Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-399

402 Az országgyűlés képviselőházának egységes, kiegyenlített, korformis áru, értékben magasabb és holtbizonyosan azt a magasabbrendű értéket képviseli, hogy ha a vevő a sütőipar részére megvette, próbasütés és más egyéb vizsgálati eljárás nem szükséges hozzá. A Manitoba búzának rendkívül előnye magas sütőértéke, mert hiszen keverékül szolgál. A búzalisztek között esszenciának nevezik, esszenciaként, kezelik és nagy, rendkívüli előnye az, hogy olyan nagy tömegiben és egységes áruként kerül piacra, 'amellyel a wzedettbúza, a különféle rendű-rangú lisztszállítmány konformitás szempontjából nem versenyezhet. Van azonban — ez az utolsó, amelyet az adatokból felhozni bátor y agy ok — egy fajta búzánk, az 1014. számú bánkuti búza, amelyről még szólni kívánok. Be kell vallanom, hogy az adatot. szombaton kaptam;^ éppen akkor mentem oda, amikor a lisztkisérleti állomás vizsgálatait befejezte. Azt is bevallom, hogy az adatot a kísérleti állomás vezetőjének tudta nélkül hozom ide, de bennem olyan lelkesedést és olyan örömet keltett, hogy úgymondjam, annyi bizakodást az elkövetkezendő gazdasági állapotaink iránt, hogy ezt fel kell olvasnom és nyomatékosan ajánlani a t. Ház figyelmébe. (Halljuk! Halljuk!) Van az országnak két búzája, az egyik Somogyfajszon, a másik Nagybajomban. Sütőipari értékben az egyik 111-85, tehát a legjobb Manitobát kilenc értékponttal veri, a másik a nagybajomi 114-85, tehát 10 ponttal magasabb rendű, mint a Manitoba. Be kell vallanom azt is, hogy ez egyszerű marquisbúzából rendszeresen kitenyésztett őszi búza, amellyel rokonságiban van, de egészen új típust alkot már és így teljesen magyar búzának tekintendő. (Tetszés.) Mit jelent ez nekünk? Jelenti azt, Jiogy ennek a búzának elterjesztésével nyerhetünk egy olyan t magasabbrendű búzát, amely magyar típusként kikerülve a külföldre, nagyobb tömegben versenyezhet az összes európai piacokon minden rendű-rangú áruval; jelenti azt, hogy visszaszerezhetjük azt a pozíciónkat az európai piacokon a búzakivitelbem amely pozíciónk nekünk Európában a háború előtt volt. Nagyon jól tudjuk azt, hogy nálunk a búzatermelés politikája eltért attól, amelyet Amerika követett. Természetesen, hiszen közbeesett a háború. Míg mi nagy tömegre kellett, hogy dolgozzunk és búzanemesítőinknek legnagyobb része a kvantitásra, a tömegre adott és egyúttal azért nemesített, hogy a gazdáiMfk rozsdamentességét biztosítsa, megdőlés elleni veszélye kevesebb legyen és nagyobb termőképességű búzaanyagot adjon. Ezzen szemben Kanada a belértékre dolgozott, és a kvalitást tekintette elsősorban feladatául, úgyhogy kitermelte a niagasabibrendű Manitobát, amely odakint az európai piacon annál inkább verhette a magyar búzát, mert belértékben és annak nagyobb tömegárujával nagyobb volt, konfőrmis volt, míg a magyar búza a lehető legnagyobb variációt mutatta. Ettől eltekintve, vannak nekünk más, nemesített búzáink is, amelyek igen értékesek, és ha szabad egy pár adatot felolvasnom, feltéve, hogy az igen t. Házat érdekli, méltóztassék azt nekem megengedni. (Ralijuk! Halljuk!) Ilyen a bánkuti 1201-es, 96'5. számú, a bánkuti 1202-es, 92'10, a bánkuti 1014-es, ez 1075%. (Az elsőrendű Manitoba 103:25) jön 399. ülése 1930 május 27-én, kedden. a bánkuti 66-os, ez 96*05, azután a hatvani, ez 99 és X

