Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.
Ülésnapok - 1927-368
48 Az országgyűlés képviselőházának 36 Önkéntelenül eszünkbe jutott az is, hogy mialatt a vármegyei törvényjavaslatnál ennek a parlamentnek egyik legnagyobb díszét emelték az urak az előadói székbe, amikor Csák Károly képviselő urat tették a javaslat előadójává, — aki, állítom, ennek a parlamentnek egyik dísze (Bródy Ernő: Igaz! Ügy van!) — ugyanakkor a székesfővárost megsértették azzal, hogy a székesfővárosi törvényjavaslat előadói tisztjének betöltésére pedig Üsetty Bélát jelölték ki. (Zaj.) Elnök: A képviselő urat súlyosan sértő kifejezéséért rendreutasítom. (Folytonos zaj a jobboldalon. — Meskó Zoltán: Mind a ketten a ßipka—Kozma-párt tagj ai ! ) Szilágyi Lajos: Az igen t. előadó úrról akkor is szó van, amikor nem nevezzük meg névvel. Tegnap névvel nem neveztük meg, amikor a Pálfordulás okról beszéltünk és azért mégis mindenki tudta, hogy a kereszténypárt részéről az a törekvés, hogy a párt kötelékéből távozott bizottsági tagok Pálfordulását megkell bélyegezni, nagyrészt az igen t. előadó úrra vonatkozott. (Zaj.) Elnök: A képviselő urat figyelmeztetem, hogy a meghosszabbítást nem azért méltóztatott kapni, hogy személyes vonatkozású és sértő éllel folytassa beszédét. Méltóztassék magát szorosan a szőnyegen lévő szakaszhoz tartani. (Propper Sándor: Azt hiszem, Szilágyi támogatására nem számíthat a legközelebbi választáson! — Usetty Béla előadó: Nem is számítottam rá a múltban sem!) Szilágyi Lajos: A törvényjavaslatnak az a része, amely nyári szünetet rendszeresít a törvényben, nem tudom, milyen szóval volna leginkább találóan illethető. Egyes képviselő urak azt mondták, hogy butaság, mások azt mondták, hogy ostobaság, viszont mások, hogy sötétség; a legsúlyosabb kritikákat mondták elnöki rmdreutasítás kíséretében. (Propper Sándor: Mondták azt is, hogy humoros! — Scitovszky Béla belügyminiszter: Nem a nyári szünetre!) Mit mondjak arról, hogy egy törvényjavaslatban, egy önkormányzati szervre, a közgyűlésre ráoktrojálnak egy szünetet. Hát ha arra az állapotra gondolunk, amely ben ma a székesfőváros lakossága van, ha arra gondolunk, hogy a magamszőrű középosztálybeli emberek miképpen beszélnek, micsoda elkeseredett kifakadásokat hallani most mindenütt, ha az igen t. belügyminiszter úr, aki tudom, hogy sokat mozog a különböző társadalmi rétegek között, visszaemlékezik arra, hogy minő kifakadásokat hall, minő elkeseredés van most a székesfőváros lakossága körében, akkor nem érzik az urak, hogy minő veszedelem van a küszöbön?! Hát azt gondolják, hogy az egységespárt örök valami és azt gondolják, hogy vele áll vagy bukik az ország. Lehető, hogy az urak rántják az országot a mélységbe, de majd leszünk egy páran, akik ezzel szembenszállunk! (Egy Iiang a jtobboldalon : Mi is ott leszünk!) Amikor ilyen nagy a nyomor és az elkeseredés, (Ügy van! Úgy van! a bal- és a szélsőbaloldali.) amikor inkább arra kellene nézniök az uraknak, hogy szabad folyást engedjenek a panaszoknak, amikor inkább meg kellene nyitni a lehetőségét annak, hogy beszéljenek azok, akiknek panaszuk van. (Ügy van! a bal- és szélsőbaloldalon. — Bródy Ernő: Beszéljenek az élet kérdéseiről!) amikor a miniszter úr leül a szociáldeuiokratapárti vezérekkel tárgyalni, (Friedrieh István: Nagyon, helyes!) mert érzi, hogy &> f munkanélküliség