Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.
Ülésnapok - 1927-391
Az országgyűlés képviselőházának 391. ülése 1930 május ll>-én, szerdán. 57 bekben állampolgárságot kell igazolni okmánynyal, a helybenlakást kell igazolni, iskolai végzettséget és az okmányokat nem hivatalból szerzik be, hanem magának a választópolgárnak kell ezekért az okmányokért elfáradnia. Nem tudom, mivel akarják még a választópolgárokat büntetni? •; Nincs elég bajuk, gondjuk az élettel, most még külön akarják őket sújtani azzal, hogy a választójogi jogosultság igazolása végett hivatalokba járkáljanak? (Fábián Béla: Tudják, hogy nem fognak járkálni! Soi a megbízhatatlan szavazó!) Ezzel kapcsolatban rögtön két kérdés vetőtlik fel. Az első kérdés az, hogyan lehetséges ez, amikor a választói jogosultság igazolásának rendszere a hivatalból való igazolás rendszerére van alapítva, amikor hivatalból kell beszerezni a választójog megállapításához szükséges adatokat 1 ? Miért akarják most a> választópolgárokat arra kényszeríteni, hogy nekik sajátmaguknak kelljen ezeket az okmányokat beszerezniük. (Fábián Béla: Mert úgyis tudják, hogy nem szerzik be!) Csodálatos, hogy akkor, amikor kötelességekről van szó, ezeknek nem kell a választóDolgárnak utánajárnia az adóhivatalokban. Mikor a kötelességekről, az adófizetésekről van szó, akkor rátalálnak a választópolgárokra, rátalálnak, elérik, utóiérik őket, megragadják őket és nem engedik ki őket a markukból, mihelyt kötelességekről^ van szó. Tehát rögtön felötlik ez a különbség a között az állapot között, amikor egy jogról és a között az állapot között, amikor egy kötelességről van szó. A második kérdés, amely éhben az ügyben rögtön az ember >ajkára tolul, az, hogy mi a eélja ennek. (Fábián Béla: Irtani! Más erdői. irt, nálunk szavazókat irtanak!) Mit akarnál: ezzel? Mi a cél? Mert az országgyűlési és a törvényhatósági választójog teljesen azonosak, egy kellék kivételével, ez a kellék a hat évi hely benlakás kelléke. Az állampolgársági státus, a kor, a feddhetetlen előélet, az iskolai képzettség, mind az országgyűlési, mind pedig a törvényhatósági választóknál egyformák, különbség csak a helybenlakás időtartama között van. Az egyiket két évi^ helybenlakáshoz, a másikat hat évi helybenlakáshoz kötik. Tehát semmiféle más differencia e két választójog közt nincs, mint ez a hat évi helybenlakás. A hat évi helvbenlakást pedig már meg lehet állapítani egyedül a bejelentő hivatalok útján, mert hiszen Budapestről van szó. Az 1925 : XXVI. te. meg mondja, hogy az állampolgárságot vélelmezni kell mindazoknál, akik Magyarországon születtek. Az 1925 : XXVI. te. megmondja, hogy az i.v kolai képzettség szempontjából, ha valaki az általa kitöltött számlálólapon világosan megjelölte, hogy hol végezte iskoláit, az adatokat hivatalból be kell szerezni. Tehát megállapítja a hivatalból való beszerzést. A törvényhatósági választójogra vonatkozó jelenlegi törvényes rendelkezés megállapítja azt, hogy ha az igazoló-választmány a kellékekre vonatkozó adatok helyességét kétségesnek tartja, ezt hivatalból kell vizsgálat tárgyává tenni, minek folytán az érdekeltet jogosultságának igazolására szólíthatja fel és ia vizsgálat alapján határoz a felvétel felett. Ugyancsak ennek a törvénycikknek 11. §-a megállapítja, hogy a bejelentő hivataltól a helybenlakásra vonatkozó adatokat mindig hivatalból kell heszerezni. Ez vonatkozik a jelenlegi jogállapotra. De mit mond az az új törvény, amely ezekről a kérdésekről intézkedik? Az új