Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-368

50 Az országgyűlés képviselőházának 368. ülése 1930 március lU-én, pénteken. egyszerűen visszatérjen». Éppen azokat akarjuk védelmezni, akik kevésbbé tehetőisek, hogy ne legyenek megzavarhatok talán egy politikai sakkhúzással. Mert, ha árvíz, tűzvész vagy akármilyen más nagy szerencsétlenség adódik, akkor eo ipso összehívja a polgármester vagy a főpolgármester, akinek ez joga... (Propper Sándor: Hátha nem hívja össze? Hátha megkukul?! — Zaj.) Elvégre nem lehet gonosztevőket feltételezni, hanem tisztességes, becsüle tes embereket, (Zaj a szélsöbaloldalon.) tisztességes és becsületes főpolgármester és polgármester pedig tűzvész vagy árvíz esetén rögtön teljesíti kötelességét. De különben büntetőjogi felelősséggel is tartozik. Hyen esetben egy elmulasztott intézkedésért bírói úton is felelősségrevonható, nemcsak fegyelmi úton, hiszen ez a kérdés nagyon súlyos felelősséggel jár, !h!a valaki ezt elmulasztja, ezt a súlyom felelősséget viselni kell. Nem lehet feltételezni, hogy igazán non putarem esetén akár a főpolgármester, akár a polgármester elmulasztaná kötelességét, amiért igen súlyos felelős ség jár. Itt csak arról van szó, hogy politikai sakkhúzásokat ebben az időben eszközölni ne lehessen, mert egészen világos, hogy ha valaki politikai sakkhúzást akar csinálni, akkor ő és pártja előkészül és nem fogja azonnal az ellenpártnak tudomására adni, hogy mit szándékozik tenni és akkor igen könnyen megtörténhetik, hogy aki ezt a politikai sakkhúzást megkívánja tenni, eo ipso biztosította magának a többséget ehhez, mert nem fogják ép^en a kisemberek, éppen a középosztálynak gyenrgélbb vagyoni képességű emberei megszakítani a maguk nyaralását és nem fognak elutazni Budapestre egy ilyen rendkívüli közgyűlésre. Én nem látok ebben sérelmet és nem látom fennforogni azt a veszedelmet, amelyet méltóztatnak itt kidomborítani — szerintem — helytelenül, hogy történhetik valami ilyesmi, ami miatt kell ilyen rendkívüli közgyűlést tartani. Ilyen esetben megvan a törvényben a lehetőség azzal, hogy a főpolgármester, vagy pedig a polgármester összehívja a közgyűlést. En tehát arra kérem a miniszter urat, legyen szíves ahhoz hozzájárulni, hogy amennyiben megindokolás hangzik el a rendkívüli közgyűlés Összehívása tekintetében, akkor legyen módja az ellenkező oldalnak is a maga véleményét elmondani. (Helyeslés balfelől.) Elnök: Szólásra következik? Hejj Imre jegyző: Baracs Marcell! Baracs Marcell: T. Ház! Azt hiszem, elintézettnek tekinthetjük az előadó úr által proponált azt a javaslatot, hogy amennyiben a rendkívüli közgyűlést bizottsági tagok hívják öszsze, ebben az esetben a sürg'ősség minden hozzászólás nélkül, tehát az indítvány megokolása nélkül lehet szavaznia, sőt kell szavaznia, kell döntenie a közgyűlésnek. Én nem gondolom, hogy az előadó úrnak ezt az immár elintézettnek tekinthető módosítványát félreértettük volna; nem hiszem, hogy félreértés lett volna, hiszen félreértést nem tűrő szövege van. Nyilvánvaló, hogy az előadó urat az a megfontolás vezette, hogy a közgyűlés a tárgy ismerete által nem befolyásolt objektivitással döntsöm a sürgősség kérdésében. Ez is egy álláspont. De ha már szükségét látja a belügyminiszter úr is annak, hogy a közgyűlés tudja meg azt, hogy miről dönt, akkor tökéletesen helyénvaló Buday Dezső igen t. képviselőtársunknak az az indítványa, hogy ha a kérdés az