Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-396

228 Äz országgyűlés képviselőházának Si azért, mert megszállott területen vannak, akár azért, mert nem szereztek róla tudomást. A belügyminis ztériuiii méltányosságból még a későbbi időkben jelentkezőket is figyelembe fogja venni és kérelmüket igyekszik méltányosan elbírálni. (Helyeslés a jobboldalon.) Bátor vagyok ismertetni a segélyezésnél irányadó elvet, cmiint ïamelyet a közvélemény bizonyára ismerni óhajt. Az a lényeg, hogy lehetőleg minden igényjogosult 16%-os valorizálást kapjon. Ez nagyon tekintélyes valorizálás. Irányadó elv továbbá az, hogy a hadi érmeket jutalmazzák, így a hadiözvegyek és árvák, a vitézségi éremmel ellátottak elsősorban megkülönböztetett elbírálásban részesülnek. Ezenkívül a jelentkezés sorrendje is figyelembe vétetik, továbbá a kisebb összegeket nagyobb százalékkal igyekeznek dotálni. Idáig azt az elvet gyakorolták, hogy az 5000 koronánál kisebb címlettulajdonosok 5% pluszt kapnak a 16%-hoz, tehát megesik, hogy 21% valorizáció is biztosíttatik ezeknek a különös méltánylást érdemlő kis címlettulajdonosoknak javára, (Helyeslés.) a"kik addig is, amíg az évek alatti fedezetekből mindenki kielégítést talál, akár különleges érdemeknél, akár a jelentkezésnél való elsőbbségüknél fogva bizonyos előleget kapnak. A 3. cím a közbiztonsági és közrendészeti szolgálatról szól. Ennek költségei fedezetére szolgáló összegek általában véve tapasztattak. Idetartoznak az országos közbiztonsági rendelkezési alapok, ia tolonekiadások, a nyomozási költségek, az országos bűnügyi nyilvántartás, amely nélkül ma a modern büntető kriminológia mozogni sem tudna, a vegyes közrendészeti kiadások, a rendőri büntetőeljárás végrehajtásából folyó költségek, a mozgóképszínházak utáni bevételekből fedezendő jóléti kiadások, mely utóbbiakat a rendőrségi cím alatt fogom bővebben ismertetni, továbbá a leánykereskedelen elleni védekezésre szükséges Összegek. Nagyobb érdeklődés tárgyát képezik a nemzeti munkavédelmi hivatal költségei, amelyekre nézve mar előzőleg előadtam, hogy a régi sze mélyi apasztások után az új költségvetésben újabb öt főnyi apasztás foglaltatik, ami 11.950 pengő megtakarítást jelent. (Propper Sándor: Egészen el kellene törölni!) Ezt már egyszer mondta a képviselő úr. Van még egy megtakarítás ennél a címnél, a kiküldetési és átköltözködési költségek rovatánál, úgyszintén az államrendőrségi nyilvántartószolgálatnál is. A mozgóképszínházak által jóléti célokra fizetendő járulékok rendőri jóléti célokat szolgálnak. A4, cím a csendőrség. A csendőrség létszámapasztása tekintetében rendkívül erős csökkentés vitetett keresztül, mert 400 fővel apasztatott a m. kir. csendőrség létszáma. (Jánossy Gábor: Ezt nem apasztottam volna!) Már előzőleg is rámutattam arra, hogy az ennek következtében beállott nyugdíjazás után a tiszti létszám 414, a legénységi létszám 7338. A csendőrség javadalmának rendezésére nézve ennek a címnek 1. és 3. rovata nyújt fedezetet. Ami a rendezés összegszerűségét illeti, a költségvetés adatai szerint ez úgy alakul, hogy a dologi kiadások nagy része — 2. rovat — a rendszeres állandó illetmények — 1. rovat 2. és 3. alrovata — a nem rendszeres illetmények rovata alá vitetett át, aminek következtében ez a rovat megnagyobbodik, a másik kettő pedig természetesen megfeleli) arányban csökken Az illetményrendezés részletezését az államrendőrség címnél fogom előadni, mert lényegében azonos és teljesen egyforma alapon történik a rendezés. A laktanyabérek emelése következtében vaj. ülése 19SÖ május 22-én, csütörtökön. lamivel szaporodtak a dologi kiadások, míg a nyugdíjazások következtében részben a dologi kiadások, részben pedig a személyi járandósáf