törvény más beosztást, más rendezést csinál. Eddig a központi választmány az ura és a végrehajtója ezeknek az intézkedéseknek, az a központi választmány, amelyben a pártok arányosan vannak képviselve, így tehát ellenőrizhetik az ott történő eseményeket. Most pedig ez az új törvény a polgármesterre bízza a választói névjegyzék összeállítását, ia statisztikai hivatal útján. De mit mond erre vonatkozólag a törvény 15. Va? Azt mondja, hogy a székesfővárosi statisztikai hivatalnál a választók összeírása céljából külön nyilvántartási osztályt kell szervezni, melynek megkeresésére «a hatóságok, hivatalok (m. kir. anyakönyvvezetők, m. kir. állami rendőrség bejelentő hivatala, iskolai hatóságok), a kívánt adatokat rendelkezésre bocsátani kötelesek». Tehát egészen kétségtelenül ez a törvény is a hivatalból való beszerzés elvi alapján áll. Amikor tehát ezen az alapon áll, ezzel a legmerevebben ellentétben van egy olyan végrehajtási utasítás, amely a választópolgárnak magának közreműködését, eljárását kívánja ezekben az esetekben. Az állampolgárság ügye törvény alapján van szabályozva, az iskolai képzettség ügye szintén törvény alapján van szabályozva. Itt tehát egyedül csak a hatévi helyhenlakás kérdés-érői lehet szó, ebben pedig ne méltóztassék az állampolgárokat arra kényszeríteni, hogy ácsorogjanak a bejelentő hivatalnál, hanem, mint eddig is történt, hivatalból szerezzék meg a bejelentőhivatalból a hatévi helybenlakásra vonatkozó adatokát. De' még továbbmegyek. Az országgyűlési képviselői választójognak és a törvényhatósági választójognak alapjául az a számlálólap szolgál, amelyet ki kell töltenie a választópolgárnak. A számlálólap kérdései között van egy rovat, amely úgy szól, hogy hány év óta lakik az illető megszakítás nélkül Budapesten? Szóval erre is fel van adva a kérdés, tehát a polgár válaszol arra a kérdésre is, hogy mióta lakik Budapesten, úgyhogy erről könnyen meg lehet győződni, mert nem kell mást tenni, mint elővenni ezeket a számlálólapokat, és ezekből kétségtelenül kitűnik, hogy hány év óta lakik az a választópolgár Budapesten. Ha a mélyen t. belügyminiszter úr azt akarja, hogy a törvényt rendesen hatjsák végre és mindenki választói jogosultságához jusson és nem akarja, hogy kihagyjanak választópolgárokat a névjegyzékből, orozva, titokban, suttyomban, mondóim iha nem akarja kiszolgáltatni ezt a választói névjegyzéket az egyoldalú párturalomnak, — mert itt most a pártok közreműködése ki van zárva, nem úgy, mint a központi választmánynál, ahol minden párt képviselve van, mert itt a polgármester és a statisztikai hivatal minden más közreműködés nélkül állítják össze a választói névjegyzéket, s ha ez a választói névjegyzék nem áll a becsületnek az alapján, akkor ki van szolgáltatva a kormánypárt egyoldalú betekintésének — mondom, ha ez a választói névjegyzék ott titokban minden ellenőrzés nélkül készül, azt fogják bevenni, akit akarnak s azt dobják ki belőle, akit akarnak, akkor pedig ennek a választói névjegyzéknek az egész léte kétes és fel van itt borítva minden jogrend, mert ebben az új fővárosi törvényben már méltóztatnak a titkosságnak egy csomó korrektívumáról gondoskodni. (Jánossy Gábor: Ott a törvény! — Rassay Károly: Tudja igazolni az állampolgárságát a képviselő úr? — Jánossy Gábor: Hogyne!) Véletlenül itt van az igazolványa t. képviselőtársamnak? (Jánossy Gábor: A hetvenedik öregapám is magyar ember volt! — Peyer Károly: Okmány kell erről! Nem az a fontos, hogy itt született, cettli kell róla!) 9.
