Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-400

456 Az országgyűlés képviselőházának bályozásánál, ott, ahol az terményben lett megállapítva, a búza értékének 27 pengő 60 filléres átszámítási kulcsát 22 pengőre fogja leszállítani, ott pedig, ahol rozsban lett a föld vételára megállapítva, az átszámítási kulcsot 22 pengőről 15 pengőre .fogja leszállítani. Az idevonatkozó rendelet már a holnapi hivatalos lapban meg is fog jelenni. Ami mármost a hatvanszoros szorzószámot illeti, — ez érdekli leginkább a felszólaló képviselő urat — erre vonatkozólag tisztelettel vagyok bátor közölni, hogy a hatvanszoros szorzószám érintetlenül marad. Ott azonban, ahol szembeszökő aránytalanságok vannak és olyan földárak jöttek ki, amelyek semmiképpen sem állanak arányban a föld értékével, az egyesek panaszára külön kiszállás, útján fog a föld osztályozása megtörténni. (Élénk helyeslés.) Mert a dolog úgy áll, hogy ahol nagyobb birtokkomplexusokból lett kisajátítva egy-egy terület és nem parcellánként eszközöltetett a kataszteri becslés, ott a föld többféle minőségénél fogva azok, akik gyengébb minőségű parcellákat kaptak, az általános kataszteri kiszámítás alapján, nagyon csalódtak. Itt tehát feltétlenül jogos és méltányos, sőt szükséges, hogy ez heiyesbíttessék, (Elénk helyeslés.) úgy azonban, hogy nem a hatvanszoros szorzószám lesz le szállítva, hanem a kataszteri osztályozásnál fog kihozatni az a differencia, amely arányba hozza az értéket a föld tényleges értékével. (Élénk helyeslés.) Ugyancsak Szilágyi Lajos igen t. képviselőtársam azt a kijelentést tette, hogy a pénzügyi kérdések ma sincsenek rendezve, dacára annak, hogy egv fél év óta várja ennek a kérdésnek rendezését. Ami a hitelviszonyokat s a hitelpolitikát/illeti, az, amint méltóztatnak tudni nem az én resszortomba, hanem a pénzügyminiszter úr resszortjába tartozik s így a pénzügyi tárca költségvetésének tárgyalása alkalmával alkalma lesz a t. képviselő urnák a pénzügyminiszter úrtól tájékoztatást szerezni. ' Váry Albert t. képviselőtársam az 1925 : IV. te. alapján a Pestvármegyei Dunavölgyi Lecsapoló és Öntöző Társulat részére rendelkezésre bocsátott lecsapolási hitel fele részét talaj javítási költségre kívánja fordítani és csak a kölcsön fele részét kivárnia az érdekeltekkel visszafizettetni. Idevonatkozóllag már bizonyos előmunkálatok törtéatek. Teljesen egyetértek , Váry Albert t. képviselőtársammal, hogy a le- ; csapolási területen rendezésre van szükség olyan értelemben, mint ahogy azt ő, aki a helyi viszonyokat nagyon jól ismeri, ki is fejtette, mert a lecsapolás után vannak olyan passzív területek, amelyek még megjavításra szorulnak, különösen a szikes és zsombékos területek, ahol a föld jelenleg még nem tevém, hanem csak a tailajjavítás után lesz kép'eà a gazda abból hasznot kihozni. Semmi kétségem aziránt, hogy megfelelő talajjavítás után igen bő termőterületekké, fognak ezek a lecsapolt területek válni. Azok a zsombékos területek, ahol a vastag turfaréteg, amely a vízállás következtében kifejlődött, még nem távolítható el. nem alkalmas még arra, hogy azonnal mezőgazdasági ; művelés alá vonassék. A költségeket azonban most már fizetni kellene, tehát kis respiriumot kell adni a gazdáknál!, és időt kell neki engedm, amíg a földből jövedelmet tud kihozni. Ez az eset állt fenn, amint bölcsen méltóztatnak tudni, az eesedi láp lecsiapolásánál I is. Ott hasonló eset volt, hogy a lecsapolt területek óriási nagy része turf ás volt