Képviselőházi napló, 1927. XXVIII. kötet • 1930. május 13. - 1930. május 28.
Ülésnapok - 1927-395
Az országgyűlés képviselőházának 395. ülése 1930 május 21-én, szerdán. 193 gos fizetéssel alkalmazott postaaltisztek? A postaaltisztek azért azt kérik a kereskedelemügyi minisztériumtól, hogy éppen olyan fizetést, éppoly anyagi díjazást 'adjon nekik, mint amilyet a vasútnál, villamosnál, a hajózásnál és a székesfővárosnál szolgálatban álló altisztek élveznek. Azt kérik, mentse meg őket ••& kormány az anyagi és erkölcsi pusztulástól, s a szélsőséges társadalmi áramlatokhoz való csatlakozástól Sérelmezik a, postások azt is, hogy a posta élén már nem államtitkár, hanem csak egy helyettes államtitkár áll. Franciaországban, Olaszországban és Jugoszláviában postamini szter van, a többi országokban államtitkár áll a posta élén. Első helyen áll a magyar posta s ezért már a tekintély megóvása végett is szűk séges és indokolt volna, hogy a posta- és távírda igazgatója a III. fizetési osztályban hagyassák meg. Sérelmezik n postások, illetve a telefonszolgálatot teljesítők azt is, hogy bár az automatatelefon bevezetésével nagy vívmányt kapott. Budapest székesfőváros közönsége, ellenben arra nincs szükség, hogy Pécsett és- Debrecenben, az egyéb kisebb városokban, ahol 1500—1600 előfizető van, bevezessék az automatatelefont s ezzel százak és százak kenyerét elvegyék. Londonban, amely világváros, nem vezették be az automatatelefonkezelést, és pedig azért, hogy az ottani kisemberek megélhetését biztosítsák. A tehnikai kultúrának vívmánya csak addig jogosult, amíg az emberi kultúrát épségben tartja, míg a legalsóbb néprétegek pzázezreinek gondtalan anyagi és erkölcsi boldogulását biztosítja. A postások általában kívánják a B-fizetéses csooort megszüntetését, a magasabb fizetési állásokban való automatikus előléptetést, a postáspótlék rendszeresítését. A postaforgalom az utóbbi években jelentékenyen emelkedett, a levélnostai forgralom 72%-kai emelkedett, a oostatakarékpénztárnál 136%-kai emelkedett a forgalom, a távbeszélőállomásokon 256%-kai pmelkedett a forgalom, a távbeszélőközpontokban pedig 773%-kai. A posta személyzete 1914-ben a háború előtt 45.148, 1927-ben 19.358 főt tett ki, a személyi létszám tehát 28%-kai emelkedett csak. A személyzetnek megfelelő utánpótlásáról kell gondoskodni, mert ha ezt a kereskedelemügyi minisztérium meg nem teszi, előbb utóbb a posta-, távírda- és telefonszolgálat terén helyrehozhatatlan zavarok fognak bekövetkezni. A főiskoláit végzett forgalmi tiszviselőknek fogalmazói szakban való átminősítésével, a díjnokoknak és kezelőknek kinevezésével, helyzetüknek jobb megjavításával kell biztosítanunk az odaadó szolgálatot. A postáspótlék, amelyet a postások kérnek évek óta, amelyet — sajnos — a parlament is leszavazott, 5%-ot számítva 1200.000 pengőt tenne ki. A B-csoport megszüntetése közel 100.000 pengőt tenne ki, szóval kereket, 2 millió pengővel rendezni lehetne a postáskérdést. Hasonlóképpen kinevezésre várnak a díjnokok és a kezelők is, akik 10—12 évig kénytelenek szolgálni, amíg előlép nek. A III. ós IV. fizetési osztályban lévő postamesteri kar a legnyomorultabb helyzetben van. mert- létminimumon aluli fizetést élvez. A pesta-, telefon- és távirdaüzem önmagát tartja fern, a magyar posta, távírda és telefon hasznothajtó üzeme a magyar kincstárnak. mert amint kimutatták, az évi tiszta bevétel 10.800.000 pengőt tesz ki. Ha a magyar postát Összehasonlítjuk a külfölldi államok