Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.
Ülésnapok - 1927-400
Az országgyűlés képviselőházának k fog okozni a kormánynak, jelenti ki Sándor Pál t. képviselőtársam. A fedezetlen határidőüzlet más államokban sincs megengedve, tehát itt semmi néven nevezendő sötétbeugrásról nincs szó. A gazdaközönségnek évtizedes követelése a határidőüzlet eltiltása és a háború után hosszú évekig nem volt a határidőüzlet bevezetve a tőzsdén és ebből semmiféle katasztrófa nem származott. De tegyük fel, hogy tényleg ártalmára volna az országnak, a gazdasági életnek és különösen a mezőgazdasági érdekeltségnek. Nem arról van itt szó, hogy most tegyünk egy intézkedést, amely örökéletre szól és amelyhez makacsul ragaszkodunk akkor is, ha be nem válik, hanem arról van szó, hogy a .ielen nehéz gazdasági viszonyok között tegyünk meg egy intézkedést, amely nézetünk szerint egyike azoknak ia remédiumoknak, amelyek alkalmasak arra, hogy azt a túlzott spekulációt, azt a féktelen üzérkedést, amely a magyar termékkel, a magyar búzával folyik, szűkebb korlátok közé szorítsuk. (Ügy van! Ügy van! jobb felől.) Ha azt látnók, hogy ennek káros hatása van el .Kel F a tőzsdére, akár a gazdaközönségre és azt a célt, amelyet ezáltal magunk elé kitűztünk, nem fogjuk elérni, minden időben módunkban áll és alkalmunk van arra, hogy ezt az intézkedést megváltoztathassuk. Takách Géza t. képviselőtársam: a reformföldek új kataszteri becslését kéri. Ez az intézkedés ia uénzügyminiszter úrnak hatáskörébe tartozik. (Szilágyi Lajos: Több helyen visszafelé sült el!) Ott, ahol új kataszteri becslés válik szükségessé, vagy az érdekeltség ennek szükségét látja vagy érzi, kérvényével a pénzügyminiszter úrhoz kell, hogy forduljon, mert tulajdonképpen ő hivatott erre és az ő reszortjába tartozik e tekintetben az intézkedés. Ugyancsak Takách Géza t. képviselőtársam szóvátette a tejkérdést és azt a nagy differenciát, amely a vidéki tejárak s a fővároskörnyéki tejárak között fennáll. Itt a főváros környékén egyes gazdák és tejtermelők közvetlen szerződéseket kötnek a tejkereskedőkkel és jobb árat tudnak elérni, mint az a vidéki termelő, aki tői egyszerűen ipari feldolgozásra veszi át a tejet vagy a tej szövetkezeti központ, vagy alközponti ten csarnok, vagy valamely nagyobb vál lalat. Mint bölcsen méltóztatnak tudni, óriási különbség van azok között a tejárak között, ame lyek ipari feldolgozásra kerülnek és azoknak a tejeknek árai között, amelyek mint nyerstermékek hozatnak forgalomba. Az ipari feldolgozás révén jelentős értékcsökkenés áll be. amelyet helyre lehet pótolni azáltal, ha a lefölözött tejet 'akár hússertéstenyésztésre, yorkshirei sertéstenyésztésre v a gy más módon való értékesítésre fel tudiák használni. Itt ez a differencia kiegyenlítődik. Ott azonban, ahol erre alkalom és mód nincsen, sáinos. ettől a differenciától és ettől az előnvtől elesik az a vidéki tejtermelő. Nem tudom azonban elképzelni, hogy tényleg 11 filléres árakat adnának ott. (Gyömörey Sándor: Mé^ 9 filléres is van!) Én felkértem t. képviselőtársamat,, hogy ezt a konkrét esetet közölie velem, hogy alkalmaim és módom legyen kivizsgálni. Farka« István t. képviselőtársam Lillafüredről beszélt és rendkívüli módon elítélően nyilatkozott Lillafüredről. A háta mögött nlt azonban Reisin^er t. képviselőtársam, aki egészen más véleményen volt, hiszen ő már mint miskolci képviselő ebben a tárgyban itt nagvon lojálisán és tárgyilagosan nyilatkozott is. Fs én azt hiszem, ha a miskolci szakszervezeteket és munkásokat megkérdezzük, egészen más állásponton vannak, mint Farkas István f. KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXVIII, ?. ülése 1980 május 28-án, szerdán. 