Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-396

Az országgyűlés képviselőházának 396. repelnek és nyernek megoldást. Mindegyik vármegyének külön a maga dolgairól kell gondoskodnia, ezért csak a központi igazgatásnál lehetett erről gondoskodni s erre fedezetet találni. A központi igazgatás ismertetésével kapcsolatosan előadom még, hogy idetartozik 334 személy, akiknek létszámát a pénzügyminiszter úr kijelentése szerint az elkövetkező öt év alatt 10%-kai fogja a tárca csökkenteni és ennek keresztülviteléről a következő költségvetésben fog gondoskodni. A második cím a vármegyék és a községek címe. Ennél a címnél feltűnő változás az előző évi költségvetéshez képest az első rovatnál mutatkozik, ahol az emelkedés 154.000 pengőt tesz ki. Ennek az emelkedésnek magyarázata az, hogy^ az 1929 : XXX. te. rendelkezései értelmében új megyei tisztviselői javadalmi keretek állíttattak fel és új javadalmi osztályba sorozások történtek, nemkülönben az országgyűlési képviselővé választott vármegyei tisztviselők javadalmi többletéről is itt kellett gondoskodni. Ezt az utóbbit annyival iß inkább itt kellett felvenni, mert az összes vármegyei tisztviselők és egyéb alkalmazottak javadalma különben is az államot terheli, így ezeknek fedezetét, a vármegyei alkalmazottak illetményeinek számlájára utalják át. Az eljárás tehát az, hogy egy öszszegben kapják meg a vármegyék a dotációt, a számláról azután az alispánok szokták kiutalni az esedékes összeget. Megemlítem még ugvancsak itten a vármegyei tisztviselők létszámát, amely ^részleteib

en a következő: a fogalmazási szaknál a létszám összesen 862, az orvosinál 179, a kezelésinél 871, az altisztek és a «szolgák létszáma összesen 465. Az egész országban lévő vármegyei tisztviselők és alkalmazottak létszáma 2377-et tesz ki. A második cím második rovatának elnevezése új. Ezelőtt ez a cím «a községi kör- és s eged jegyzők illetményeinek hozzájárulása» néven szerepelt. Most ez a rovat új nevet kapott, «a községek segélyezési alapja» Jett a neve. Ezzel mintegy előrevetette árnyékát egy terv, amely szerint a belügyminisztérium a községek háztartásának kérdésében bizonyos rendet kíván teremteni és a községek segélyezési alapjának helyes kiépítése és megalapozása talán alkalmat fog majd arra nyújtani, hogy itt a belügyminisztérium a törvényhozás bölcseségével arányosságot és rendezést hozzon létre. (Jánossy Gábor: Legfőbb ideje.) Valószínű, hogy talán itt követkézhetik be az, amit t. képviselőtársam, Lázár Miklós mondott, a borfogyasztás kérdésével való foglalkozás és ennek a kérdésnek rendezése is, A községek segélyezési alapjának javadalmazása arra szolgál, hogy az alispánok azoknak a községeiknek számára, 'melyeknek pótadója az 50%-ot meghaladja, segélyt nyújthassanak. Természetes, hogy ezzel a segélyezéssel egyszersmind elintézést nyertek egyidejűleg és Összegszerűen a községi kör- és segéd jegyzők illetményeinek kiegészítésére vonatkozó f támogatások is. Ennek az alapnak javadalmazására szolgál, a költségvetésileg (biztosított 4,640.000 pengős összeg, ezenfelül az 1929 : II. te. alapján az az Összeg, amely a kis- és nagyközségeikben befolyt /házadóból 13,500.000 pengőn felül befolyt, ezenkívül az 1929 : XXII. te. 9. §-a értelmében az az összeg, amely az összes állami nyugdíjasok illetményei után keresetiadó címén befolyik, és amelyet természetesen a közpénztárak vonnak le. Már akkor a vita során felmerült az, hogy ezek a köztisztviselők tulajdonképpen a községi pótadóktól mentesek lévén, nem járulnak hozzá a községek terheihez, ellenben élvezik azok kulülésé 193Ô május 22-én, csütörtökön. 