Képviselőházi napló, 1927. XXVII. kötet • 1930. április 11. - 1930. május 9.

Ülésnapok - 1927-381

Az országgyűlés képviselőházának 381. ülése 1930 április 11-én, pénteken. Az 1930/31. évi költségvetést a pénzügyi bizott­ság letárgyalta. Az erre vonatkozó jelentést tisztelettel beterjesztem és kérem annak kinyo­matását, szétosztását, valamint a tárgyalásra vonatkozólag a sürgősség kimondását. (Helyes­lés.) Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyo­matja, szétosztatja és annak napirendre tűzése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. - • ' Az igazságügyminiszter úr kíván nyilat­kozni. Zsitvay Tibor igazságügy miniszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Sajnálattal állapítottam meg a tegnap esti lapokból, hogy tegnapi fel­szólalásom során kifejezett azt a véleménye­met, amelyet az alaptalan és könnyelmű kriti­kára vonatkozólag itt élőterjesztettem, bizo­nyos közbeszólásoknak zavaró hatása alatt félreértették és azt a beállítást adták szavaim­nak, mintha ez a véleményem a Budapesti Ügyvédi Kamarának vagy az Ügyvédi Kamara illusztris elnökének véleményére is vonatkoz­nék. Ki kell jelentenem, hogy eszemágában sem volt egy pillanatig sem erre gondolni. (Petrovácz Gyula: Egészen természetes! — Fel­kiáltások a jobboldalon: Ez természetes!) Mél­tóztassanak megengedni, kénytelen vagyok az illetőkre való tekintettel, saját komolyságomra való tekintettel és az igazságra való tekintettel is megállapítani ezt, mert semmi sem áll tőlem távolabb, mint még a látszata is annak, hogy méltánytalanul támadjak illusztris személye­ket. (Felkiáltások jiobbfelől: Nem értette úgy senki!) Kénytelen vagyok leszögezni: beszédem során mindig hangsúlyoztanv, hogy komolyta­lan, nem alapos és könnyelmű azok kritikája, akik nem olvassák el azokat a javaslatokat, amelyekre nézve könnyelmű nyilatkozatokat tesznek. (Ügy van! jobbfelől.) Amikor közbe­szólták, — amely közbeszölásról most állapítot­tam meg, hogy parallel az én beszédemmel elég hosszú ideig folytatódott és több részben is megismétlődött — ennek a közbeszőlásnak csak egy foszlánya jutott fülembe és Pap József nevét hallottam csak; akkor én megszakítva gondolatmenetemet azt a megjegyzést tettem, hogy kritikám nem vonatkozhatik rá, mert hiszen az illusztris úrnak alkalma volt az an­kétékén résztvenni és ott mindent elmondani. (felkiáltások jobbfelől: Ügy is történt!) Ekkor figyelmeztettek a mögöttem ülők arra, hogy valami Pester Lloyd-féle akcióról is szó van, amelyet nekem még nem volt alkalmam olvasni, mégpedig azért nem, mert azokat a komoly cikkeket, amelyek a törvénykezés reformjával foglalkoznak, gyűjtöm, hogy néhány napos húsvéti nyugodt szünetemben foglalkozhassam velük behatóan és méltóan. Ezt a pikket tehát én még nem olvashattam. Ügy látszik, erre célzott a közbeszóló úr és erre tettem azt a megjegyzésemet, hogy bocsánatot kérek, saj­nálom, de olyan dolgokra, amelyek az ankéte­ken él nem hangzottak és amelyeket még nem olvastam, tiem tehetek nyilatkozatot. Ez a meg­jégvzésem pedig olyan beállításban jelent meg a lapokban, mintha sajnálnám, hogy Pap Jó­zsef mindazt nem mondotta el már az ankéten, amit most a cikkében elmond. Méltóztatnak látni, hogy legjobbhiszemű álláspontom mellett is ferde beállításba került az én felfogásom. Tiltakoznom kell az ellen, hogy köztem és az Ügyvédi Kamara elnöke között olyan ellentéteket keressenek, (Petrovácz Gyula: fejlett technika!), amelyek egymás