457 képviselőtársam. (Györki Imre: Azok fogaaV odakerülni?) Érthetetlen ez az elítélő hang, hiszen most a szociáldemokratapárt kiküldötteivel a miniszterelnök úr elnöklete alatt hosszasan tárgyaltunk a munkanélküliségről és a szociáldemokratapárt kiküldöttei folyton a beruházásokról, építkezésekről, vízszabályozásokról, munkaalkalmakról beszéltek és a munkanélküliség megszüntetése érdekében követelték az állami beruházások folyamatba, illetőleg fop-^natba tételét. Itt közel egymillió munkanapot dolgoztak a munkások. (Györki Imre: Szerencsétlen hely!) A kereskedelem, a vállalkozás pénzhez jutott és az állam objektumot létesített, mindenkinek lehet tehát panasza ez ellen az építkezés ellen, de nem lehet a munkásoknak és annál kevésbbé lehet a szociáldemokrata vezetőknek, akik mindig beruházásokkal akarják a munkanélküliséget enyhíteni, amiben nekik igazuk is van. (Györki Imre: Ott, ahol arra szükség van, nem pedig ott, ahol ráfizetnek évenként őrült összegeket!) Szükség van rá, ez már el van döntve, ha nem lett volna rá szükség, akkor nem épült volna fel. (Györki Imre: Később fog eldőlni! Majd ha üres lesz! — Elnök csenget.) A képviselő úr azt mondja, hogy üres lesz, én azt mondom, hogy nem lesz üres. (Györki Imre: Majd vadásztársaságoknak!) Ha üres lesz, önnek lesz igaza, ha teli lesz, akkor nekem lesz igazam. Ez nincs eldöntve, tehát Rt;-, idő rövidsége miatt eziránt ne vitázzunk. Akinek majd igaza lesz, annakidején felnyújtja az ujját és jelentkezik és ha a képviselő úrnak igaza lesz, akkor a képviselő úr igazát nem fogom vitatni. Ugyancsak Farkas t. képviselőtársam újra reklamálja rajtam a mezőgazdasági munkások szociális biztosításáról szóló törvényjavaslatot és azt mondja, hogy a tőkével és a nagybirtokkal szemben kell meghozni ezt a iavaslatot. mert a nagybirtok és a tőke sohasem fog jelentkezni a tekintetben, hogy ő szociális érzéstől áthatott an áldozatot akar hozni azért, hogy a munkásokat biztosítsák. Ebben teljesen egyetértek Farkas István t. képviselőtársammal. Itt azonban nem is kérdezzük s;em a tőkét, sem a birtokot. Lojálisán meg kell azonban jegyeznem és ki kell jelentenem, hogy sem a tőke, sem a birtok nem tiltakozott az ellen, hogy ezt a törvényjavaslatot, ezt a reformot meghozzuk, csak az az elgondolás tart vissza, amelyre már délelőtt voltam bátor utalni, hogy a mai gazdasági élet olyan súlyos, olyan nehéz, hogy nem látom az időt alkalmasnak arra. hogy a földadót többszörösen meghaladó teherrel sújtsam a termelést. Attól kell félnem, hogy ennek olyan . lesz a visszahatása^, hogy nemcsak a termelőt, nemcsak a földbirtokost, hanem a munkást is sokkal érzékenyebben fogja sújtani, mint amilyen hátrányban most a szociális biztosítás nélkülözése folytán vannak. (Szilágyi Lajos: Na meg a Társadalombiztosító tapasztalatait is figyelembe kell venni! — Zaj a jobboldalon.) Ugyancsak Farkas István t. képviselőtársam bírálta azokat az intézkedéseket, amelyekről nagy általán oisságbain bejelentéseket tettem, amelyekkel mi a mezőgazdasági krízist kiküszöbölni, illetőleg enyhíteni szándékozunk. Ezek még nem konkrétumok voltak, csak általános megjegyzések, mert ismétlem, a döntés ezekben a kérdésekben nem történt meg. A részletekről tehát még nem beszélhetek. Ennek ellenére Farkas t. képviselőtársam azt mondja, hogy ezek a bejelentett intézkedések nem olyanok, amelyek a krízist megszüntetik 67