227 turális, közegészségügyi és egyéb berendezéseit. Ennélfogva méltányosnak látszott és á pénzügyminiszter hozzájárulásával keresztül is vitetett, hogy ezeknek a keresetiadója, amely idáig tulajdonképpen az államot illette, most a községek javára biztosíttassák. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezzel mintegy újabb jövedelmi forrás is áll rendelkezésre a községek kulturális és közszükségleteinek fedezésére. (Helyeslés a jobboldalon.) Talán lehetséges lesz a házadók kimunkálásával is újabb fedezethez jutni, s amennyiben a törvényhozás bölcsesége úgy kívánja, más alapokat is találni a községek kiadásainak fedezésére. Az összes jegyzői javadalmak végösszege a természetbeni lakásokon, illetőleg lakáspénzeken kívül 11,183.648 pengőt tesz ki. A községi alkalmazottak létszáma pedig a következő: Vezető jegyző 1786, adóügyi-, másod- és harmadjegyző 887, segédjegyző 1162, összesen 3835. Itt is apasztási tendencia mutatkozik, s az előző évben 50 főnyi az apadás. (Jánossy Gábor: De megakad ám a gépezet!) A vármegyei számvevőszékekre inézve csak röviden említem meg, (hogy ezek a közigazgatás menetére, különösen a gazdasági szempontok és a költségvetési szempontok ellenőrzése kérdésében birnak rendkívüli fontossággal; az Önkormányzati, gazdasági, költségvetési, ügyviteli ellenőrzésnek helyes irányba való terelésére nézve igen fontos tennivalókat folytatnak s a forradalom és a háború utáni nehéz költségvetési viszonyok között igen fontos munkát végeztek. Az 5—6 éves hátralékokat a mai napig már feldolgozták. A közigazgatási tanfolyamokról rövid pár szóval szintén meg akarok emlékezni. Ezek úgyszólván nélkülözhetetlen előképző intézetek a közigazgatási szakismeretek elméleti részének szélesmérvű elsajátítására. Ezekben a tanfolyamokban nemcsak a községi közigazgatásra nézve, hanem más szakmákra is igen alkalmas és hasznos ismereteket szereznek a hallgatók. Ezeknek a tanfolyamoknak költségeiről, a tanfolyamok felállításáról és szervezetéről a belügyminisztérium gondoskodik. Három tanfolyam van: Egerben, Szombathelyen és Nyíregyházán. A nyíregyházait a Szabolcs—Ung egyelőre közigazgatásilag egyesített vármegye és Nyiregyháza város költségének terhére állították fel és tartják fenn, a másik kettő felállításáról és fenntartásáról az állam gondoskodik. A rendkívüli kiadások között mint átmeneti kiadás szerepel a gyámpénztárakban kezelt háborús államadóssági kötvények tulajdonosainak támogatása. Már előadmányom elején bővebben kitértem erre a kérdésre, s most újból megemlítem, hogy ez egyike a leggondosabb szociális tevékenységnek a kormány részéről, amelyet sürgetett a törvényhozás számos tagj közvélemény erős nyomása. Amidőn az államháztartás egyensúlya helyreállott, a kormány azonnal gondolt is erre, és már ezelőtt két évvel egy millió pengőt vett fel erre a célra. Ebből az összegből fedezik aránylagosan a háborús vagyona kártalanítását azoknak, akiknek részére ha gyámoltak, vagy gondnokoltak voltak, az árveszék beleegyezésével háborús címletű államadóssági kötvényeket szereztek, amennyiben ezek 1918-ban letétben voltak. Errenézve egészen pontos adatok állanak a belügyi kormányziat rendelkezésére s a kérvényeket a jelentkezés sorrendjében igyekeznek elbírálni. A segélyért az érdekeltek már nagyobbrészt jelentkeztek, de még mindig nem jelentkezett az érdekeltek bizonyos száma, akár 35*