Képviselőházi napló, 1927. XXIX. kötet • 1930. június 3. - 1930. június 25.

Ülésnapok - 1927-401

2 Az országgyűlés képviselőházának U »égvetési esztendőben 148-2 millió volt. A legközelebbi költségvetési esztendőben a költségvetés 142-6 miiilióra van tervezve, ennekfoiytan a kultusztárca 'költségvetése tulajdonképpen 5-6 millióval, vagyis pontosan 5,63O.ÜU0 pengővel kevesebb. Ez az 5,630.000 pengő a következőképpen oszlik meg: kevesebb a rendes kiadásoknál l-ö millióval, a rendkívüli kiadásoknál 0-1 millióval és a beruházásoknál 3-8 millióval. A bevételek csökkenése 0-1 millió, vagyis egészen pontosan 110.000 pengő. Kérdés az, — mert ez sem mindegy, t. Képviselőház — hogy a kultusztárca ezt az 56 millió redukciót hogyan tudta keresztülvinni és hogyan vitte keresztül! Mielőtt ezt részletesen előterjeszteném, legyen szabad mindenekelőtt kiemelnem azt, hogy a kultusztárca költségvetéséből 80% esik az úgynevezett személyi ellátmány

r óikra. Személyi ellátmányok alatt értjük a fizetéseiket, a nyugdíjakat és azt a 0-5 millió pengő összeget, amely a lakásbérek emelése folytán a költségvetési tárcában elő fog állani. Elz(t a redukciót — minthogy a költségvetés 80%-át redukálni nem lehet, sőt az automatikus fizetésemelések folytán itt még bizonyos többleteik állottak elő és erről gondoskodni kellett — csakis úgy lehetett elérni, hogy a dologi kiadások megfelelően csökkentettek. A dologi kiadások csökkentése két részből állott, egyrészt a rendes dologi kiadások csökkentéséből, másrészt a beruházásokéból. A rendes dologi kiadások csökkenésének jellemzésére engedje meg a t. Képviselőház, hogy a következő tételeket említsem fél és pedig: az egyetemeknél körülbelül 1 millió pengő, a középiskolai internátuisoknál 0-6 millió pengő, a külföldi kollégiumoknál 0-5 millió pengő, a művészeti intézmények támogatásainál 0-3 millió pengő, ez együtt körülbelüli kikerekítve majdnem 2*5 millió pengőt tesz ki. Ámde sokkal több a csökkentés a beruházásoknál és minthogy a beruházások csökkentésére okvetlenül szükség volt, ennek folytán a kultuszkormány politikáját a beruházásoknál az jellemzi és az fogja jellemezni, hogy beruházás már csak a megkezdett és halasztást nem tűrő munkálatok folytatására és befejezésére irányoztatott elő. Es mivel a fizetések, lakáspénzek és nyugdíjak automatikusan, önmaguktól emelkedtek, így a dologi kiadásokat — értve alatta úgy a rendeseket, mint a rendkívülieket — még egymillió pengővel kellett csökkenteni. Ilyen körülmények között a beruházásokra a * költségvetés keretében már csak a következő összegek fognak maradni és pedig: a szegedi klinika építésére 700.000 pengő, a soproni evangélikus hittudományi kar épületének felépítésére 300.000 pengő, a szombathelyi reáliskolai építkezések hozzájárulásához 220.000 pengő, a pécsi nevelőintézetéhez 47.500 pengő, polgári iskolák építkezésének befejezésére 800.000 pengő, iparostanonciskolák és gazdasági népiskolák építkezéseinek kibővítésére és támogatására 80.000 pengő, népiskolák támogatására és népiskolai épületek emelésére 500.000 pengő, a szegedi természettudományi intézet folytatólagos építkezési költségeire 900.000 pengő, azonkívül a Nemzeti Múzeum új épületének átalakítására 400.000 pengő és a csillagvizsgálóintézet legszükségesebb felszerelésére 100.000 pengő. Együtt 4,040.000 pengő. A másik megtakarítás előállott az időközi, úgynevezett interkaláris megtakarításokból, amelyek a kultusztárca különböző címeinél egytől hét és félszázalékig mentek. Itt rá kell mutatni arra, ihogy az interkaláris megtakarítások a