kölcsönös megbecsülésén a legkisebb sérelmet is ejtenék. Ezt a magam részéről illő kötelessé­gemnek tartottam leszögezni (Elénk helyeslés jobbfelől.) és meg vagyok győződve arról, hogy azok, akik beszédemet megcsonkítatlanul hallot­ták, megerősíthetnek mindenkit abban, (Ügy van! Ügy van! jobbfelől.), de a józan értelem és a logika is megerősíthet mindenkit abban, hogy egy pillanatig sem lehetett más értelme felszólalásomnak. (Ügy van! Ügy van! jobb­felől.) Legyen szabad még egy megjegyzést ten­nem, mégpedig azt, hogy ennek kapcsán meg­nézve a gyorsírói jegyzeteket, azt kellett lát­nom, hogy a vita során elkerülte figyelmemet egy megjegyzés, amely Peyer Károly t. kép­viselőtársam részéről hangzott el a székesfővá­ros tanácsával szemben. ; Itt meg van engedve minden kritika, amely tárgyilagos és jogos, de azok a sértések, amelyek akkor a főváros taná­csával szemben megtorlatlanul itt elhangzottak, kell, hogy a magam részéről a legerősebb visszautasításra találjanak, mert a székesfővá­ros tanácsát lehet így vagy úgy kritizálni,: de ha olyan bántó módon megsértik, ez kell, hogy minden józan ízlésű eniber részéről visszauta­tásra találjon. (Ügy van! Ügy van! Helyeslés jobbfelől.) Ezeket voltam bátor elmondani. (Helyeslés és taps' a jobboldalon. — Esztergályos János: Az egész törvényjavaslat sértő a város taná­csára és a város közönségére. — Szilágyi Lajos: A tanács tagjai eevtől-egyig tisztességes, be­csületes, kifogástalan emberek! Még soha pa­nasz nem merült fel ellenük! — Br. Podma­niczky Endre: Könnyű itt sértegetni! — Szi­lágyi Lajos: Más a törvényjavaslat és más a tanács tagjainak egyéni integritása!) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! (Br. Podmaniczky Endre: Könnyű itt sérte­getni! — Esztergályos János: Miért sérteget Podmaniczky képviselő úri — Zaj.) Tessék csendben maradni, képviselő urak. A magam­részéről is ügyelek arra, hogy a törvény által alkotott testületek tekintélyé-épségben marad­jon és sérelmet ne szenvedjen. A fővárosi tanács tanács tagjaira nézve nem észleltem, hogy a képviselő urak részéről sérelem hangzott volna el, ezért nem tartottam szükségesnek a közbe­lépést. (Rothenstein Mór: Nem is akart sértés lenni!) A képviselő úrnak ezt a kijelentését tudomásul veszem, hogy nem akart sértés lenni. (Esztergályos János: Azt hittem, rendreuta­sítják!) Napirendünk szerint következik a Buda­pest székesfőváros közigazgatásáról szóló tör­vényjavaslat harmadszori olvasása. (írom. 865, 880, 935.) Mielőtt erre áttérnénk, jelen­tem a t. Háznak, hogy a törvényjavaslat­nak részleteiben való letárgyalása után arról győződtem meg, hogy a törvényjavaslat 18. Vának első és hatodik bekezdése között ellenmondás van.' Minthogy a házszabályok 164. §-ának második bekezdése akként ren­delkezik, hogy ilyen esetben a házelnök a harmadszori olvasás megtörténté előtt a tör­vényjavaslatot tárgyaló bizottság összehívása iránt intézkedni tartozik, azért megkerestem a közigazgatási bizottság elnökét, hogy a bizott­ságot az említett ellentétek kiküszöbölése végett ma délelőtt K10 órára hivassa egybe. Most pedig kérem az előadó urat, szíves­kedjék a közigazgatási bizottság idevonatkozó javaslatát előterjeszteni. Usetty Béla előadó: T. Képviselőház! Tisz­telettel van szerencsém a közigazgatási bizott­ság jelentését beterjeszteni arra vonatkozólag, hogy azok az ellentétek, amelyek a 18. § első és hatodik bekezdésében vannak, kiküszöböltes-

Next

/
Thumbnails
Contents