Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-398

342 Az országgyűlés képviselőházának métermázsa búzafelesleg, ami Európában mu­tatkozik, a 75 millió métermázsa szükségletet fedezni sohasem lesz képes. Ebben látom a Briand-féle javaslattal szemben felmerülő aggá­lyoknak abszolút indokolt voltát. De indokolt ez az aggály még más oknál fogva is. Franciaország Magyarországgal és Bulgáriával szemben eddigelé igazán nem kö­vetett barátságos politikát, márpedig ennek a tervnek a megvalósítása elsősorban Magyar­országnak és Bulgáriának gazdasági válságát oldaná meg. El lehet-e képzelni, hogy Briand ezért küzd? En aggódom ennek a javaslatnak az őszintesége fölött, aggódom még egy másik oknál fogva is, azért, mert tudom azt, hogy a világ második gyarmat-birodalmával Francia­ország rendelkezik. Ezt a gyarmat-birodalmat pedig " Franciaország rideg imperializmussal használja ki, s oda idegent lehetőleg nem ereszt be. Ha megvalósulnak az Európai Egyesült­Allamok, ha az európai államok tömörülnek arra, hogy egy egészséges gazdasági életet él­jenek, akkor Franciaország a maga gyarmat­birodalmát teszi közkincsévé Európának s ek­kor, ha a tényleges helyzetet nézzük, Briand politikája végeredményben azt eredményezné, hogy Franciaország a francia gyarma­tokat a német birodalommal osztaná meg. Már pedig, akármennyire barátságosnak lássák is egyesek alnémetek és a franciák közti viszonyt, én nem látok jelenséget sehol sem arra, (hogy Franciaország Németország gazdasági életét fel akarná lendíteni, sőt, hogy továbbmenjek, hogy Franciaország áldozatokat hozzon Német­ország gazdasági talpraállítása érdekében. Ép­pen ezért hajlandó vagyok azt hinni, hogy e mögött a gazdasági terv mögött egy diplomá­ciai gondolat rejlik, ami nagyon valószínű is. Azért is hiszem, • hogy van benne diplomáciai célzat, mert az ajánlat tulajdonképpen elsősorban Magyarországnak és Bulgáriának szól és Né­metországot volna hivatva csábítani, nem azo­kat az államokat, amelyeknek a béke mindent megadott, amelyek ma kedvező gazdasági vi­szonyok között élnek. Azt hiszem, hogy ez az ajánlat a közvéleménynek volt irányozva, a közvéleményt akarja inficiálni, a nemzeti szem­pontot akarja Magyarországon, Bulgáriában és Németországban a gazdasági szempontnak mö­géje helyeztetni a közvélemény ilyen megtévesz­tésével. Éppen ezért nem tudom olyan melegen üd­vözölni Briand tervét, mert benne tökéletesen hinni nem tudok. Magam is híve vagyok an­nak, hogy igenis Európában jöjjön létre gaz­dasági enyhülés, egy iobb gazdasági atmo­szféra. (Bródy Ernő: Magyarországra nézve!) Igen, mint a képviselő úr mondja, én keresem a megoldást, hogy Magyarország szempontjából teremtessék meg ez a kedvező gazdasági at­moszféra. S ha Briand tényleg fel akarja épí­teni ezt a gondolatot, nem zárkóznék el attól, hogy magyar szempontból neki megfelelő ja­vaslatot tegyek. Magyarországnak igenis ér­deke volna az, hogy Közép-Európában létre­jöjjön egy mezőgazdasági blokk. Magyaror­szágnak igenis érdeke volna az, hogy itt a mezőgazdasági termékeket produkáló nemzetek mint piac helyezkedjenek szembe az ipari ál­lamokkal és akkor a mi nemzetközi erőnk, akkor a mi nemzetközi érdekeink sokkal na­gyobb mértékben fognak érvényesülni. Nem gondolok egyelőre más államok tö­mörülésére, mint Lengyelországnak, Romániá­nak, Jugoszláviának, Ausztriának, Bulgáriá­nak és Magyarországnak egy mezőgazdasági blokkban való egyesítésére. Meg vagyok róla 398. ülése 1930 