Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-398

342 Az országgyűlés képviselőházának métermázsa búzafelesleg, ami Európában mutatkozik, a 75 millió métermázsa szükségletet fedezni sohasem lesz képes. Ebben látom a Briand-féle javaslattal szemben felmerülő aggályoknak abszolút indokolt voltát. De indokolt ez az aggály még más oknál fogva is. Franciaország Magyarországgal és Bulgáriával szemben eddigelé igazán nem követett barátságos politikát, márpedig ennek a tervnek a megvalósítása elsősorban Magyarországnak és Bulgáriának gazdasági válságát oldaná meg. El lehet-e képzelni, hogy Briand ezért küzd? En aggódom ennek a javaslatnak az őszintesége fölött, aggódom még egy másik oknál fogva is, azért, mert tudom azt, hogy a világ második gyarmat-birodalmával Franciaország rendelkezik. Ezt a gyarmat-birodalmat pedig " Franciaország rideg imperializmussal használja ki, s oda idegent lehetőleg nem ereszt be. Ha megvalósulnak az Európai EgyesültAllamok, ha az európai államok tömörülnek arra, hogy egy egészséges gazdasági életet éljenek, akkor Franciaország a maga gyarmatbirodalmát teszi közkincsévé Európának s ekkor, ha a tényleges helyzetet nézzük, Briand politikája végeredményben azt eredményezné, hogy Franciaország a francia gyarmatokat a német birodalommal osztaná meg. Már pedig, akármennyire barátságosnak lássák is egyesek alnémetek és a franciák közti viszonyt, én nem látok jelenséget sehol sem arra, (hogy Franciaország Németország gazdasági életét fel akarná lendíteni, sőt, hogy továbbmenjek, hogy Franciaország áldozatokat hozzon Németország gazdasági talpraállítása érdekében. Éppen ezért hajlandó vagyok azt hinni, hogy e mögött a gazdasági terv mögött egy diplomáciai gondolat rejlik, ami nagyon valószínű is. Azért is hiszem, • hogy van benne diplomáciai célzat, mert az ajánlat tulajdonképpen elsősorban Magyarországnak és Bulgáriának szól és Németországot volna hivatva csábítani, nem azokat az államokat, amelyeknek a béke mindent megadott, amelyek ma kedvező gazdasági viszonyok között élnek. Azt hiszem, hogy ez az ajánlat a közvéleménynek volt irányozva, a közvéleményt akarja inficiálni, a nemzeti szempontot akarja Magyarországon, Bulgáriában és Németországban a gazdasági szempontnak mögéje helyeztetni a közvélemény ilyen megtévesztésével. Éppen ezért nem tudom olyan melegen üdvözölni Briand tervét, mert benne tökéletesen hinni nem tudok. Magam is híve vagyok annak, hogy igenis Európában jöjjön létre gazdasági enyhülés, egy iobb gazdasági atmoszféra. (Bródy Ernő: Magyarországra nézve!) Igen, mint a képviselő úr mondja, én keresem a megoldást, hogy Magyarország szempontjából teremtessék meg ez a kedvező gazdasági atmoszféra. S ha Briand tényleg fel akarja építeni ezt a gondolatot, nem zárkóznék el attól, hogy magyar szempontból neki megfelelő javaslatot tegyek. Magyarországnak igenis érdeke volna az, hogy Közép-Európában létrejöjjön egy mezőgazdasági blokk. Magyarországnak igenis érdeke volna az, hogy itt a mezőgazdasági termékeket produkáló nemzetek mint piac helyezkedjenek szembe az ipari államokkal és akkor a mi nemzetközi erőnk, akkor a mi nemzetközi érdekeink sokkal nagyobb mértékben fognak érvényesülni. Nem gondolok egyelőre más államok tömörülésére, mint Lengyelországnak, Romániának, Jugoszláviának, Ausztriának, Bulgáriának és Magyarországnak egy mezőgazdasági blokkban való egyesítésére. Meg