Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-403

136 Az országgyűlés képviselőházának UO tési év első felében, az előző év ugyanezen időszakához viszonyítva, a forgalom tételszámban 23 "69%, összegben pedig 16*60%; az új betevők számában pedig 13'39%-os emelkedést mutat. A csek-üzletágbian ugyanezen időszakban az emelkedés tételszámokban 6"90%-os, a csekkszámláik számában 0'81%-os emelkedést mutat, összegben azonban a gazdasági viszonyok romlása folytán 12*84%-o/s apadást látunk A zálogüzlet forgalmában a tételszám 14'94%-os, az összeg pedig 26'11%-os emelkedést mutat, ami résziben a gazdasiági viszonyok rosszabbodásából állott elő, de részben arra is visszavezethető, hogy, amint ismeretes, a múlt esztendőiben a pénzügyi kormányzat a zálogüzletágaikra nézve, különösen a kamatok tekintetében lényeges könnyítést hozott be. Az intézet munkája tekintélyesen megszaporodott azáltal, hogy az állami pénz- és értékkezelés egyszerűsítése céljából az állami és az állami kezelés alatt álló alapok és alapítványok vagyonának pénztári kezelése, továbbá az állami és közigazgatási értékletétek kezelése a Postatakarékpénztár kezelésébe utaltatott. Áttérve most már a Postatakarékpénzár költségvetésének ismertetésére, a kiadások a személyi járandóságoknál emelkedtek 1120 pengővel, a nyugellátásoknál 31.570 pengővel, az üzemi és egyéb kiadásoknál 319.310 pengővel, ellenben apadás mutatkozik a beruházásoknál 356.000 pengővel, úgy, hogy végeredményben a kiadások 4000 pengővel csökkentek az előző évvel szemben. A személyi járandóságok lényegtelen emelkedését kizárólag az automatikus előlépések idézték elő. Egyébként az intézet létszáma változatlan, de ki kell itt emelni, hogy az intézet fogalmának állandó növekedése mellett a létszámemelés kizárólag csak azáltal volt elkerülhető, hogy a Postatakarékpénztárt a lehető legnagyobb mértékben racionalizálták és gépesítették, és így a lehető legnagyobb dicséret illeti meg az intézet vezetőségét, hogy a fokozódó és igen nagyfontosságú, nagy felelősséggel járó munkával szemben, el tudta munkáját végezni úgy, hogy személyzetszaporításra nem került sor. A nyugellátás többletét a nyugdíjasok létszámának nyolc főnyi szaporulata idézi elő. A bevételek előirányzata az előző évvel szemben lényeges változást alig mutat és a végeredményben mutatkozó csekély 4000 pengő apadás egyrészt a kihelyezett tőkék alacsonyabb kamatának következtében, otnásirészt pedig azáltal állott elő, hogy a Postatakarékpénztár eddig bérbeadott helyiségeinek egy részét kénytelen volt a fokozódó munkatömeg miatt, hivatal céljára visszavenni és e miatt bevételei is bizonyos mértékben apadtak. Áttérve most már a pénzügyi tárca másik üzemére, az állami kőszénbányászatra, itt a múlt költségvetési évben a rendes bevételek 2,774.000 pengőben, a kiadások pedig 2,714.000 pengőben állapíttattak meg. Tehát a múlt esztendőben a fölösleg 60.000 pengő volt. Ezzel szemben a mostani költségvetésben a rendes bevételek 2,778.000 pengőben, a rendes kiadások pedig 2,703.000 pengőben állapíttattak meg, tehát a felesleg a következő évben 75.000 pengő lesz. E szerint tehát az 1930/31. költségvetés mérlege az előző költségvetéssel szemben 15.000 pengővel kedvezőbb, amennyiben a bevételek 4000 pengőnyi emelkedést, a kiadások pedig 11.000 pengő apadást mutatnak. 