Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-400

Âz ; országgyűlés ' képviselőházának k (Mayer János földművelésügyi miniszter: Meglesz!) tárgy altassanak le ezek a kérdések. (Mayer János földmívelésügyi miniszter: Meglesz!) En tehát nem defetista hangulatot akarok teremteni, hanem éppen alá akarom támasztani a miniszter úr szándékát azzal, hogy néhány a falvakból hozzám juttatott elkeseredett hangnak adok itt kifejezést. A miniszter úrnak tudnia kell, hogy már nem is tudunk kellő kifejezést használni arra, hogoy a falun az elkeseredés milyen fokú. A miniszter úrnak azt is tudnia kell, hoigy az embereken amúgy is könnyen úrrá váló közöny ma már olyan fokot ért el a falun, hogy valami letargikus nemtörődömség vett erőt az embereken. Valahogy ölbetett kézzel várják, hoogy sorsuk miként fordul jobbra vagy balra. Tudja az igen t. miniszter úr, hogy ma a falu, akár a kisbirtokos, akár a kisiparos akármibe kezd, nem boldogul. Ez a tudat, hogy akármibe kezd, nem boldogul, olyan csüggesztőleg hat rá, hogy nem győzi az ember ellensúlyozni azt a csüggedséget, amelyet a falun lát és nemcsak az elemi csapások, nemcsak a folyton rossabbodó gazdasági viszonyok miatt csüggedtek, hanem azért is, mert nem látnak cselekedeteket. Azok a cselekedetek, amelyeket a miniszter úr felsorolt, legnagyobbrészt olyanok, amelyeknek áldásos kihatása a falukba, különösen a tiszántúli falvakba nem jut el. Nem látván tehát cselekedeteket maguk előtt, még inkább erőt vesz rajtuk a csüggedtség. Mindenki adós. Az adósságok növekednek, és törleszteni senki sem tud. Az adósságok lejárásakor a kamatot újabb adósságok felvételével tudják csak fizetni, s miközben ez a helyzet, kölcsönt sehonnan sem kapnak. Egyszerűen nincs! Szóba sem áll velük senki. En tegnap az igen t. miniszter úrnak bemutattam Bihar vármegyéből egy százholdas gazdaembert, aki egyik legtekintélyesebb gazdája a vármegyének; bemutattam a miniszter úrnak az Ő anyagi viszonyait, száz katasztrális hold elsőrangú szántóföldje van, ehhez bérel 630 katasztrális • holdat; ezelőtt három évvel még egy krajcár adóssága sem volt, ma, pedig a tönk szélén áll. Azért vezettem elő a miniszter úrhoz, hogy megmentsen egy exisztenciát, egy elsőrangú értéket, aki úgy birtokos, mint társadalmi, sőt nemzeti szempontból is, érték, vezető gazda, első gazdája falujának és aki tönkrement, s ha a miniszter úr nem menti meg: vége van. Nem jut mezőgazdasági hitelhez sehol sem. A formális tárgyalások megtörténnek, a telekkönyvi kivonatokat elkérik tőle, azt beküldi, egy csomó ügyvédet közben-közben megfizet, de végeredményben még sincs hitel sehol. (Ügy van! jobbfelől.) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét befejezni. Szilágyi Lajos: T. Képviselőház! A költségvetés további címeinél fogom mondanivalóimat még előterjeszteni. De mielőtt beszédemet befejezném, mégegyszer felhívom az igen t. (miniszter úr figyelmét arra, hogy az elmúlt költségvetés tárgyalása óta annyira leromlottak a viszonyok a falvakban, hogy ezt hangoztatni itt elsőrangú kötelességünk és ezzel csak a miniszter urat támasztjuk alá abban a tekintetben,, hogy tervezett intézkedései, tervezett javaslatai minél előbb a megvalósulás felé közeledhessenek. Elnök: Szólásra következik! Fitz Arthur jegyző: Váry Albert! Váry Albert: T., Képviselőház! Kötelességemnek tartom, hogy a földmívelésügyi mi'. ülése 19SÖ május 28-án, szerdán. 