Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-391

Az országgyűlés képviselőházának 3 szer csak ebben az ügyben az ügyészségnek is felhatalmazás adatott és az ügyészség a kir. törvényszéknél tárgyaltatta az ügyet, most már hivatalból indult eljárás Zöld Aladár ellen. A tárgyalás rendjén azt kérte Zöld Aladár vádlott, hogy hallgassák ki ebben az ügyben Vass József népjóléti miniszter urat is. Ugyanakkor, amikor a magyar kormány felhatalmazást adott egy főispánjának arra, hogy rágalmazás és becsületsértés miatt eljárást indíttasson annak ellenére, hogy a törvényszék közérdekből megkereste a kormányt, hogy a szükséges felmentést Vass József volt közélelmezésügyi miniszternek adja meg, a kormány ezt a felmentést nem adta meg, illetőleg a Kormányzó úr ő főméltóságának tagadólagos előterjesztést tett és a volt közélelmezésügyi miniszter úr kihallgatása ennélfogva nem volt lehetséges. A magam részéről igazságtalannak tartom, hogy amikor a kormány eljárást indíttat, ugyanakkor a bizonyítékok tisztázása elől pedig elzárkózik. Annyival inkább súlyosan kell ezt kifogásolnom, mert nem úgy van, amint azt az igázságügyminiszter úr válaszában állítja, hogy a jelen esetben is csak olyan szokásos miniszteri kihallgatásról lett volna szó, hanem ellenkezőleg, a miniszternek kihallga tása feltétlenül perdöntő lett volna, mert ezidő óta már a kir. törvényszék, sőt a kir. tábla is meghozta ítéletét és ennek az ítéletnek során megállapította azt, hogy Péchy László főiispán, akinek szeszfőzdéje volt és akinek az 1920. évben kelt közélelmezési miniszteri rendeletek értelmében az összes burgonyáját át kellett volna adnia az Országos Központi Burgonyairodának, azonkívül a forgalombahozással járó költségek fedezetére vonatkozólag bizonyos jutalékot — métermázsánként 6 koronát — kellett volna fizetnie, a saját vármegyéjében a rendeletnek nem tett eleget, szeszfőzdéjével ott az Ínséges részeken ezt a burgonyát felfőzette és ebben a tekintetben a fennálló szabályokkal szemben határozottan mulasztást és súlyos szabálytalanságot követett el. Egyetlenegy mentő bizonyítéka volt Péchy László főispánnak és pedig az, hogy Matavovszky Iván Obki. miniszteri, vagy kormánybiztosra hivatkozott, akit a tárgyalások rendjén kihallgattak és aki azt mondotta, hogy mindezekre ő adott a főispánnak felhatalmazást azokban az ínséges időkben; tette pedig ezt azért, mert Vass József népjóléti miniszter neki saját rendeletére azt mondotta, hogy az a rendelet, amelyet ő kibocsátott, nem egyéb, mint egy papír és egy rongy,, amelyet nem kell alkalmazni. Mivel pedig Vass József volt közélelmezésügyi miniszter urat nem lehetett kihallgatni, nem lehetett kihallgatni abban a te kintetben, hogy ez a Matavovszky Iván, aki Péchy Lászlónak rokona, miniszteri, vagy kormánybiztos volt-e, nem lehetett kihallgatni abban a tekintetben... Elnök: Figyelmeztetem a képviselő urat, hogy az igazságügyminiszter úr által adott válaszról van szó. Hegymegi Kiss Pál: Jó, én helyesen beszélek. Mondom, nem lehetett a miniszter urat kihallgatni arra vonatkozólag sem, hogy ez a Matavovszky Iván milyen jogállással birt a főispánnal szemben, alá volt-e rendelve neki, mint azt országos törvényeink megállapítják; mert ha alá volt ennek a Péchy Lászlónak rendelve, aki a burgonyát azokban az Ínséges időkben szabálytalanul felfőzette és a hat korona jutalékokat sem szolgáltatta be, abban az esetben Péchy Lászlónak, ha neki magának is adta meg 91. ülése 1930 május H-én, szerdán. 