Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-404

158 Az országgyűlés képviselőházának nyaik szerint való külön kezeltetése jobban biztosíthassa azoknak az igényeknek kielégí­tését, .amely az ezeknél a testületeknél gyak­rabban előforduló bajokon segíthet. Nem mél­tóztatnak képzelni, hogy például éppen a csendőrség keretében mennyire elterjedtek egyes betegségek, amelyek az ő hivatásukkal kapcsolatosaik és míg a csendőrségnél egy ki­mutatás szerint a reumás betegségek szapo­rodtak el nagy mértékben, addig a rendőrség­nél szintén a foglalkozásból kifolyólag a reu­más betegségeken felül a szívbetegségek is. Éppen ezért vált^ szükségessé, hogy a belügy­miniszter úr a szívbetegek gyógyítására egyet­len alkalmas helyet. Balatonfüredet válassza ki és ott nekik jólétig intézményt teremtsen, Hévizet pedig a reumás betegek részére ren­dezze be. Meg vagyok győződve arról, hogy ezek a jóléti intézmények, amelyek árra szolgálnak, hogy ott a tisztviselők olcsóbban szerezhessék vissza egészségüket, igen áldásosak. En sok­kal több hálálkodó levelet tudnék a t. kép­viselő uraknak felmutatni, mint amennyi pa­naszlevélre a t. képviselő urak hivatkoznak. (Mozgás a szélsőbaloldalon.) Hogy vannak panaszok, azt is megmondom, hogy mire ve­zethetők vissza. Ezek a jóléti intézmények ter­mészetesen nem tudnak mindenkit kielégíteni és ennek folytán egyesek elmaradnak, akik nem juthatnak oda be, vagy pedig későbbi időpontra jegyeztetnek elő. r Amennyire az időm megengedi, ennek a kérdésnek a keze­lését is ellenőrzöm. Ezek a jóléti intézmények olcsó, egészséges, jó ellátást nyújtanak s a betegek a jelentkezés sorrendjében, ahol pe­dig az orvosi bizonyítványok által a sürgős­ség jeleztetik, ott a szerint osztatnak be, hogy ezekbe a fürdőkbe bekerülhessenek. Bárdos Ferenc igen^ t. képviselő úr a kis­pesti vízvezeték kérdését ,tette szóvá. Részem­ről ez a kérdés régen el van intézve, azonban az érdekelt községek között — úgy tudom Kis­pest, Szentlőrinc, Csepel és Erzsébetfalva azok, amelyek csatlakozni akarnak — elhúzód­tak a tárgyalások részben közigazgatási okok­ból, mert egyesek megfellebbezték a határoza­tokat, részben pedig azért, mert a községek nem tudtak megegyezni a vízdíj kérdésében és a vízvezeték mikénti létesítésének kérdésé­ben. En ebben az irányban többször sürgető­leg lépteim közbe éppen a képviselő úr által felhozott szempontból, hogy most, amikor eze­ken a helyeken munkahiány van és itt van a megfelelő fedezet, végre a községek egyezzenek meg, hozzák meg határozataikat, hogy az épít­kezés megindulhasson. Tudtomanal ennek a nyomatékos közbelépésiemnek eredménye is lett és végre ezek a létesítmények megkezdettek és készülnek. Ennek az intézménynek fontosságiára jog­gal hivatkozott a képviselő úr, mert ezeknek a városoknak és községeknek vízellátása ag­gasztólag rossz volt közegészségügyi szem­pontból is és legfőbb ideje annak, hogy víz­vezetékkel láttassanak el. Mivel pedig vízzel való ellátásuk másképpen nem volt létesíthető, vagy remélhető a közeljövőben, mintha a wekerletelepi vízvezetéket bővítjük ki és ezek­nek a^ vele teljesen^ összeépült helységeknek vízellátását is egységesen csináljuk meg, en­nélfogva igaza van abban, ,hogy ennek a leg­nagyobb fontossága van mindenféle szempont­ból. (Bárdos Ferenc: Igen, de a csatornákat is ki akarják építeni és erre kérték a pénz­ügyminiszter urat!)