vagyok róla 398. ülése 1930 május 26-án, hétfőn. győződve, hogy ez a tömörülés tényleg birna gazdasági realitással és meg vagyok róla győződve, hogyha Briand komolyan yeszi a maga tervét, ezt a tervet, mint első lépést a maga tervének megvalósítására, örömmel fogja üdvözölni Meg vagyok arról győződve, hogy egy ilyen blokk a francia politikához találná s meg a helyes utat, mert hiszen ebben a blokki ban túlnyomólag franciabarát-államok tömörülnének. Magyarországnak az lenne érdeke, hogy ebben a blokkban a politikai vezető-szerepet Lengyelország vigye, amely Franciaországgal szoros politikai nexusban, szoros baráti viszonyban áll. Ha egy ilyen blokk létrejön, akkor ennek Magyarország nemcsak gazdasági előnyeit fogja élvezni, hanem ebből diplomáciai előnyök is fognak származni. Mert hiába^ legyünk tisztában azzal, hogy a nemzetközi életben a rideg imperializmus az irányadó. Senki sem lehet gavallér, mint diplomata, saját hazájának rovására. Minden politikusnak, min• den diplomatának igenis egy szent kötelessége : van és ez az, hogy ridegen saját nemzete, saját hazája érdekeit érvényesítse, hogy a saját hazájának minél több előnyt tudjon biztosítani. (Ügy van! a középen.) A nemzetközi élet harc és küzdelem, a nemzetközi élet nem találhatja meg azt a felső fórumot, amelyet sokan ideálisan keresnek, amely felső fórum felette áll a nemzeti érdekeknek, amely mint supernacionális erő mérsékelni tudná a nemzetek nemzetközi versenyét, egymással való küzdelmét. Ebben a küzdelemben minél erősebb valaki, annál több igaza van. Éppen ezért a magyar igazságot is csak úgy tudjuk helyesen szolgálni, ha a magyar erőt igyekszünk gyarapítani. Ha a magyar erőt nagyoBh súllyal tudjuk latbavetni ebben a harcban, akkor remélhetjük a mi nemzeti ideáljaink és nemzeti érdekeink megvalósítását. Eddigelé egyedüli támasza, egyedüli segítőtársa Magyarországnak a nemzetközi'életben: Olaszország volt. Olaszország iránt — azt hiszem, pártkülönbség nélkül — mindenki a legnagyobb hálával viseltetik. Tudjuk azt. hogy izoláltságunkból e szövetség révén emelkedtünk ki, hogy e szövetség révén válhattunk aktív tagjává az emberiségnek, az államokra tagozódó társadalomnak. De az ország szövetségi politikájának itt megállni nem lehet.. Az olasz diplomáciai kapcsolatnak — mint mindnyájan tudjuk — egy nagy gyengéje van, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) t hogy ez a mi gazdasági problémáink megoldásáhan eddigelé az országnak segítségére nem szolgált. (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) Ha tehát mi kétségtelenül arra 'az alapra helyezkedünk is, hogy a mi külpolitikánk bázisát továbbra is az olaszmagyar barátisági szerződés és a barátsági viszony kell, hogy képezze, e barátsági szerződés szellemében kell kiépítenünk további relációnkat, (Ügy van! a szélsőbaloldalon.) hogy így gazdasági problémáinkat is megoldásra tudjuk vinni. S én meg vagyok győződve róla, hogyha ani Lengyelországhoz közeledünk, Lengyelországgal értetjük meg magunkat^ annak a szükségességnek gondolata által áthatva, hogy itt a mondott értelemben vázolt mezőgazdasági blokk jöjjön létre, ez a tömörülés nemcsak, hogy nem állana ellentétben a magyar-olasz barátsági viszonnyal, hanem annak még további kimélyítésére is szolgálna, onert Közép-Európa problémáiít nem lehet egyszerűen diplomáciai alapon elintézni. Ha valahol, úgy Közép-Európáiban a diplomáciának az.