Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-400

l™ Àz országgyűlés képviselőházának hOO. ülése 1930 május 28-án, szerdán. 44§ juk!) ha ezeket a kubikos munkásokat a földmivelésügyi miniszter úrnak fennhatósága alól . kivonnék és . áthelyeznŐk a kereskedelemügyi miniszter úr tárcája körébe. (Kabók Lajos: Ak,kor majd. mind járt lesz munkájuk! — Kothenstein Mór: Ez igazán nem fontos!) Azért ajánlom ezt, mert a földmivelésügyi miniszter hatáskörébe egyedül csak a vízszabályozási munkák esnek, minden egyéb munka, ahol a kubikosokat alkalmazzák, mint a vasutak, utak és egyéb objektumok, megépítése a kereskedelemügyi miniszter úr hatáskörébe tartozik. A kereskedelemügyi miniszter sokkal jobban megtalálja az alkalmat, arra, ha ez a kis csonkaország nem tudja kellőképpen foglalkoztatni ezeket a nagyon sajnálatraméltó embereket, sokkal inkább módjában van neki, hogy a külföldön a megfelelő munkaalkalmat megteremthesse a. részükre. Ezeknek megállapításával ezt a címet elfogadom. (Helyeslés jobbfelől.) Elnök: Szólásra következik? Petrovics György jegyző: Malasits Géza! Malasits Géza: T. Képviselőház! A délelőtt folyamán bátorkodtam a miniszter úr beszédébe közbeszólni, mire a miniszter úr kijelentette, hogy a munkásságnak nem kell attól tartania, hogy a gabonaértékesítés új rendjét a kormány úgy vezeti be, hogy annak különbözetét a fogyasztókra hárítja át adó formájában, boletták formájában, mert hiszen a munkásság azt a kenyeret, amellyel a jövőben táplálkozni fog, nem fogja drágábban fizetni, mint eddig. (Mayer János földmivelésügyi miniszter: Lehetőleg! — Kabók Lajos: Így lesz ez tényleg? — — Mayer János földmivelésügyi miniszter: Lehetőleg! — Kabók Lajos: Csak lehetőleg!) Eltekintve elvi álláspontunktól, amelyből kifolyólag határozottan ellene vagyunk minden olyan megoldásnak, amely a fogyasztókat terheli meg egy bizonyos foglalkozási ág javára, mert azt igazságtalanságnak tartjuk, azt haszontalannak tartjuk, mert a célt, amelyet ezzel el akarnak érni, nem érik el, — azt mondjuk, hogy a vámtételekben, amelyeket az autonóm magyar vámtarifa tartalmaz, sokkal több, jobb és megfelelőbb tételeket találhatna a miniszter úr, amelyeknek felemelésével pótolni lehetne a különbözetet. De ettől az elvi álláspontunktól eltekintve, hogy ellene vagyunk minden olyan adónak, amely a fogyasztókat terheli, még egy másik szempont is késztet arra, hogy felszólaljak és e tekintetben egyet-niást a miniszter iir figyelmébe ajánljak. ^ ' Tudvalevő dolog, — és ezt minden túlzás nélkül mondhatjuk — hogy Magyarországon elsőrangú búza terem. Nem akarom azt mondani, hogy a világ legjobb búzája, mert nem értek annyira hozzá, de kétségtelen, hogy elsőrangú búza terem, mégis a liszt minősége évről-évre romlik. A munkásság több pénzt kénytelen sokkal silányabb táp értékű lisztért kiadni, mint amilyet békeidőben kapott. (Egy hang a jobboldalon: Nem silányabb!) Az új, magasabb víztartalmú lisztet a tőzsdeszokványok szerint át kell még venni, olyan lisztet, amelynek víztartalma 15%, nem lehet az átvételnél kifogásolni, mert a tőzsdei szokványok szerint nem tartalmaz annyi vizet, hogy az ártana. Görögország tudtommal^ a vámtarifa kidolgozása alkalmával megállapította, hogy Görögországba 11%-osnál nagyobb víztartalmú lisztet behozni nem szabad. Tehát a búzatermő Magyarországon lehet forgalombahozni 14—15 százalékos víztartalmú lisztet. Az a szövetkezet, amelyet szerencsés vagyok szolgálni, kifogásolt egy liszttételt, amelyet