^ A csatornák kérdése nem tartozik az én tárcáim körébe, ennélfogva sajr 4. ülése 1980 június 6-án, pénteken. nálatomra ebben a kérdésiben nem tudok nyi­latkozni. A hadikölcsönjegyzésben résztvett nyugdíj­intézetek kérdésénél úgy áll a dolog, hogy a költségvetésiben ilyen segélyezések céljaira aránylag tényleg nem nagy összeg van fel­véve. Egyelőre ezt az összeget \ nemi tudjuk emelni, én azonban a ma^am részéről a nép­jóléti miniszter úrral érintkezésbe léptem, hogy a segítésben somajussiamak már azok a nyug­díjintézetek is, amelyek vagyontalanok ma­radtak, éppen azért, mert tőkéjüket hadiköl­csönbe fektették. Azt hiszem, hogy ezzel a felmerült kérdé­sekre a választ tőlem telhetőleg megadtam és kérem a cíim elfogad áslát. (Helyeslés jobb felől és a középen.) Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. A 15. cím meg nem tlámiadtatván, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 16. cím. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Fitz Arthur jegyző {olvassa a 16. címet): Gaal Gaston! Gaal Gaston: Elállók a szótól. Elnök: Szólásra következik 1 ? Fitz Arthur jesryző: Rothenstein Mór! Rothenstein Mór: T. Képviselőház! A 16. címnél, amely az állami nyomdáról szól, fel kell szólalnom azért, mert abban a válaszban, amelyet a pénzügyminiszter úr nekem az ál­talános vita során adott, a kérdésnek melléje beszélt. En nem arról szóltam, hogy az állami nyomda nem bocsát el munkásokat és ez az én szememben sérelem a munkásságra nézve, hanem arról szóltam, hogy az állami nyomda egy olyan iparban, amelyhez ő is, tartozik és amelvben, tudniillik magániparban^ 98%-bam kollektív szerződésben él a munkásság, ezt a kollektív szerződést nem respektálja. Hogyan egyeztethető össze a pénzügyminiszter úr^ el­gondolásával az, hogy tanácskozik személye­sen a szakszervezetek kiküldötteivel, ott szó esik a kollektív szerződésről, ott elismeri a miniszterelnök úr maga, hogy a kollektív szer­ződés eszköz, amely az iparban a békét fenntartja, de ugyanakkor az állam intézetei­ben, így az állami nyomdában ezt nem is­merik el? Arról beszéltem, hogy az államig nyomda csak azért, hogy szervezett munkásokat ne kelljen felvennie, túlóráztak Arról beszéltem, hogy az állami nyomda, c«ak azért, hogy szer­vezett munkásokat ne kelljen felvennie, idegen honos munkásokat alkalmaz, amikor pedig eb­ben az iparban 1500 miagvar honos munkanél­küli van % Bocsánatot kérek, erre feleljen a ( z igen t. pénzügyminiszter úr, nem arra. amiről én nem is beszéltem. Enpen ezért szükséges­nek tartottam, hogy úiból felszólaljiak és hogy kérjem a. pénzügvminiiszter urat, hogy arra nézve méltóztassék válaszolni, hogy az állami nyomda, amely az ő fennhatósága alatt áll, a kollektív szerződésről miként gondolkozik. Éppen ezért ezt a címet nem tudom elfogadni. Elnök: Szólásra következik 1 ? Urbanics Kálmán jegyző: Fábián Béla! Fábián Béla: T. Képviselőház! Méltóztas­sanak megengedni, hogy a jutalmakról és se­gélyekről szóló harmadik részre való hivat­kozással válaszoljak a miniszter úrnak arra az álláspontjára, amelyet a jutalmakra és se­gélyekre vonatkozólag előadott Elsősorban a miniszter úr vagy nem tudja, vagy pedig téved abban, miintha a költ­ségvetésben megállapított 1,100.000 pengő volna

Next

/
Thumbnails
Contents