42á niszter ' úr szíves figyelmét felhívjam Pest vármegye Dunavölgye népének létét érintő súlyos problémára, a Pestvármegyei Dunavölgyi Lecsapolási- és Öntöző Társulat tagjainak már elviselhetetlenné váló ártéri járulékainak a kérdésére. Mint ismeretes, Pest vármegyében a Duna völgye mentén Taksony, Bugyi, Sári községtől kezdve Dömsödön, Kunszentmiklóson, Szabadszálláson, Fülöpszálláson, Izsákon, Csengődön, Kiskőrösön és Akasztón át Bajáig egy csatorna épült a vadvizek levezetésére. Ez a hatalmas csatornahálózat összesen 557 kilométerből áll, amelyből a főcsatorna maga 150 kilométer. A lecsapolás körülbelül 123.000 katasztrális hold területre terjed ki, az ártéri terület tehát összesen 123.000 katasztrális hold, 9000 érdekelt birtokos bevonásával. Ezeknek a lecsapolási munkálatoknak a költségeit az 1925:IV. te. alapján az állam előlegezte. Ez a költség 5*7 millió aranykorona, illetőleg 6'9 millió pengő körül van. Amíg a munkálatok tartanak, addig csak 7'5% katmatot kell az ártéri érdekeltségnek a kölcsöntőke után fizetni, de ha a munkálatok befejeződnek, megkezdődik a tőketörlesztés, amelyet 15 év alatt kötelesek az érdekeltek visszafizetni és pedig 11*218% évi törlesztéssel. A csatorna most elkészült. A munkálatokat Bohringer Sándor műegyetemi tanár úr vezette és végeztette igen nagy szaktudással, önfeláldozó buzgalommal és lelkesedéssel. A gyönyörű csatorna készen van, ezzel azonban, sajnos, fölidézte azokat a problémákat is, melyek ma az érdekeltekre szinte elviselhetetlen súllyal nehezednek. Ez a probléma elsősorban az, hogy 1930. július l^én meg kell kezdeni a tőke törlesztését is és viselni kell a fenntartási költséget is. A 123.000 katasztrális hold áll 6000 hold vak szikből, 22.000 hold szikes legelőből, 95.000 hold szántóföldből, amely utóbbiban foglaltatik azonban 50.000 katasztrális hold nádas, zsombékos terület, mint a Kurjantó és Kolontó nagy nádas, zsombékos területei. Az egyes területek után ezidőszerint fizetni kell, és pedig a vakszik után 3*45 pengőt katasztrális holdankét, a szikes legelő után 6*90 pengőt és a többi földek utáin 9:20 pengőt. Körülbelül tehát 95.000 hold az a terület, amely után holdanként 9*20 pengő ártéri jutalékot kell fizetni és ebből 50.000 katasztrális hold zsombékos, nádas terület. A jövőben a fizetendő összeg még emelkedni fog, mert katasztrális holdanként 3'94, 7*88 és 10*50 pengő lesz fizetendő. Hogy ez a magas ártéri járulék milyen helyzetet teremtett az érdekelt területen, csak néhány példát hozok fel. Az egyik községnek a fele esik ártéri járulék alá és míg összes földadója annak a községnek 7916 pengő, addig ártéri járuléka 35.862 pengő. Az összes földadót azért említem meg, mert ez mutatja a község anyagi erejét. A község anyagi ereje 7916 pengő földadót mutat, ezzel szemben az ártéri járulék 35.862 pengő. Egy másik községnek, Izsák községnek csak egyharmadrésze esik ártéri járulék alá. Földadója, összes földadója 25.000 pengő, ártéri járuléka 60.000 pengő. Kunszentmiiklós község egész határa 28.000 katasztrális hold^ ebből 18.000 katasztrális hold esik ártéri járulék alá* és míg az egész község összes földadója az egész 28.000 katasztrális hold után 35.000 pengő, addig ártéri járuléka 145.000 pengő ebben az esztendőben. Egy másik községben, Peszéradaeson, amelynek 24.000 katasztrális hold a területe és 14.000 katasztrális hold esik ártéri járulék alá, a község összes földadója 15.000 pengő, ártéri járuláka pedig 123.000 pengő. Hangsúlyozom, soha-