Képviselőházi napló, 1927. XXVII. kötet • 1930. április 11. - 1930. május 9.

Ülésnapok - 1927-389

402 Az országgyűlés képviselőházának 389. ülése 1930 május 9-én, pénteken. Következik Sándor Pál képviselő úr II. számú határozati javaslata, melyben utasítani kéri a kereskedelemügyi miniszter urat egy vámszaki tanács felállítására. A kereskedelemügyi miniszter úr kíván szólni. Bud János kereskedelemügyi miniszter: T. Ház! Igen t. képviselőtársamat talán felvilágosítom annyiban, hogy ilyen vámszaki tanács alapjában véve már van. (Gaal Gaston: Amelybe azonban Sándor Pált nem szabad behívni, mert a Gyosz. megtiltotta!) Igen t. képviselőtársam, egészen másról beszélünk. Más a vámszaki tanács, és más a vámreviziós bizottság. Ez Két, teljesen különböző intézmény. A vámszaki tanácsnak tulajdonképpen az a feladata, hogy az egyes cikkeknek^ vámtételekbe való besorozását technikai és hasonló szempontból, az előállítás szempontjából megállapítsa. (Gaal Gaston: Nem kell más, mint Ferenczi Izsó!) T. képviselőtársaim, én vagyok a kereskedelemügyi miniszter. A magyar közjog szerint is csak miniszter van. Ferenczi Izsó egyik igen derék tisztviselője a minisztériumnak, de vegye tudomásul igen t. képviselőtársam, a vámpolitikában az történik, amit én akarok és amit a kormány akar, és nem az, amit Ferenczi Izsó akar. Nem lehet a felelősséget Ferenczi Izsóra áttolni. A felelősséget elsősorban nekem kell viselnem. (Gál Jenő: A tudománya mégis megvan neki!) Nemcsak, hogy megvan, hanem — hozzáteszem — európai tekintély. (Gál Jenő közbeszól.) Elnök: Kérem Gál Jenő képviselő urat, méltóztassék a közbeszólásoktól tartózkodni. Bud János kereskedelemügyi miniszter: Ilyen vámszaki tanács felállítását kívánja igen t. képviselőtársam. Ez a tanács megyolt, megvan ma is és tulajdonképpen az illetékes minisztériumokból alakult ki. (Sándor Pál: Az a baj!) Ennek újra való megalakítását tehát nem helyeslem, a gondolatot azonban megfontolás alá veszem a szakértők miként való alkalmazása tekintetében. Mivel azonban a dolog némi megfontolást igényel, annak kijelentése mellett, hogy a gondolat nekem tetszik, kérem képviselőtársamat, méltóztassék talán ezt a határozati javaslatot visszavonni, mert én a gondolattal magával foglalkozni fogok. Elnök: Sándor Pál képviselő úr kíván szólni. Sándor Pál: Visszavonom a határozati javaslatot. Elnök: Miután a képviselő úr a határozati javaslatot visszavonta, az tárgytalanná vált. Következik Sándor Pál képviselő úr III. számú határozati javaslata, melyben utasítani kéri a kereskedelemügyi miniszter urat a vámtarifa-revíziós bizottság összehívására és a vámtarifarevizió megfelelő végrehajtására. A kereskedelemügyi miniszter úr óhajt szólani. Bud János kereskedelemügyi miniszter: T. Ház! Eljutottunk a vámreviziós bizottsághoz is, amelyet igen t. képviselőtársam szóyátett. (Gaal Gaston: Amelynek nem tagja Sándor Pál!) Nem tartanám helyesnek, ha a Képviselőház a végrehajtás körébe tartozó dolgokba avatkoznék bele. Hogy a vámreviziós bizottság még nem hivatott össze, az nem rajtam múlt, mert a megállapodás az volt, hogy miután az anyag összeállításához hosszabb idő szükséges, elsősorban a mezőgazdasági érdekeltségek részéről, mihelyt a mezőgazdasági érdekeltségek óhajai be fognak érkezni, összeül a vámreviziós bizottság. Ennek alapján kérem ennek a határozati javaslatnak is mellőzését. Elnök: Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e Sándor Pál képviselő úr ismertetett határozati javaslatát elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a határozati javaslatot nem fogadta el. Temesváry Imre képviselő úr, mint előadó, beterjeszteni kívánja a külügyi és a pénzügyi bizottság jelentését. Temesváry Imre előadó: T. Képviselőház! A trianoni szerződésből folyó kötelezettségekre vonatkozó egyezmények becikkelyezéséről szóló 939. számú törvényjavaslatra vonatkozólag a külügyi és a pénzügyi bizottság együttes jelentését tisztelettel beterjesztem. Kérem a jelentést kinyomatni, szétosztatni és annak tárgyalására nézve a sürgősséget kimondani. Elnök: A beadott jelentést a Ház kinyomatja és szétosztatja. A törvényjavaslat napirendretűzése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Egyben kérdeni a t. Házat, méltóztatik-e a törvényjavaslat tárgyalására nézve a sürgősséget is kimondani, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondotta. Most pedig előterjesztést teszik legközelebbi ülésünik idejére és napirendjére nézve. Javaslom, hogy legközelebbi ülésünket f. hó 13-án, kedden délelőtt 10 órakor tartsuk, és annak napirendjére tűzessék ki: 1. a trianoni szerződésből folyó kötelezettségekre vonatkozó egyezménynek becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyalása; 2. az 1930/31. évi állami költségvetés egyes tárcáinak folytatólagos tárgyalása. A napirendhez szót kért? Esztergályos János jegyző: Gaal Gaston! Gaal Gaston: T. Képviselőház! Előrebocsátva azt, hogy a mélyen t. elnök úr által előterjesztett napirendet természetesen elfogadom, miután a házszabályok sok dolognak kifejtésére egyáltalában nem adnak más módot, kénytelen voltam a napirendmegállapításhoz szót kérni, hogy egy olyan kísérlet ellen, amelyet alkotmányjogi szempontból a legveszedelmesebbek egyikének tartok, a magam szerény, de határozott óvó szavát itt a Képviselőház előtt felemelhessem, A mai tárgyalás folyamán megtörtént az, hogy az egyik képviselő úr indítványt terjesztett be, amely indítvány nem kisebb hatással járna, mint hogy a kormányt felhatalmazzuk a költségvetésben r nem foglalt olyan kiadási tétel folyósítására, amely a miniszter úr saját beismerése szerint 20 millió pengős kiadást jelent. Ez a budget-jognak legteljesebb áttörése. Magát a költségvetést letárgyalta a pénzügyi bizottság, módja volt annak minden egyes tételét mérlegelni, módja volt azzal szemben, vagy a mellett észrevételeit megtenni és az egyes tételek felett határozatot hozni. Ez a tétel a kereskedelemügyi tárca költségvetésében sehol sincsen benne. Ez 20 millió pengős olyan tétel, amelynek még összegét sem ismerjük, mert hiszen a miniszter úr ezt csak privát beszélgetésben mondotta 20 milliónak, miattunk azonban éppúgy lehet 30—40, vagy 10 millió. Hogy ilyen abszolúte ismeretlen költségvetési tételek folyósítására való felhatalmazásra f ezt a módot választhassa a magyar kormány, ez nem egyéb, mint a parlamentarizmusnak és a budget-jognak legteljesebb