Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-391

Az országgyűlés képviselőházának 3 szer csak ebben az ügyben az ügyészségnek is felhatalmazás adatott és az ügyészség a kir. törvényszéknél tárgyaltatta az ügyet, most már hivatalból indult eljárás Zöld Aladár ellen. A tárgyalás rendjén azt kérte Zöld Aladár vád­lott, hogy hallgassák ki ebben az ügyben Vass József népjóléti miniszter urat is. Ugyanakkor, amikor a magyar kormány felhatalmazást adott egy főispánjának arra, hogy rágalmazás és becsületsértés miatt eljárást indíttasson annak ellenére, hogy a törvény­szék közérdekből megkereste a kormányt, hogy a szükséges felmentést Vass József volt köz­élelmezésügyi miniszternek adja meg, a kor­mány ezt a felmentést nem adta meg, illető­leg a Kormányzó úr ő főméltóságának tagadó­lagos előterjesztést tett és a volt közélelmezés­ügyi miniszter úr kihallgatása ennélfogva nem volt lehetséges. A magam részéről igazságtalannak tartom, hogy amikor a kormány eljárást indíttat, ugyanakkor a bizonyítékok tisztázása elől pe­dig elzárkózik. Annyival inkább súlyosan kell ezt kifogásolnom, mert nem úgy van, amint azt az igázságügyminiszter úr válaszában ál­lítja, hogy a jelen esetben is csak olyan szo­kásos miniszteri kihallgatásról lett volna szó, hanem ellenkezőleg, a miniszternek kihallga tása feltétlenül perdöntő lett volna, mert ezidő óta már a kir. törvényszék, sőt a kir. tábla is meghozta ítéletét és ennek az ítéletnek során megállapította azt, hogy Péchy László főiispán, akinek szeszfőzdéje volt és akinek az 1920. év­ben kelt közélelmezési miniszteri rendeletek értelmében az összes burgonyáját át kellett volna adnia az Országos Központi Burgonya­irodának, azonkívül a forgalombahozással járó költségek fedezetére vonatkozólag bizonyos ju­talékot — métermázsánként 6 koronát — kel­lett volna fizetnie, a saját vármegyéjében a rendeletnek nem tett eleget, szeszfőzdéjével ott az Ínséges részeken ezt a burgonyát felfőzette és ebben a tekintetben a fennálló szabályokkal szemben határozottan mulasztást és súlyos sza­bálytalanságot követett el. Egyetlenegy mentő bizonyítéka volt Péchy László főispánnak és pedig az, hogy Mata­vovszky Iván Obki. miniszteri, vagy kormány­biztosra hivatkozott, akit a tárgyalások rend­jén kihallgattak és aki azt mondotta, hogy mindezekre ő adott a főispánnak felhatalma­zást azokban az ínséges időkben; tette pedig ezt azért, mert Vass József népjóléti miniszter neki saját rendeletére azt mondotta, hogy az a ren­delet, amelyet ő kibocsátott, nem egyéb, mint egy papír és egy rongy,, amelyet nem kell al­kalmazni. Mivel pedig Vass József volt köz­élelmezésügyi miniszter urat nem lehetett ki­hallgatni, nem lehetett kihallgatni abban a te kintetben, hogy ez a Matavovszky Iván, aki Péchy Lászlónak rokona, miniszteri, vagy kor­mánybiztos volt-e, nem lehetett kihallgatni ab­ban a tekintetben... Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy az igazságügyminiszter úr által adott vá­laszról van szó. Hegymegi Kiss Pál: Jó, én helyesen beszé­lek. Mondom, nem lehetett a miniszter urat ki­hallgatni arra vonatkozólag sem, hogy ez a Ma­tavovszky Iván milyen jogállással birt a fő­ispánnal szemben, alá volt-e rendelve neki, mint azt országos törvényeink megállapítják; mert ha alá volt ennek a Péchy Lászlónak rendelve, aki a burgonyát azokban az Ínséges időkben szabálytalanul felfőzette és a hat korona juta­lékokat sem szolgáltatta be, abban az esetben Péchy Lászlónak, ha neki magának is adta meg 91. ülése 1930 május H-én, szerdán. 