Képviselőházi napló, 1927. XXVII. kötet • 1930. április 11. - 1930. május 9.
Ülésnapok - 1927-382
Az országgyűlés képviselőházának számos olyan tétel, mint például a betegápolási költségek, a hadikölesönjegyzők segélyei, a hadirokkantak ellátási díjai, amelyeket lehetetlen volt apasztani, továbbá több olyan tétel van, ahol hatályban lévő törvényeink és szerződéseink következtében az előző évhez mérten a megállapított tételeket még emelni is kellett. Állami adósságokra mindössze 9650 pengő eltéréssel a tavalyi 92"8 millió pengő van felvéve. (Strausz István: Mennyit kapnak ebből a liadikölcsönkötvény-tulajdonosok? Hány száza-' lékot? Ezt miért nem mondja az elő»adó úr? Öt százalékot!) T. képviselő úr, méltóztassék erre vonatkozólag megvárni a kormány nyilatkozatát. Ki kell emelnem azonlban, t. Ház, hogy a Nemzeti Bankkal szemben az inflációs időikből fennálló füg v gő adósságunk ebben a költségvetésben ismét 10 millió pengwel csökkent és így az eredeti 158-4 millió pengős adósságunk most már csak 82-8 millió pengőt tesz ki, ami azt jelen ti, hogy öt esztendő alatt ennek a fennállott összegnek majdnem a felét, 75-6 millió pengőt, már le törlesztettünk. A békeszerződési terhekre! 1-2 millió pengő többiette] kereken 8-7 millió pengő van előirányozva, ami a szanálással kapcsolatban 1924-ben létrejött megállapodásnak pontos számtani eredménye. E megállapodás szerint tudniillik Magyarországrak az akkor, 1924-ben, felvett 200 millió aranykoronát kitevő tartozását húsz esztendő alatt kell kiűzetni, mégpedig* olyan módon, hogy évrőlévre emelkedő annuitásokat fizetünk, amelyeknek összege az utolsó esztendőben, 1944-ben. fogja a tetőpontját elérni, amikor 14 millió aranykoronát fogunk mint utolsó tételt lefizetni A beruházások az állami közigazgatásnál 24-7 millió pengőre vannak előirányozva, ami 53 millió pengővel kevesebb az előző évinél. Ez az összeg főleg a már megkezdett beruházások folytatására irányoztatott elő. De figyelemmel volt a kormány az olyan előirányozásokra is, amelyek közvetlenül a gazdasági élet fellendítését célozzák, hogy ezáltal munkaalkalmak teremtésével a polgárság teherviselőképessége fokoztasséfc. Kiemelem a beruházások közül a hídépítésekre felvett 880.000 pengőt, a kiépítetj len állami utak fejlesztésére felvett l-l millió pengőt, a községi utak kiépítéséhez nyújtandó 30%-os állami hozzájárulásra előirányzott 1-3 millió pengőt, az autóadóból fedezett útépíté seikre felvett 4 millió pengőt, az Alföld és kopár területek fásítására előirányzott 310.000 pengőt (Felkiáltások jobbfelől: Kevés!), — bizony, ez nagyon kevés, erre már a pénzügyi bizottság is felhívta a t. kormány figyelmét — a baromfitenyésztés további fejlesztésére előirányzott 498.000 pengőt, a vízügyi beruházásokra szánt 3-6 millió pengőt, a mátrai tüdőszanatórium felépítésére előirányzott 1-2 millió pengőt, a népházak építésének további táímogatására felvett 150.000 pengőt (Felkiáltások a jobboldalon: Es is kevés!), a szegedi egyetemi építkezésekre felvett 900.000 pengőt, a tanyai iskolák építésére felvett, sajnos, csak 500.000 pergőt, és a csepeli víamü bővítésére — következő részletként — felvett 820.000 pengőt. Ezek a beruházások természetesen nem elégíthetik kl a gazdasági életet, de, amint már említeni bátor voltam, a kormánynak az a terve, hogy amint a nemzetközi pénzpiac azt megengedi, a nagyobb arányú beruházások megkezdéséhez külföldi kölcsönt fog felvenni, hogy ezáltal a gazdasági élet vérkeringését felfrissíthesse. Az állami üzemeik mérlege — miként már említettem — 2 millió pengő felesleggel szinf. ülése 1930 április 29-én, kedden. 