egyik oldalról megvilágíttatik, világíttassék meg a másik oldalról is. (Scitovszky Béla belügyminiszter: De több oldal van!) Ez a vita úgy sem terjed ki a kérdésnek, a napirendre tűzendő tárgynak a lényegére, az érdemére, hanem — és ezt ismerjük ma is — úgynevezett sürgősség kérdéséről van szó. Arról beszélt az indítványozó és arról beszél a kontra szónok is, hogy vájjon a sürgősség esete fennforog-e, vagy nem? És ha még a felszólalások idejét nem bízzák a közgyűlés tagjainak a diszkréciójára, hanem esetleg még a felszólalások ideje is elhatároltatik, akkor, ugyebár, nem kell tartani attól, hogy a fővárosi bizottsági tagok drága ideje haszontalan felszólalásokkal talán mértéken túl fog pazaroltatni. Ilyen értelemben tehát magamévá teszem Buday t. képviselőtársam gondolatát. Szilágyi Dezső t. képviselőtársunk csodálkozott azon, hogy a keresztény községi párt... {Petrovácz Gyula: Buday a Dezső, Szilágyi a Lajos! Ök ketten együtt: Szilágyi Dezső! — Derültség.) Szilágyi Dezső: ez nem volt rossz összetétel valamikor. Nem bántó egyikre sem, ha ebben a vonatkozásban vontam össze őket. (Derültség.) Szilágyi Lajos t. képviselőtársunk csodálkozott azon, hogy a keresztény községi párt, amely mégis bizonyos autonóm erővel rendelkező párt és megállhatna a maga lábán, a fővárosi törvényjavaslattal szemben egy tranzigáló és az autonómiának nem mindenben kedvező, de a saját pártérdekét fölös mértékben megóvó álláspontra helyezkedett. Kérem, ne csodálkozzunk ezen! Ismerik önök a poltikai trench-coatok intézményét? Nálunk a fővárosnál két párt is hordja. Tudják, hogy mi az a trench-coat? Az egy kabát, amelynek le- és felgombolható bélése van, de a köpönyeg kifordítva is viselhető. (Derültség.) Előfordul, hogy néha egy párt a kormánypárti posztót kívül hordja és belül rejti el az ellenzéki bélést, adott alkalommal pedig az ellenzéki bélést fordítja kívül, de óvatosságból azért a kormánypárti posztó is a köpönyegen marad. (Derültség.) Természetes, hogy amikor látjuk a fővárosi pártok közül két érdemes pártnak ezt a politikai zimankóhoz való alkalmazkodását (Derültség), akkor ne csodálkozzunk azon, hogy amikor erről a törvényjavaslatról van szó, akkor a t. Keresztény Községi Párt is szívesen veszi azt, — hogy úgymondjam, pardon, — ha a liba a hóna alá röpül és nem fog ellene szólni annak, ha bizonyos intézkedések — különösen a törvényhatóság megszervezésénél — az ő politikai hatalmát vannak hivatva megerősíteni. Hiszen értem én at. Keresztény Községi Pártnak ezt az érzését, ezt a viselkedését, értem különösen akkor, ha visszagondolok arra az eredeti törvénytervezetre, amely egészen brutálisan éppen az ő uralmukat akarta ledönteni. Némileg azonban mégis csak csodálkozom, hogy abban a részletkérdésben^vajjon azon bizonyos esetben, a törvényhatóság által elrendelendő nyári szünet alatt a 40 bizottsági tagnak rendkívüli közgyűlést összehívó joga ' fennmarad-e, vagy nem, a t. baloldali szomszédaink velünk ellentétes, az autonómiára felette bántó, sértő, azt lekisebbítő álláspontra helyezkednek. Mi annak az értelme, hogy 40 bizottsági tag is Összehívhat rendkívüli közgyűlést? Nyilván ennek csak akkor van értelme, ha fontolóra veszi a törvényhozás azt, hogy lehetnek^ igen^ fontos, igen lényeges alkalmak, amelyeknél akár a főpolgármester, akár a polgármester szóval a hivatalos közegek, nem látják szükségesnek, vagy az időt nem tartják esetleg politikailag alkal-