túlságosan nedvesnek tartott, mégis át kellett venni, mert azt mondották, hogy az ilyen víztartalmú liszt még megfelelő. A munkásság tehát nagyobb pénzért rosszabb minőségű lisztet kap. Ha most méltóztatik bevezetni ezt az új rendszert és a búzát keverik rozszsal, akkor egy és ugyanazért az összegért, vagy még nagyobb összegért még silányabb tápértékű kenyeret fog kapni a munkás. (Gyömörey Sándor: Dehogy! A rozskenyér nagyon táplál!) Kérem, nem félek én a rozstól. Nem a rozson van itt a hangsúly. Azon van a hangsúly, hogy a malmok őrlési módja ma egészen más, mint békében voll A liszt vízfelvevő képessége ma sokkal csekélyebb, mint békében volt. (Csontos Imre: Miért?) Nem tudom, miért, talán nedvesen őrlik a gabonát; nem vagyok molnár, tehát nem tudom, de tény az, hogy különösen a mültévi termésből származó liszt 1—2 vidéki malom kivételével mind silány és túlzott víztartalmú, 13—14—15% víztartalom van benne és azt át kell venni, mert az a börzei szokványnak megfelel. Az ilyen liszt természetesen silány, nem bír azzal a táperővel, mint amilyen táperőt az a munkás pénzéért joggal elvár. Ha ezt a silány lisztet silány rozsliszttel keverik, az lesz az effektusa a

; dolognak, hogy a munkás drága pénzéért még' silányabb értékű kenyeret kap. Csak, természetes, hogy lázadozik ellene, hogy nem akarja elfogadni, és nem is szabad csodálkozni, ha. lázadozik ellene, mert ma is ha jó tápértékű kenyeret akar a munkás kapni, nagyon fehér lisztet kell neki venni,' mert a 4-és lisztből lefelé a liszt tápértéke olyan silány, hogy azért a pénzért nem is érdemes "megvenni. A kenyérfogyasztás kérdése elsősorban gazdasági kérdés s amilyen mértékben javulnak a viszonyok, amilyen mértékben válik a munkás keresőképessé, olyan mértékben fog nagyobb es nagyabb kenyérrel táplálkozni. Ma az a helyzet, hogy a munkás a gazdasági viszonyok rosszasága következtében egyszerűen nem tud kenyérrel táplálkozni. Tessék elképzelni, hogy az útépítési munkánál,. amely ugyebár nagyon nehéz munka, itt közvetlenül Budapest környékén 12 órai munkaidő mellett 2 pengő napszámot fizetnek.. Mit vegyen az az ember magának? Neki odahaza semmi sem terem, mert annak, aki elmegy oda munkára, odahaza bizony semmije sem terem, és 2 pengő napszám mellett dolgozik 12 órát. Az ilyen ember nem bir kenyérrel táplálkozni, nem bir burgonyával táplálkozni, nem tud szalonnát venni, egyszóval nem tud semmi olyat venni, amivel testének visszaadhatná azt az energia-veszteséget, amelyet a munkánál elveszített. (Zaj.) Pestmegyében Pilistől Vécsésig építik az utat. Tessék kimenni Pilisre, méltóztassék ott kérdezősködni s megmondják, hogy egy fiatalember 1 pengő 90 fib lért, égy felnőtt ember pedig 2 pengőt kap naponta. Kérdezem, mit vehet ebből táplálkozására? (Zaj.) De továbbmegyek: elfogadom azt, amit az urak mondanak, hogy 3 pengő a napszám a vidéken, ibár ritka az a hely, ahol ma 3 pengős napszámot fizetnek. (Csontos Imre: Még hozzá koszt is!) Akkor nem szabad csodálkozni, hogy nem tud több kenyeret venni. Percig se tessék azt hinni, hogy a kenyérfogyasztás csökkenése azért van, mert az úrihölgyek karcsúak akarnak maradni és mert az idős urak is karcsúak akarnak maradni s nem fogyasztanak: kenyeret. A kenyérfogyasztás csökkenése szorosan Összefügg a gazdasági helyzet leromlásával. A munkás egyhónapi keresetéből lakbérre ep-y heti, keresetét kénytelen adni, ha tehát egy hónapban dolgozik négy hetet, egy heti keresetét kénytelen lakbérre adni 65*