53 a felmentést ez a Matavovszky Iván miniszteri vagy kormánybiztos, főispáni jogköréből kifő lyólag nem lett volna szabad ezt elfogadnia. Szóval, perdöntő lett volna ez a kérdés, annál inkább perdöntő lett volna, mert •' ez t az ügy több, mint 8 esztendeje húzódik már és ebben a tekintetben az én meggyőződésem szerint, mivel ennek az ügynek igen, de igen súlyos áldozatai is vannak, amíg a kormány módot nem nyújt arra, hogy ez a főispán úgy állhasson a bíróság elé, hogy a miniszterek is az ő ténykedéseire vonatkozólag legalább hivatalosan álláspontjukat megmondhassák, addig ez az ügy úgysem fog nyugodni^ Ezért én az igazságügyminiszter úr válaszát a magam részéről sajnálattal nem vehetem tudomásul. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e^ az igázságügyminiszter úrnak az interpellációra adott válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen! Nemi* Kérem azokat a képviselő urakat, akik a választ tudomásul veszik, méltóztassanak felállam (Megtörténik. — Felkiáltások a szélsőbaloldalon: Kisebbség! Ellenpróbát kérünk! — Peyer Károly: Addig bejön még kettő!) )r Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szavazó kénviselő urakat megszámlálni ! (Fábián Béla: 11!) Urbanics Kálmán jegyző: (megszámlálván a szavazó képviselőket): 17! (Fábián Béla: f

Bocsátatot kérek, nincs annyi! Egy képviselő úr most jött be!) Én őt nem számítottam a szavazók közé. (Mégegyszer megszámlálja a szavazó képviselőket.) 17! Tessék megolvasni! Elnök: Kérem most azokat a. képviselő urakat, akik a választ nem fogadják el, szíveskedjenek felállani! (Megtörténik.) Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szavazó képviselő urakat megszámlálni ! Urbanics Kálmán jegyző (megszámlálván a szavazó képviselőket): 10! (Peyer Károly: Majdnem baj lett!) Elnök: A Ház az igazságügyminiszter úr válaszát tudomásul vette. Következik tai földmívelésügyi miniszter úr írásbeli válasza Hegymegi Kiss Pál képviselő úr 1930 április 30-án előterjesztett interpellációjára. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa): Tisztelt Kénviselőház! Hegymegi Kiss Pál országgyűlési képviselő úr 1930 április 30-án a következő interpellációt intézte a magyar királyi pénzügyminiszter úrhoz és hozzám: «Miért hagyja a kormány a szabolcsi gazdáknak 15.000 vagont kitevő burgonyáját elrothadni, holott, ha kartell nem volna, a szeszgyárak azt feldolgozhatnák?» Tisztelt Ház! A kormány folyó év márciusában kiadott rendelettel lehetővé tette, hogy a másként nem értékesíthető és így az elpusztulás veszélyének kitett burgonyafeleslegek a fogyasztási adó alá eső (ipari és mezőgazdasági) szeszfőzdékben szesszé feldolgozhatók legyenek. Az említett szeszfőzdék ugyanis az 1929/30-i termelési időszakra kiosztva volt törzstermelési keretüknek 50%-át, az 1930/31-i termelési időszakra megállapítandó törzstermelési keretük terhére, már a folyó termelési időszakban kizárlóag csakis burgonyából, kitermelhetik. Tekintettel arra, hogy az ezek szerint burgonyából kifőzhető összesen 120.000 hektoliter szesz kitermeléséhez — a burgonyának késő tavasszal már csökkent keményítőtartalmára figyelemmel: 1 hektoliter szesz előállításához 12 métermázsa burgonyát véve számításba, — ösz-