Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-368

Az országgyűlés képviselőházának 368 országban az alatt a kifejezés alatt, hogy nyári szünidő, két hónaoot ért a tanuló, a tanító, a szülő és a gyermek, aközben önök csinálnak egy új világot, csinálnak egy háromhónapos szünidőt a t. városatyák számára. (Propper Sándor: Három hónap kötelező szilencium!) Ez nevetség tárgya, de állítom, hogy a nevetségen kívül gyűlöletet is szít az egész országban. Elnök: Mielőtt a következő szónokát felhívnám, az elnöki székből reflektálnom kell Szilágyi Lajos képviselő úrnak egy megjegyzésére. A képviselő úr kifogásolta, hogy az előadó úr által előterjesztett javaslatok nem jutottak eddig birtokába és rá nézve ma meglepetés volt az előadó úr által előterjesztett javaslat. Mindenekelőtt megjegyzem, hogy az elnökség nem házhatározat folytán, hanem saját iniciativájából az ügy érdekében állónak látta, hogy úgy a képviselő urak által beterjesztett indítványokat fűzött alakban kinyomassa és szétosztassa a képviselő urak között, mint később az előadó úr által beterjesztett összes javaslatokat is sokszorosíttassa és kiosztassa. Ez a kiosztás 18-án kezdődött meg és a birtokomban lévő vétív tanúsága szerint Szilágyi Lajos képviselő úrnak ezek a módosítások a többi irományokkal együtt február 18-án lettek lakásán kézbesítve. (Szilágyi Lajos: Mai napig nem láttam őket.) Azt hiszem tehát, hogy a képviselő úr részéről itt csak tévedés foroghat fenn. (Közbeszólások a jobboldalon. — Szilágyi Lajos: Nem engedem magam kioktatni!) Csendet kérek képviselő úr. Nem engedhetem, hogy az elnöki nyilatkozatot közbeszólással megszakítsák. Ismételem tehát, hogy Szilágyi Lajos képviselő úr részéről ebben a tekintetben csak tévedés foroghatott fenn. Szólásra következik? Pakots József jegyző: Buday Dezső! Buday Dezső: T. Képviselőház! Ennél a szakasznál több oldalról felvetették azt a ^ közigazgatási bírósági döntést, amely a rendkívüli közgyűlés összehívásával kapcsolatban a közelmúltban hozatott. A t. baloldal a közgyűlés termében rendkívüli közgyűlést kért Összehivatni a fővárosi törvényjavaslat tárgyalásának kérdésében. A rendkívüli közgyűlés összehívása iránti kérelmet a főpolgármester úr, kétségtelenül a kormánnyal való előzetes érintkezés alapján — egyebet nem tételezhetek fel egy ilyen komolyabb kérdés esetén, minthogy • megfelelő információ alapján hozta meg határozatát — elutasította. Az én megítélésem szerint a közigazgatási bíróság ítéletében nem jogi kérdés döntetett el, hanem ténykérdés, mert amikor a rendkívüli közgyűlést Összehívó kérelmet a főpolgármester elutasította, akkor azt egy nem létező hivatkozással tette, amellyel azt engedte meg, hogy összehívatja, vagy nem hivatja össze. Minden azon múlott, hogy az 1904. évi szabályrendeletet, amely ebben a kérdésben ügyrendszerűen imperative intézkedik, nem ismerte, mert én kizártnak tartom azt, ha a főpolgármester a kérdés elintézésénél ismeri az 1904. évi Tisza által jóváhagyott szabályrendeletet, akkor nem akként intézte volna el az ügyet, hogy megadja az engedélyt. (Propper Sándor: Szép kis főpolgármesterünk van!) En szerintem tehát nem jogi kérdés dőlt el, hanem egyszerűen az, hogy nem volt tudomása arról, — ez az én megítélésem szerint is sajnos — hogy 1914-ben még a Tisza-kormány által jóváhagyott jogerős ügyrenddel rendelkezik a városháza, amely ügyrend imperative megadja a jogot negyven bizottsági tagnak arra, hog^ összehívhassa a rendkívüli közgyűlést s ezt ilyen esetben enge délyezni is kell. Azt hiszem, hogy evvel a kérdéssel nem ülése 1930 március lk-én, pénteken. 