kérdése milyen égető kérdés és módot ad arra, hogy panaszkodjanak, akkor csak a szé8. ülése 1930 március 1^-én, pénteken. kesfőváros közgyűlése lenne az az egyetlen szerv, amelynek csak naptári időszak szerint szabad megmukkania?! Hát azt gondolják az urak, hogy a székesfőváros élete naptár szerint igazodik, (Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) hogy olyan nagy már a hatalmuk, annyira beképzeltek most már az egységespárt egysége folytán, hogy azt hiszik, hogy a székesfőváros majd arra fog berendezkedni, hogy június 15-étől szeptember 15-éig ne történjék semmi?! (Gál Jenő: A paraszté a dolog, én magyar nemes vagyok! Ez a felkiáltás illik rájuk! — Esztergályos János: Béla-naptár szerint fog összeülni a közgyűlés!) Hát lehet beszélni nyaralásról, lehet beszélni nyári szünetről, ha baj van, ha valami szerencsétlenség történik, ha meg kell nyilatkoznia a székesfőváros lakosságának *?! Es csak reánk, székesfővárosi polgárokra oktrojálnak nyári szünetet. Falun, Berettyóújfalun, majd megnyilatkozhatik a vármegyei közgyűlés, de Budapesten, az ország szívében nem nyilatkozhatik meg a székesfőváros közgyűlése! (Petrováez Gyula: Dehogy nem, öszszehívhatja a polgármester!) Igen, de csak akkor, ha a kormányhatalom megengedi. (Zaj a bal- és a szélsőbaloldalon. — Elnök csenget. — Esztergályos János: Nagyon sötét titok van e mögött!) Elnök: Csendet kérek a baloldalon képviselő urak. Esztergályos János ^képviselő urat kérem, maradjon csendben. Szilágyi Lajos: Megértem, hogy rendkívüli időik esetleg azt parancsolják, hogy bizonyos esetekben még a parlament is hallgasson; megértem, mert a háború alatt is képviselő voltam és el tudtam képzelni olyan esetet, (Ügy van! a bal- és a szélsőbaloldalon.) amikor a közérdek parancsolja azt, hogy a parlament is hallgasson. (Bródy Ernő: Néma legyen!) Senki, egyetlen párt, ellenzéki párt sem akadt fenn azon, hogy bizonyos időszakban, bizonyos esetekben hallgatnia kell. Ennek a kormánynak van a legkevesebb panasza ebben a tekintetben, mert ha illendőséget akarunk tanulni egymástól, akkor az ellenzéktől inkább tanulhat illendőséget (Ügy van! Ügy van! a baloldalon és a szélsőbaloldalon.) a kormány abban a tekintetben, hogy amikor a nemzet érdekében tárgyalásokat folytatott ott, akkor egyetlen szalmaszálat sem tett senki az útjába, úgyhogy valóban arra hivatkozhatott a külföldön, hogy az egész nemzet nevében tárgyal és az egész nemzet nevében köt szerződéseket. (Zaj a bal- és a szélsőbáloldalon.) Elnök: A képviselő úr ibeszédideje lejárt, szíveskedjék beszédét befejezni. (Friedrich István: Még a hágai győzelemről sem beszélünk, ne tessék haragudni!) Csendet kérek képviselő urak. (Friedrich István: Ahogyan az a győzezelem kinéz!) Csendet kérek. Friedrich képviselő urat kérem, maradjon csendben. Szilágyi Lajos: Nem értem, ki akarják-e magukat nevettetni, vagy meg akarják-e magukat gyűlöltetni, mert gyűlölet már gyűlt össze eléggé a hatalmasok ellen szerte az országban, ez a javaslat azonban a gyűlöleten kívül még nevetség tárgya is. Nevetség tárgya például az, hogy három hónapot és nem két és felet, nem kettőt adnak, mert ugyancsak komikus ... Elnök: A képviselő urat újból figyelmeztetem, méltóztassék beszédét befejezni, mert beszédideje lejárt. (Esztergályos János: őszi puccsra készülnek!) Szilágyi Lajos: ... hogy miközben szerte az
