Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.

Ülésnapok - 1927-396

226 Az országgyűlés képviselőházának $96, ülése 1930 május 22-én, csütörtökön. személyi és dologi kiadásokban majd megfelelő apasztásokat, illetve megtakarításokat lehet elérni. Az erősebb tempójú kiadásapasztásnak lényeges akadálya az 1929 : XXX. tcikkben foglalt rendelkezés, amely a vármegyei tisztviselők illetményeinek rendezéséről szól, továbbá a lakbérosztályba sorozások is, amelyek további kiadásokat fognak maguk után vonni, nemkülönben a csendőri, folyamőri tiszti és altiszti karnak, úgyszintén a rendőrfelügyelői karnak és őrszemélyzet javadalmazásának rendezése is, amellyel szintén újabb kiadások merültek fel s amelyek mint többletek akadályozták az erősebb tempójú takarékosságot, nemkülönben a nyugdíjazások következtében kifizetésre kerülő nyugdíjbérek is mint újabb kiadások jönnek itt figyelembe. Ugyancsak ilyen többletkiadásképpen kellett előirányozni a belügyminisztériumban azi átmenetileg szolgálatot teljesítő, többnyire menekült vármegyei tisztviselők javadalmazását, különösen személyi pótlékait, a főispáni fizetéseket és képviseleti átalányokat, továbbá a lakáspénzek felemeléséhez szükséges összegek fedezetét. Ezek a többletkiadások a normális költségvetési keret; hez fognak tartozni, és így ezek mint állandó tétellek a következő költségvetésekben is szerepelnek, mert ezek törvényes rendelkezésen alapúinak. A költségvetési tételek apasztásának megvalósításához valamennyire mégis a létszámapasztás tervét is igénybe kellett venni még pedig ügy, hogy az adminisztráció ennek következtében sérelmet ne szenvedjen. így a folyó költségvetési évben, a már előző években megkezdett létszámapasztást újból foganatba vette a tárca képviselője, amely létszámapasztás itt a következő számokban nyer kifejezést. Először a központi igazgatásnál egy miniszteri tanácsos, egy miniszteri segédtitkár és egy miniszteri segédtiszt és egy kisegítő szolga; a belügyminisztériumban átmenetileg szolgálatot teljesítő vármegyei és városi tisztviselőknél egy V. fizetési osztályú állás; a vármegyei számvevőségeknél három állás, a nemzeti munkavédelmi intézményeknél a tavalyi 50%-on felül, (Rothenstein Mór: Teljesen felesleges az egész intézmény!) két előadó, egy segédtiisztviselő, két napibéres állás; az államrendőrségnél fizetési osztályonként aránylagos megosztással történt az apasztás, így a fogalmazói szakon 14, a felügyélői szakon 4, láz őrszemélyzetnél 114, az orvosi szakon 1, a számvevői szakon 3, a kezelési tszakon 18, az altiszteknél és szolgáknál pedig 10 állás. \ Ezek az apasztások természetesen bizonyos dologi kiadások csökkentését is lehetővé tették és egyéb szempontokból is történtek megtakarítások, ugy, hogy a dologi kiadások terén vég_eredményben körülbelül 2*5 millióval csökkentek az összegek, míg a személyi kiadásoknál — az előbb elmondott okokból azok felvétele törvényes rendelkezésen alapulván — mintegy .909.000 pengő emelkedés mutatkozik. Elsősorbán tehát a dologi kiadásoknál lehetett takarékoskodni. Mint érdekes számokat meg fogom említeni -a következőket. Az önkormányzati alkalmazottak illetményeihez való hozzájárulás 154.000 .pengővel emelkedett. Ez törvényes rendelkezésen alapul, mint előbb is említettem. A nyugellátások összege szintén emelkedett, mert a -ctséndőrségnél nagyobb nyugdíjiazások történtek, mintegy 400 főre