49 fogunk többé foglalkozni, mert evvel ki van ásva az 1914. évi szabályrendelet, amely hasonló esetekben intézkedik. Az tíj törvény van hivatva arra, hogy a rendkívüli közgyűlés öszszehívásának körülményeit rendezze. Azok a javaslatok, amelyeket utólagosan méltóztattak itt előterjeszteni, nem elégítették ki a Házat, hiszen az a hangulat, amely itt kialakult. bizonyította, hogy valamennyien ellenérzéssé] fogadjuk azt a tervezetet, amely szerint a rendkívüli közgyűlés Összehívása tekintetében olyan intézkedés történik, hogy a rendkívüli közgyűlést összehívó első közgyűlésen csak egyszerű határozattal lehet dönteni afelett, vájjon tárgyalás alá veszi-e a közgyűlés azt a témát, amelynek címe alatt a rendkívüli közgyűlést összehívni kívánták. Örülök, hogy a belügyminiszter úr azon a felfogáson van, hogy magától értetődik, hogy azok, akik a rendkívüli közgyűlést összehív ják, jogosítottak a tárgy ismertetésére és annak megindokolására, mert különben a köz gyűlésre összesereglő bizottsági tagok valóban teljesen tájékozatlanul lettek volna kén y tele, nek egy határozatban a szavazatukkal résztvenni, úgy hogy bizonyos esetekben fogalmuk sem lett volna arról, hogy mit tárgyaltak. Ha például valaki vidékről jön be a közgyűlés termébe, nem tudhatja, hogy miről van szó, mégis fel kell állania és szavaznia kell. A magam részéről elfogadom ugyan a belügyminiszter úrnak ezt e reparációját, de nem tartom kielégítőnek, mert az én megítélé sem szerint legalább egy felszólalást az ellenkező oldalról is meg kell ismerni. Ha valaki megindokolja a rendkívüli közgyűlést összehívó szándékát, akaratát és okait, akkor kell az ellenkező oldalon is egy felszólalásra jogot adni. Ez még nem jelenti ennek a kérdésnek a vitáját. Ennek a két felszólalásnak el kell hangoznia. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Ez a Házban sincs meg!) Ennek a két felszólalásnak ismeretében lehet határozatot hozni. Én tehát tisztelettel kérem a miniszter urat, méltóztassék hozzájárulni ahhoz, hogy ehhez a megindokoláshoz az ellenkező oldalról is elhangozhassak egy felszólalás. Akkor legyen a közgyűlés abban a helyzetben, hogy határozhasson. Tisztelettel kérem, hogy így méltóztassék ezt a kérdést megreparálni. Ami pedig a nyári szünetre vonatkozik, azt hiszem, hogy itt nem szorosan a tárggyal kapcsolatban történtek a megbírálások, mert nem arról van szó a törvényben, hogy ez el van rendelve, hanem arról, hogy amennyiben a törvényhatóság a maga jogkörében és joghatályában ekként kivan intézkedni, akkor így intézkedhetik. Ez nem imperativ intézkedés; ha a törvényhatóság nem akarja, nem határozza el, ha azonban elhatározta, akkor két eset lehetséges. A három hónap alatt ugyanis adódhatnak olyan körülmények, amelyek miatt feltétlenül összehívandó a rendkívüli közgyűlés, de erre vonatkozólag megvan a főpolgármesternek s a polgármesternek a joga. Itt csak arról van sző. hogy e szünetidő alatt politikai okokból, politikai előnyök biztosítása vagy kieszközlése végett ne lehessen összehívni. v Méltóztassanak megengedni, éppen annak a kevésbbé tehetős középosztálynak, amely a nyári szünetét valahol falun tölti és csendben pihen vagy az egészségét ápolja, a legnehezebb az, hogy költségesen visszautazzék Budapestre. Éppen a tehetős osztály számára van megadvia a mód, hogy rendkívüli esetekben