május 26-án, hétfőn. győződve, hogy ez a tömörülés tényleg birna gazdasági realitással és meg vagyok róla győ­ződve, hogyha Briand komolyan yeszi a maga tervét, ezt a tervet, mint első lépést a maga tervének megvalósítására, örömmel fogja üd­vözölni Meg vagyok arról győződve, hogy egy ilyen blokk a francia politikához találná s meg a helyes utat, mert hiszen ebben a blokk­i ban túlnyomólag franciabarát-államok tömö­rülnének. Magyarországnak az lenne érdeke, hogy ebben a blokkban a politikai vezető-sze­repet Lengyelország vigye, amely Francia­országgal szoros politikai nexusban, szoros baráti viszonyban áll. Ha egy ilyen blokk létrejön, akkor ennek Magyarország nemcsak gazdasági előnyeit fogja élvezni, hanem ebből diplomáciai elő­nyök is fognak származni. Mert hiába^ le­gyünk tisztában azzal, hogy a nemzetközi élet­ben a rideg imperializmus az irányadó. Senki sem lehet gavallér, mint diplomata, saját ha­zájának rovására. Minden politikusnak, min­• den diplomatának igenis egy szent kötelessége : van és ez az, hogy ridegen saját nemzete, sa­ját hazája érdekeit érvényesítse, hogy a saját hazájának minél több előnyt tudjon biztosí­tani. (Ügy van! a középen.) A nemzetközi élet harc és küzdelem, a nemzetközi élet nem ta­lálhatja meg azt a felső fórumot, amelyet so­kan ideálisan keresnek, amely felső fórum fe­lette áll a nemzeti érdekeknek, amely mint supernacionális erő mérsékelni tudná a nem­zetek nemzetközi versenyét, egymással való küzdelmét. Ebben a küzdelemben minél erősebb va­laki, annál több igaza van. Éppen ezért a ma­gyar igazságot is csak úgy tudjuk helyesen szolgálni, ha a magyar erőt igyekszünk gyara­pítani. Ha a magyar erőt nagyoBh súllyal tud­juk latbavetni ebben a harcban, akkor remél­hetjük a mi nemzeti ideáljaink és nemzeti ér­dekeink megvalósítását. Eddigelé egyedüli tá­masza, egyedüli segítőtársa Magyarországnak a nemzetközi'életben: Olaszország volt. Olasz­ország iránt — azt hiszem, pártkülönbség nél­kül — mindenki a legnagyobb hálával visel­tetik. Tudjuk azt. hogy izoláltságunkból e szö­vetség révén emelkedtünk ki, hogy e szövet­ség révén válhattunk aktív tagjává az embe­riségnek, az államokra tagozódó társadalom­nak. De az ország szövetségi politikájának itt megállni nem lehet.. Az olasz diplomáciai kapcsolatnak — mint mindnyájan tudjuk — egy nagy gyengéje van, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) t hogy ez a mi gazdasági problémáink megoldásáhan eddigelé az országnak segítségére nem szolgált. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ha tehát mi kétség­telenül arra 'az alapra helyezkedünk is, hogy a mi külpolitikánk bázisát továbbra is az olasz­magyar barátisági szerződés és a barátsági viszony kell, hogy képezze, e barátsági szer­ződés szellemében kell kiépítenünk további re­lációnkat, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) hogy így gazdasági problémáinkat is megoldásra tudjuk vinni. S én meg vagyok győződve róla, hogyha ani Lengyelországhoz közeledünk, Len­gyelországgal értetjük meg magunkat^ annak a szükségességnek gondolata által áthatva, hogy itt a mondott értelemben vázolt mező­gazdasági blokk jöjjön létre, ez a tömörülés nemcsak, hogy nem állana ellentétben a ma­gyar-olasz barátsági viszonnyal, hanem annak még további kimélyítésére is szolgálna, onert Közép-Európa problémáiít nem lehet egysze­rűen diplomáciai alapon elintézni. Ha vala­hol, úgy Közép-Európáiban a diplomáciának az.

Next

/
Thumbnails
Contents