vonatkozóan, és ennek ^következtében a nyugdíjak fedezésére szolgáló összegeket 1,200.000 pengő körüli össszeggel emelni kellett. Az átmeneti kiadásoknál a közvélemény érdeklődése és a képviselők sürgetése következtében a belügyminiszter úrnak szándékában volt újra felvenni — és fedezetet is talált rá — a gyámpénztárban kezelt háborús államadóssági kötvények tulajdonosainak támogatásánál szolgáló egymillió pengőt. Ez most már harmadízben szerepel a költségvetésben és közmegelégedést szolgáló kiadás, amellyel a háború egyes károsultjait, legalább azok kategóriáját, akik nem a maguk jószántából jegyeztek hadikölcsönt, valamennyire kártalanítani lehet. A beruházások összege 1,304.000 pengőre ősökként, a tavalyi 1,900.000 pengővel szemben, ami részben szerződésen alapuló kötelezettségek fedezetére, részben megkezdett építkezések befejezésének fedezetére szolgál. Azt már említettem, hogy az egész költség-, vetés bevétele a tavalyi mértékben és renden szerepel mintegy 7*7 millió pengővel. A költségvetés részletes ismertetését illetőleg előadom, hogy a belügyi tárca hét címre oszlik, amelyeket a régi szokásoknak megfelelőleg leszek bátor részleteiben is ismertetni. (Bródy Ernő: Melyik cím szól az általános titkos választójogról? '— Kun Béla: A kormány Ígéretei szólnak arról! — Bródy Ernő: Mi van a titkos választójoggal? Az iránt érdeklődünk, nem a tételek iránt! — Huszár Dezső: Nem a költségvetés keretébe tartozik!) T. képviselőtársam minden alkalmat megragad arra, hogy érdeklődjék az általános titkos választói jog iránt. (Bródy Ernő: Fájdalom hiába! Rég el fogok hunyni és még akkor sem lesz meg! — Zaj és mozgás.) • Elnök: Kérem a képviselő urat, tessék csendben r maradni. Különben sem tartozik a belügyi tárcához az általános titkos választói jog. (Zaj a szélsőbaloldalon. — Halljuk! Halljuk! a jobboldalon.) Szabó Sándor előadó: Az első cím ismertetésénél előadom, Ihogy a személyi járandóságok csökkenése a tervbevett létszámapasztás következtében vált lehetővé, a dologi kiadásoknál pedig nem maradt más hátra, mint a takarékosság elvének szigorú érvényesítése. Különösen a kiszállásoknál járó napidíjak fedezetéül szolgáló kiadások összege csökkent, míg az emelkedés főként az 1929 : XXX. te. következtében előállt javadalomtöbbletre esik. Ezek között a főispánok járandóságainak emelkedésére nézve nem fogok részletes ismertetéssel előállani, csak utalok a költségvetéshez csatolt 3. számú mellékletre. Ilyen kiadások még azok is, amelyek az új lakbérosztályba sorozás következtében fognak előállani. Ugyancsak kevesebb vétetett fel az országgyűlési képviselőválasztásokkal kapcsolatos összeírások, nyilvántartások és nyomtatványok költségeire, nemkülönben a határjelek karbantartási költségeire. A központi igazgatással kapcsolatosan meg kell említenem a belügyminisztériumban átmenetileg szolgálatot teljesítő vármegyei és városi tisztviselők ügyét, akik számszerint 12-en vannak. Ezek azon beosztott tisztviselők, akik az elszakított területekről menekültek ide s az ő javadalmuknak szintén itt kellett fedezetet találnia. Ezek eleinte hatvanan voltak, azonban az időközben tett törvényes és miniszteriális intézkedések, a különböző létszámapasztások és az elhalálozások folytán számuk tizenkettőre apadt le. Ezeknek a tisztviselőknek javadalmi összegét nem lehetett a vármegyei dotációknál felvenni azért, mert ott egész más kérdések sze-