postaüzeméyel bevétel és kiadás tekintetében, úgy azt látjuk, hogy a dán postának az 1928/29. költségvetési évében az évi bevétele 63,400.000 pengő volt, ezzel szemben a kiadása 64,800.000 pengő, tehát deficittel dolgozott a dán posta. Amerika ráfizet a postára, mert Amerika a postát kultúrintézménynek tartja, amelyet még áldozatok árán. is fenn kell tartani. Indokolt és méltáinycs tehát, hogy a magyar posta-, távírda- és távbeszélőszemélyzet megélhetését, boldogulásait és jobb jövőjét biztosítsuk, hisz abból a 10 millió pengő bevételből évenként 2 millió pengőt ki lehet azt hiszem hasítani és ezzel a nagy elégedetlenségnek, a nyomornak, a sok bajnak és panasznak elejét lehetne venni. T. Ház! Ha valaki azt mondja, hogy ebből a 10 millió pengőből rem lehet fedezni azt a nagyobb kiadást, amelyre szükség van, úgy legyen szabad a kereskedelmi miniszter úr figyelmét a következőkre felhívnom. A Rádióíiírmondó Rt.-nak például, amely csak a programme! szolgáltatja, amit igen olcsó pénzért teljesít, különösen mikor a hallgatókat gramofónlemezek lejátszásával szórakoztatja, ezidőszerint összesen 280.000 előfizetője van. Az. előfizetési díj havi 2-40 fillér, vagyis napi 8 fillér. A Stúdiót a bevétel 45%-a illeti meg, vagyis naponként 3'6 fillér, ami naponként 10-080 pengőnek felel meg, holott a napi kiadások a bevétel alig egyharmadát tehetik ki, mert aroint említettem, a Stúdió csak a programmköltséget fedezi. Szerintem az arányszám megváltoztatásában lehetne gondoskodni olyaai bevételről, amelyből ki lehetne elégíteni a postaszemélyzet jogos igényeit. T. Ház! Midőn mindezeket közérdekből, a pcstaszemélyzet iránt érzett őszinte tiszteletem és r nagyrabecsülésem jeléül, kötelességszerűen szóvátettem és helyzetüket feltártam, kérem a kormányt, hogy miután nemcsak a posta-, telefon- és távirdaszemélyzetnek, hanem a közérdeknek is teszünk szolgálatot akkor, amikor ennek a legarravalóbb, legmintaszerűbb, európai hírt szerzett postaszemélyzetnek megélhetését és boldogulását biztosítjuk, rendezze a kormány a postáskérdést, mert ez közmegnyugvásra szolgál és aid ja nekik vissza a hitet, a bizalmat, a jobb jövőbe vetett reményt. Tegye meg ezt annál inkább, mert hiszen az a pénz, amit a kormány a postáskérdés rendezésére fordít, kamatos kamattal fog visszatérülni a itüiüvar nemzetnek. (Ügy van!) Ezek előrebocsátása után a címet elfogadom. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Szólásra következik 1 ? Petrovics György jegyző: Szilágyi Lajos! Szilágyi Laios: T. Képviselőház! Mindenekelőtt a házszabályok idevonatkozó szakasza alapján tisztelettel kérem a Ház tanáoskozóképességének megállapítását. (KunaP.András: Kevesli, hogy hányan hallgatjuk!) Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztassék beszédét megkezdeni! Szilágyi Lajos: Élére állítom ezt a kérdést azért, mert az elmúlt vasárnap az ország különböző városaiban a Képviselőház olyan^ lesújtó kritikában részesült, hogy élére kell állítanom az itteni közöny kérdését, hogy lássuk. van-e különhség kormánypárt és ellenzék között, illetheti-e az egyik a másikat ilyen lesújtó kritikával? Az én véleményem szerint nem, mert véleményem szerint a legrosszabb esetben az egyik oldal 19, a másik pedig: egy híján hxísz. Az pedig mégis csak lehetetlen dolos*, hogy visszautasítás nélkül magunkon hagyjuk száradni azt a kritikát, amelyben bennünket | olyan földterülethez hasonlítottak,, amelyen ; immár csak tökök vannak kinn, azok is elszá30*