37 tén aktív. Ha azonban figyelembe vesszük, hogy az üzemek költségvetésében szintén 22-ß millió pengő vaui beruházásokra előirányozva, akkor azt látjuk, hogy az üzemek aktivitása is tulajdonképpen 24-6 millió pengőt mutat. Minden egyes állami üzem felesleggel zárul. A felesleg a postánál 11 millió, az Államvasutaknál 10-8 millió, az állami vasgyárnál l-l millió, a mezőgazdasági birtokoknál 1-6 millió, az erdőgazdasági birtokoknál 62.000 pengő, a selyemtenyésztésnél 3000 pengő, a postatakarékpénztárnál 4000 pengő, a kőszéinbányászatnál 75.000 pengő. (Mozgás, — Jánossy Gábor: Ez mind csak előirányzat!) Igen, ez az előirányzat. (Janossy Gábor: Lehet jobb is!) Tgen. lehet sokkal jobb is, mint az előző években, de kellő elővigyázattal kell megtenni a bevételi előirányzást. J'LÁ / elesle &ekből a posta beruházásaira fordittatik 9 millió pengő, az Államvasutak beruházásaira 12'5 millió pengő, az állami vasgyár beruházásaira 1*1 millió pengő, a kőszénbányá•szat beruházásaira 75.000 pengő. A posta beruházásaira az említett 9 millió pengő beruházáson felül az előző költségvetési év folytán létrejött megállapodás következtében még más öszszegek is fordíttatnak. Tudniillik a múlt évi appropriaciós törvény felhatalmazást adott •& kormánynak, hogy az úgynevezett posta forgalmi pénzekből előlegeket vehessen fel Ennek • következtében a posta forgalmi pénzeiből az 1930/31. évi költségvetésben szintén 4*2 millió pengő fog erre a célra felvétetni, ami a beruházások céljaira felvett összeggel együtt odavezet, hogy tulajdonképpen a postai beruházásokra fordított összeg 13'2 millió pengőre emelkedik, amely Összegből elsősorban a budapesti automatikus telefonközpontok kibővítése, valamint a^ vidéki telefonhálózat kibővítése fog megtörténni. Az Államvasutak beruházásaira felvett Összeg járóművek beszerzésére, síncserére, a budapesti pályaudvarok átépítésére és a vonalak villamosítására fog fordíttatni. (Zaj. -~ Halljuk! Halljuk!) Elnök: Csendet kérek. Temesváry Imre előadó: Kétségtelen azonban, t. Ház, hogy az előirányzott összeg nem elegendő a Máv. beruházásainak kielégítésére. amiért is a kormány egyes halaszthatatlan beruházásokra, úgymint a tehervonati folytatólagos fékek bevezetésére, exportcélokat szolgáló kocsik beszerzésére, azután halaszthatatlan síncserékre már felvett egy 300 millió pengős kölcsönt, amelyet az iparnak ki is adott és amelynek hatását már érezzük is a munkánál küliség csökkenésében. A kormánynak elhatározott szándéka, hogy amint arra alkalom nyílik, a vasút céljaira is egy nagyobb Összegű külföldi kölcsönt vesz fel, amely külföldi kölcsön felvételével azután az Államvasutaknak legszükségesebb beruházásai hosszú időkre el fognak intéztetni. Ha. most már az állami üzemek kiadásait azok főbb csoportjai szerint vizsgáljuk, akkor azt látiuk, hoa-y míg a nyugellátások szükséglete is 1*7 millió pengő emelkedést mutat, addig a személyi járandóságoknál végösszegben már 0*2 millió pengős megtakarítást látunk. A dologi kiadásoknál, illetőleg az üzemi kiadásoknál Periig 10'8 millió pengős csökkenést látunk az előző évvel szemben. A személy^ járandóságok csökkenésének az ad ^különös jelen tő secret. hofry bár itt is gondoskodás történt a fokozatos el Ől epésekkel, valamint a lakbéroszt alvókba való sorozásokkal előállott többletek kifléíríté«éről, mégis a létszámanasztások nemesak. hop-y teljes mértékben fedezték ezeket az előálló több-