53 a felmentést ez a Matavovszky Iván miniszteri vagy kormánybiztos, főispáni jogköréből kifő lyólag nem lett volna szabad ezt elfogadnia. Szóval, perdöntő lett volna ez a kérdés, annál inkább perdöntő lett volna, mert •' ez t az ügy több, mint 8 esztendeje húzódik már és ebben a tekintetben az én meggyőződésem szerint, mivel ennek az ügynek igen, de igen súlyos áldozatai is vannak, amíg a kormány módot nem nyújt arra, hogy ez a főispán úgy állhas­son a bíróság elé, hogy a miniszterek is az ő ténykedéseire vonatkozólag legalább hivatalo­san álláspontjukat megmondhassák, addig ez az ügy úgysem fog nyugodni^ Ezért én az igazságügyminiszter úr válaszát a magam ré­széről sajnálattal nem vehetem tudomásul. Elnök: Következik a határozathozatal. Kér­dem a t. Házat, méltóztatik-e^ az igázságügymi­niszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nemi* Kérem azokat a képviselő urakat, akik a vá­laszt tudomásul veszik, méltóztassanak felállam (Megtörténik. — Felkiáltások a szélsőbalolda­lon: Kisebbség! Ellenpróbát kérünk! — Peyer Károly: Addig bejön még kettő!) )r Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szavazó kénviselő urakat megszámlálni ! (Fábián Béla: 11!) Urbanics Kálmán jegyző: (megszámlálván a szavazó képviselőket): 17! (Fábián Béla: f Bo­csátatot kérek, nincs annyi! Egy képviselő úr most jött be!) Én őt nem számítottam a szava­zók közé. (Mégegyszer megszámlálja a szavazó képviselőket.) 17! Tessék megolvasni! Elnök: Kérem most azokat a. képviselő ura­kat, akik a választ nem fogadják el, szívesked­jenek felállani! (Megtörténik.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szavazó képviselő urakat megszámlálni ! Urbanics Kálmán jegyző (megszámlálván a szavazó képviselőket): 10! (Peyer Károly: Majd­nem baj lett!) Elnök: A Ház az igazságügyminiszter úr válaszát tudomásul vette. Következik tai földmívelésügyi miniszter úr írásbeli válasza Hegymegi Kiss Pál képviselő úr 1930 április 30-án előterjesztett interpellá­ciójára. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): Tisztelt Kénviselőház! Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képviselő úr 1930 április 30-án a következő interpellá­ciót intézte a magyar királyi pénzügyminiszter úrhoz és hozzám: «Miért hagyja a kormány a szabolcsi gaz­dáknak 15.000 vagont kitevő burgonyáját elrot­hadni, holott, ha kartell nem volna, a szesz­gyárak azt feldolgozhatnák?» Tisztelt Ház! A kormány folyó év márciusában kiadott rendelettel lehetővé tette, hogy a másként nem értékesíthető és így az elpusztulás veszélyének kitett burgonyafeleslegek a fogyasztási adó alá eső (ipari és mezőgazdasági) szeszfőzdékben szesszé feldolgozhatók legyenek. Az említett szeszfőzdék ugyanis az 1929/30-i termelési idő­szakra kiosztva volt törzstermelési keretüknek 50%-át, az 1930/31-i termelési időszakra meg­állapítandó törzstermelési keretük terhére, már a folyó termelési időszakban kizárlóag csakis burgonyából, kitermelhetik. Tekintettel arra, hogy az ezek szerint bur­gonyából kifőzhető összesen 120.000 hektoliter szesz kitermeléséhez — a burgonyának késő tavasszal már csökkent keményítőtartalmára figyelemmel: 1 hektoliter szesz előállításához 12 métermázsa burgonyát véve számításba, — ösz-

Next

/
Thumbnails
Contents