ok apadtak. Természetesen ennek következtéén a nyugdíjak emelkedtek. Az építkezésekkel kapcsolatban a már megkezdett, de be nem fejezett építkezések befejezésére vétetett fel megfelelő összeg. A csendőrség tagozódása ismertetésétől eltekintek és utalok a költségvetésben foglalt kimutatás adataira. Az 5. cím az államrendőrség. Az államrendőrségre vonatkozó költségvetési tételeknél az illetmények kérdése az, amely a közvélemény előtt nagyobb érdeklődésre tarthat számot, miért is ennek ismertetésével részletesen fogok foglalkozni annál inkább, mivel az illetményrendezés keresztülvitele az ez évi költségvetéssel kapcsolatban a csendőrségnél és a folyamőrségnél is azonos elvek mellett történik. A m. kir. rendőrség és a m kir. csendőrség tisztjei ezidőszerint fizetést és rendőri-, illetőleg csendőri pótdíjat élveznek, amelyből csupán a fizetés képez nyugdíjba beszámítható javadalmat. A jövőben úgy a fizetés, mint általában a pótdíj is a beszámítható javadalom alapját fogja képezni. Hasonló a helyzet az említett testületek legénységénél is. Ezidőszerint uyanis az államrendőrség személyzeténél, épúgy, mint a csendőrség legénységi állományánál az illetmény zsoldból, rendőri-, illetőleg csendőrségi pótdíjból és közétkezési pénzátalányból áll, tehát három különböző tételből, amelyekből csupán a havi zsold és a havi közétkezési pénzátalányból csupán 20'40 pengő volt az, amely a nyugdíjba beszámítható összeget képezett. Ennek következtében az így megállapított javadalmazás tetemesen alatta maradt annak az összegnek, amelyet a nyugdíjas hivatali altisztek élveznek. Ez a körülmény az említett legénységre nézve annyival is inkább sérelmes volt, mert a világháborút megelőző időben a nyugdíjba beszámítható javadalmazások a hivatali altisztek ilyen, tehát a nyugdíjba beszámítható javadalmazásánál lényegesen magasabb volt. Ezen a sérelmes helyzeten kívánt tehát segíteni ia mostani illetményrendező intézkedés, amelynek következtében az eddig elvezett rendőri pótlékoknak illetve csendőrségi pótdíjaknak ilyen címen való felvételével, illetőleg a javadalmak összevonásával sikerült megfelelő illetményt beállítani a költségvetésbe, úgyhogy az a legénységek nyugdíjának megállapításánál beszámítható javadalom összege, a havi zsolddal, továbbá a különféle pótlékok összevonásából létesített rendőri, illetőleg csendőri pótdíjjal most már körülbelül azon a nívón fog mozogni, <mint a hivatali altisztek nyugdíja s ha nem is fogja azokat felülmúlni, de legalább hasonló összegben lehet őket javadalmazni. A dologi kiadásokat illetőleg igen természetesnek tartom, — és ez bizonyára a közvélemény felfogásával is fog találkozni — hogy a spór tűzés, a vívás, úszás, birkózás és céllövés a rendőrség kiképzésénél rendkívül fontos jelenség lévén, ezeknek fedezetére a dologi kiadások között megfelelő összeg szerepel. Ezek nélkül kellően edzett rendőrség kiképzése úgyszólván elképzelhetetlen volna. Bizonyos megtakarítással jár az a tény, hogy a rendőrlaktanyák felépítése következtében már ebben az évben bizonyos lakbérmegtakarítás volt elérhető, mert a rendőrök természetbeni lakást kaptak. Természetes, hogy az építkezés részleteképpen a folyó évre megfelelő Összeget, 750.000 pengőt szintén be kellett állí-