3. ülése 1930 június 5-én, csütörtökön. , A széntermelés teljesen azonos az előző í évi előirányzattal. A villamos áram termelése azonban az előző évi 5"8 millió kilowattóra termelés helyett most 7*3 millió kilowattórára van előirányozva. Ugyanis, mint ismeretes, a komlói bányák villamos központja fölös villamos árammal rendelkezik és eddig Baját, Kalocsát, Báttaszéket, Bonyhádot és Pécsváradot, valamint a sásdi járás 34 községét és a péesiv aradi járás 15 községét látja el villamosár animal. Ujabban pedig a hirdi állami és a komlói vármegyei kőbánya is innen szerzi be áramszükségletét. Az eddig kiépített primer távvezeték hossza 286 kilométer volt, amely most 291 kilométerre építtetett ki. Szükségesnek tartom azonban éppen az energiagazdálkodás szempontjából innen is felhívni az igen t. pénzügyminiszter úr szíves figyelmét arra, hogy kövesse nagynevű édesatyja elgondolását, aki az 1909 : XV. tc.-ben bölcs előrelátással arra kért és kapott felhatalmazást a törvényhozástól, hogy minél nagyobb számban vásároljon szénbányát az állam részére. Sajnos, ezen nagyjelentőségű vagyontételektől megfosztott bennünket Trianon, • ennélfogva egyrészt a helyes energiagazdálkodás szempontjából, másrészt ipari fejlődésünk érdekében, a szénárakra gyakorolható hathatós befolyás miatt szükséges lenne, hogyha arra alkalom kínálkozik, újabb szénbánya is szereztessék meg az állam részére. Nézetem szerint az energia fejlesztéséről készített törvényjavaslatban a távvezeték állami háramlására vonatkozó rész teljesen értéktelen, ha az áramfejlesztéshez szükséges energiaforrásról nem gondoskodik az állam. En csak a legnagyobb elismeréssel adózhatom a pénzügyi kormány bányászati tevékenységének, amidőn csekély anyagi erővel, de annál nagyobb tudományos felkészültséggel igyekszik pótolni azokat a természeti kincseinket, amelyektől a békeszerződés bennünket megfosztott. Az ércbányászat terén is jelentős eredményekre mutathatunk reá, amennyiben a Párád mellett lévő recski ércbánya, amelyet alig két esztendő óta vett kutatás és bányászat alá a pénzügyi kormány bányászati osztálya, máris igen tekintélyes mennyiségű arany- és ezüsttartalmú rézércet tud kibányászni és ennek a bányának, amely hosszú esztendőkön keresztül teljesen el volt hanyagolva, igen nagy jövőt lehet jósolni (Éljenzés jobb felől.) De fontosnak tartom az Alföldnek bányászati átkutatását is és bár még nagyobb menynyiségű földgázát és olajat eddig nem sikerült felszínre hozni, a hajdúszoboszlói és karcagi vizesgáz és jódos források azonban máris nagyértékű kincseket tartalmaznak és ha a közeljövőben sikerül nekünk még esetleg sós vizet is találnunk, abban az esetben a bányászati osztály igen nagyjelentőségű feladatát oldotta meg. A magam részéről szintén csatlakozom ahhoz a felszólaláshoz, amelyre már Biró Pál t. képviselőtársam a pénzügyi bizottságban is felhívta a pénzügyminiszter úr szíves figyelmét, amelyre már erről erről a helyről az előző esztendőkben is több alkalommal voltam bátor én is felhívni a pénzügyi kormány figyelmét és ez a kívánalom az, hogy a világhírű soproni, régebben Selmecbányái akadémiának adjuk meg a jogot a magántanári képesítéshez és a doktorátus adásához. Csodálatos dolog, hogy ez a kiváló intézet nincs felruházva ezzel a joggal, ahonnan pedig — büszkén vallhatjuk ~ az egész világon örömmel alkalmazzák rendkívül