és előbb : el kellett a zsombékot takarítani. Amikor azonban ez megtörtént, mezőgazdasági műve- I $00. ülése 1930 május 28-án, szerdán. lésre alkalmas, legjobb és legkiválóbb területekké alakultak át ezek a lecsapolt területek. Ez áll a két nagy tó, a Kolon-tó és a Kurjon-tó esetében is, ahol az egyik 9000, a másik 7000 katasztrális hold, ahol ezer év óta víz borította a területeket és igen vastag turfaréteg képződött, amelyet előbb el kell távolítani, csak akkor lesz alkalmas a terület mezőgazdasági művelésre, és .arra, hogy a gazda azt az összeget, amelyet a lecsapolásra kell fordítania, ki tudjon hozni. Annak idején a törvény megalkotásánál a t. Ház bölcsesége alaposan megvitatta ezt a kérdést. Ma azonban az élet ezeket az újabb és újabb problémákat, amikor le van csapolva a terület, veti fel és előállanak ezek a további megoldásra váró kérdések. Ebben az esetben nem tudok a t. képviselő úrnak ^ mást Ígérni, mint azt, amire nézve az intézkedéseket már megtettem, hogy tudniillik kis haladékot adunk az illető gazdáknak, az érdekelteknek olyan értelemben, hogy addig csak a ^kamatokat fogják fizetni, amíg a terület művelésre alkalmassá válik, és addig az ideig, amíg a vízszabályozási kölcsönök a oénzügyminiszter úr által konvertálva nem lesznek. Amint méltóztatnak tudni, az 1929 : XXXIV. te. már felhatalmazást adott a Ház bölcseségéből kifolyólag a pénzügyminiszter úrnak arra, hogy a vízszabályozási munkálatok végrehajtására állami kölcsönt élvező összes vizitársulatok által igénybevett kölcsönöket konvertálja és ha egy külföldi kölcsönnel azt a magasabb kamatozású kölcsönt olcsóbb kölcsönre tudja változtatni, akkor ezt az égés?. tranzakciót lebonyolíthassa. A mai kölcsönök ugyanis 17 évre szólanak; 7/4%-os kamat mellett nyújtottam a vizitársulatoknak ezeket a kölcsönöket, úgyhogy a kamattal és amortizációval 10*5%-ot fizetnek. Ez a teher azonban szintén olyan, amely 17 év alatt nehezen hozható ki abból a lecsapolt területből és nehezen amortizálható abból a többLaszonból

: amely a lecsapolás, illetőleg a szabályozás útján elérhető. Hosszabb lejáratú kölcsönre kell tehát átváltoztatni és kedvezőbb kamatozású kölcsönt kell nyújtani a társulatoknak, hogy ezeket a terheket könnyebben tudják azután elviselni. Sándor Pál t. képviselőtársam a szomszéd államokkal való kooperációkra nézve konkrétebb kijelentéseket várt tőlem, mint amilyeneket én idevonatkozólag előbbi beszédemben már kifejtettem. Az én helyzetemben nem tudok mást mondani, mint amit kijelentettem, ez pedig az, hogy mi mint agrárállam semmiképpen sem álljuk útját annak, ha az európai agrárállamok közös fronton akarnak védekezni az ellen a károsodás ellen, amely a túlzott ipari vámvédelem következtében a mezőgazdaságot éri. Ha egy ily^en r kezdeményezés megtörténik, mi annak útját állni egyáltalában nem fogjuk. Azt mondja továbbá Sándor Pál t. képviselőtársam a gabonaértékesítés tárgyában tervbevett intézkedésekre vonatkozólag, hogy a kormány az ország kárára akarja a nagybankokat privilegizálni. Ez ferde értelmezés, mert én kijelentettem azt, hogy nincsen még konkrét megállapodás és a részletekről még nem áll módomban beszámolni a t. Háznak. Sándor Pál t. képviselőtársam tehát túlkorán gyanúsítja ezzel a kormányt. Remélem, hogv ha a részleteket meg fogj a ismerni, őt is, a t. Házat is és az egész közvéleményt is meg fogják nyugtatni azok az intézkedések, amelyeket a kormány tervbevett. A határidőüzlet eltiltása nagy katasztrófát