budgetnek tulajdonképpen mindig nagyon veszedelmes tételei, mert az időközi meg01. ülése 1930 június 3-án, kedden. takarításoknál mindig az intézetek fizetnek rá és ennek folytán a kultusztárca keretében tulajdonképpen a tanuló, a tanulóifjúság fizet rá. Az a kérdés, t. Képviselőház, melyek azok a többletkiadások, — mert hiszen többletkiadások is vannak és pedig személyi keretben fr* amelyek említésreméltók'? Ilyen többletkiadások mutatkoznak: a középiskolák tanintézeteinél 60.152 pengő, a nevelőintézeteknél 25.900 pengő, a mezőgazdasági népiskoláknál — mindenhol tanszemélyzeti kiadásokra kell gondolni — 20.223 pengő, a gyógynevelőintézeteknél, siketnémák, vakok és hasonlók intézeteinél 15.272 pengő; az elemi iskolai tanítók továbbképző intézeteinél 47.000 pengő, az állami elemi iskoláknál 768.000 pengő, a nem állami elemi iskolák támogatására ugyanilyen címen 33.000 pengő, végül pedig a nyugdíjellátmányok természetszerű emelkedése 451.000 pengő. T. Képviselőház! Ha így azt a 80%-ot, amelyről szóltam, s amely a kultusztárcának költségvetését itt a legnagyobb n mértékben nyomja, leütjük, akkor a számszerű eredmény az, hogy a kultusztárcánál a 142*6 millió pengő előirányzatból levonásba kell hoznunk 114 milliót ellátmányokra és ebben az esetben csupán 28'6 millió az az összeg, amely a vallás- és közoktatásügyi tárcának tulajdonképpen igazi költségvetését kiteszi. Ilyen körülmények között másképpen S estének azok a számok az igazság fényénél, mint ahogyan az ember az első pillanatra a számok betekintésénél képzelné. (ErŐdiHarrach Tihamér: Rendszerint így szokott lenni.) Az a kérdés, hogy miképpen festenek most már ezek a számok, amelyeket röviden és nagyjából előadtam, százalékszerűen. A százalékos felállítás ugyanis a legkönnyebben tájékoztat bennünket a többi tárcára vonatkozólag is. E szerint a megtakarítás 3'9%-ot tesz ki általában a kultusztárcánál. Itt legyen szabad egészen őszintén rámutatnom arra a bizonyos kedvelt Összehasonlításra, — annál is inkább, mert a jobboldalról egy^ közbeszólást hallottam — a földmívelésügyi tárcával kapcsolatban. (Halljuk! Halljuk! jobbfelöl.) A földmívelésügyi tárcánál, amint méltóztatnak tudni, megtakarítás gyanánt 4*4% jelentkezik, a kultusztárcánál pedig 3*9%. Azt lehetne tehát mondani, hogy a földmívelésügyi tárcánál a megtakarítás talán a kultusztárcának javára történt. Egyáltalában jöjjünk legelső sorb an is tisztába azzal, hogy a tárcáknak megtakarítását sem lehet számszerűen mereven keresztülvinni. Hiszen méltóztatik tudni, ez nem sikerült, nem is sikerülhetett, mert a tárcáknak a megtakarítása önmagukból a tárcákból nő ki. A tárcáknak a természete az, amelyekből megállapítható, hogy milyen megtakarítás az, ami lehetséges. Ha mármost szembeállítjuk, illetőleg ha egymás mellé állítjuk — mert a szembeállítás kifejezést ki szeretném kerülni — a földmívelésügyi és a vallás- és közoktatásügyi tárca költségvetését számszerűleg, akkor azt látjuk, hogy a kultusztárcánál a dologi kiadásokra marad csupán 28'6 millió pengő, vagyis az egész költségvetési előirányzatnak 20%-a, minthogy 80% megy a személyi ellátmányokra. A földmívelésügyi tárca egész költségvetése 36'6 millió pengő, amelyből ha levonjuk a személyi ellátmányokat, amely 19 "9 millió pengő, még marad 48% a dologi ellátmányokra. r T. Ház! Ha az egész költségvetési arányszámokkal hasonlítjuk össze a kultusztárca százalékszerű számait, akkor arra az eredményre juthatunk, hogy amíg az egész költségvetésben 50'5%-ot tesznek ki a személyi ellátmányok, amely önmagában vévens nagy összeg,