A, a másik hatvani 92, a harmadik hatvani 96 majdnem, azután a negyedik 96. A Székács-féle búza 96*10, ez is megközelíti a Manitobát, és a Székács-féle 91'80. Ez azt jelenti, hogy búzáink körülbelül ekvivalensek és a legjohib és leggyengébb amerikai Manitoba-búza között mozognak, ellenben a tömegbúza, vagyis a nemesített búzának összekeverésére az ősbúzával egy tömegben ad 81-es számot, mely a leggyengébb amerikai búzával, a Barusso búzával egyenlő csak. T. Ház! A magyar magnemesítésnek nagy érdemei vannak, de irányt kell változtatni és mindazokat a törzskönyvezett búzákat, amelyek belértékük és sütőértékük szempontjából^ nem felelnek meg az európai piac követelményeinek és amelyeket mégis törzskönyveztünk, ebből a törzskönyvből ki kell venni és csak a megfelelőket szabad meghagyni és tekintet nélkül arra, hogy a vállalkozó érdekeltségeknek tetszik, vagy nem tetszik, (Ügy van! Ügy van! a jobboldalon.) minden teketória nélkül törölni minden néven nevezendő viták és felszólalások ellenében. Az országot kell előtérbe -helyezni és mellékvágányokra terelni a nemesítőknek és a vállalkozásoknak érdekeit és tisztán csak azt szabad előnyben részesíteni, amely a lehető legközelebbi időben érvényesülésünket a maximumra emeli. Az kell, hogy következzék ebből, hogy a forgalomban levő nemesített búzákból azokat a gyengébb minőségű búzákat, amelyek ma azért kártékonyak, mert a belérték silánysága folytán a búzák összegyűjtésénél, konformissá tételénél lerontják a magasabbértékű búzát, ezeket a forgalomból ki kell venni azért, hogy az átlag a konformissá tétel után magasabb lehessen. Es etekintetben így áll a magyar Ôjsbùza is, amely, miután annak maximális értékpontja 96, alkalmas anyagot szolgáltat arra, hogy továbbnemesítés folytán egy kiváló minőségű búzafajta legyen belőle kitenyészthető. Itt hivatkozom bizonyos vitákra, amelyek azt mondják, hogy a marquis-búzával kitenyésztett búzák nem fagyállóak, nem alkalmasak a gazdának s bizonyos vidékekre nem valók. Én, mint gazda, aki magam is a vetőgép után jártam, azt mondom, hogy ettől nem félek, nem félek, mert ha aiekem ma marquis-búza katasztrális holdanként 18 métermázsát ad, ha abból 10 százalék kifagy, nem bánom. De azt is tudom, hogyha a kitenyésztés folyamán a havat lekaparják, alkalmas és fagyálló lesz. De akkor is a marquis-búza minősége, amely Kanadából 30 esztendős kitenyésztés után kerül ide, amely magával hozta speciesének minden előnyeit, itt akklimatizálódva, alkalmas arra, hogy a magyar földből származó zamatosságát és ízességét átvegye és ezzel olyannak ismerhessük el, amely elébehelyezendő mindenféle más búzának. Most kérdés az, hogy a közraktári intézmény, és általában az export szempontjából miként keü felfognunk mai búzahelyzetünket. Természetes, hogy minden szakszerű gyűjtése a búzának és az export szempontjából való összevonása csak előnyös lehet. Miért? Abból az egyszerű okból, anert ha van egy olyan intézmény, amely a búzát minőségük szerint összevonja, ahból egységes nagy mennyiségeket dobhat piacra, gondosan ellenőrizve annak belértékét és figyelve arra, hogy az exportnál és a piacra vitelnél a búza, amely eladásra kerül, a külföldön