Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-367

Az országgyűlés képviselőházának 367. ülése 1930. évi március hó 13-án, csütörtökön, Almásy László és Puky Endre elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslat tárgyalása. Felszólaltak a 24. §-hoz : Eothenstein Mór, Pakots József, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 25. §-hoz : Szilágyi Lajos, Csák Károly, Farkas István, Bródy Ernő, Propper Sándor, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 2H. §-hoz : Pakots József, Csák Károly, Usetty Béla előadó, Viczián István, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 27. §-hoz : Petrovácz Gyula, Farkas István, Gál Jenő, Szilágyi Lajos, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 29. §-hoz : Gál Jenő. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány részéről jelen vannak : gróf Bethlen István, gróf Klebelsberg Kunó, Scitovszky • Béla. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 órakor.) (Az elnöki széket Almás y László foglalja el.) Elnök: T. Ház,! Az ülést megnyitom. A mai "ülés jegyzőkönyvét vezeti Fitz Arthur jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Pakots József jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Héjj Imre jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak a francia képviselőház elnökének táviratát, amelyben a francia képviselőház nevében az általunk kifejezett részvétnyilvánításért hálás köszönetet mond. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a táviratot felolvasni. 1 Fitz Arthur jegyző (olvassa): «Meghatottan mondok köszönetet a képviselőház nevében a rokonszenv és szolidaritás ama nemes és nagybecsű kifejezéséért, melyben bennünket nemzeti gyászunkban részesíteni t méltóztatott. Bouisson Ferdinand, a képviselőház elnöke.»' Elnök: A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak a miniszterelnök úr jelentését, amelyben tudaja, hogy a székesfővárosi törvényhatósági bizottság és a kerületi választmányok újjáalakításának elhalasztásáról, a Törökországgal Budapesten kötött semlegességi békéltető eljárási és választott bírósági Szerződés becikkelyezéséről, a katonai büntetőtörvénykönyvről, a katonai bünetőtörvénykönyv életbeléptetéséről és a közönséges büntetőtörvények egyes rendelkezéseinek ezzel kapcsolatos módosításáról és kiegészítéséről, a kir. közjegyzők és a közjegyzőjelöltek nyugdíjintézetéről, a korlátolt felelősségű társaságról és a csendes társaságról, a természettudományok fejlesztése érdeké- ! ben teendő intézkedésekről, I KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXVL az elemi népiskolai beiratási díjak úiabib szabályozásáról és felhasználásáról, az ország Szent Koronája egyik őrének megválasztásáról, és végül az Osztrák Köztársasággal Budapesten kötött adóügyi jogvédelem és jogsegélyszerzödés becikkelyezéséről szóló és az országgyűlés két Háza által alkotott törvények mint 1929. évi XL

VIII., illetve 1930. évi I.—IX. tc-kek az Országos Törvénytárban kihirdettettek. A bejelentést a Ház tudomásul veszi. Bemutatom a t. Háznak Debrecen sz. kir. város közönségének feliratát a Balaton mellett építendő játékkaszinó megvalósítása ellen, továbbá a Hódmezővásárhelyi Ipartestületnek Kun Béla kép viselő úr általi benyújtott és ellen jegyzett kérvényét az ipari munkaiadói munikanèlküliiiséig tárgyábianu A felíratott ós a kérvényt a. Ház előzetes tárgyalás és jélenitésitétel végett a kárvényi bizoittoágniak adjia ki. Niapirand szerint következik a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslat folytatólagos tárgyalása. (írom. 865, 880.) Soron van a 24. §. feletti vita folytatása. Szólásra következik Koithen

stein Mór képviselő úr. Rothenstein Mór: T. Képviselőház! A 24. §. arról szól, boigy kik azok a férfiak, akik hivataliból tiagjlaá a itörvényhiatósági bizottságnak. Hogy ezek az egyének, akik ebiben a «zalkaszbian fel vaníliáik soirolvia, .hivatalból és szakszerűségüknél fogva tagjai a főváros törvényhatósági bizottságának, ezt me glehet érteni. Én is azt moindom, hogy igenis szükség vian arra, hogy mindazok, akik eíbibien a s®akaszibian fél vannak sorolva, állásúiknál foigvia tiagjiaii legyenek ja törvémyihiatóisági ibizoititságniak ós hogy a közgyűlésen és az egyes blizottságokbian felosztva réisztvegyének <a tanácskozásokon. Eat a magam részéről is természetesnek tartom, mert én is úgy vélem, hogy ezek az egyének felvilágosítássial szolgalhatmiak akikor, amikoir vala1