méltóztatik, t. egységespárt, ezt,a jövetelt fedezni? — jön azzal, hogy 350.000 pengő he­lyett csak 250.000 pengő van felvéve a, költség­vetésben erre a célra. Jön a t. kormány azzal, hogy a cserkészek istápol tavalyi 80-000 pengő helyett csak 10.000 pengő van felvéve. Hiszen cserkészeink nemzetközi vonatkozások­ban még Angliában is dicséretet és dicsőséget szereztek ,a magyar névnek. (Ügy van! Ügy vari! jobbfelől és a középen.) Beruházási cé­lokra tavaly a levente-intézmény pártolásánál egymillió pengő volt felvéve, most pedig egyet­lenegy krajcár sincsen. Tavaly a közép- és fő­iskolai testnevelést előmozdító létesítmények támogatására, játszóterek,^ sportterek létesíté­sére 10.000 pengő volt felvéve, most pedig csak 5000 pengő. Ezek a számok tényleg azt bizonyítják, hogy a kormányrendszermaga is érzi az ed­dig folytatott pénzüfrvi és gazdasági politika csődjét. Nem tud tovább mit tenni, s a túlkölte­kező pénzügyi politikának, amelyet éveken ke­resztül folytatott, keserű levét, fekete levesét most kénytelen meginni a népnevelésnek, <a test­nevelésnek, a középiskolai sportképzésnek álma­gyar jövő szempontiából mindnyájunk által feltétlenül pártolandó nagv és nemes ügye. Vasárnap ott voltam Hódmezővásárhelyen egy nagy levente-ünnepélyen, ahova csak a kül­területekről 34 iskola és olvasókör körzetéből jöttek el a csapatok, a 'belterületekkel együtt voltak 1600-an, akik gyönvörű szabadgyakorla­tokat és erőmutatványokat végeztek katoná­san, magyar nemzeti dalt is énekelve. 35s én feljöttem ide az Országházáéba és kérdezem, mert a leventéknek csak egy részük volt forma­ruhában, egyenruhában, bár szerettem volna, ha mind abban lettek volna, de nincsen pénz, a társadalom sem segíthet eléggé: vájjon a t. kormány és a mögötte ülő t. párt a testneve­lésnek és a cserkészeti intézménvnek — cserké­szek is voltak ott — további fejlesztésére meg­teszi-e azt, ami kötelessége? Nem találja-e meg a menlevelet^a nemcselekvés számára azzal, \ogy nincs pénz? Erre kell lenni pénznek! (Ügy van! Ügy van! iobb felől.) Es a középiskolai "sport fejlesztésére is meg kell lennie a pénz­nek. (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.) mert ne méltóztassanak elfelejteni azt, hogy a közép­iskolák nevelik azokat az erős tornászokat és vívókat, akik később az atlétikai klubokba fel­2

Next

/
Thumbnails
Contents