Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-368

Az országgyűlés képviselőházának 368. Mondom tehát, miután azt a kifogásomat, amelyet a beadott módosításra vonatkozólag már előadtam, a mélyen t. belügyminiszter úr felszólalása teljesen eloszlatta, és miután a székesfőváros törvényhatósági bizottsága közgyűlésének autonóm joga, szuverén joga, szabad elhatározási joga, hogy akar-e szünetet télen, ősszel, tavasszal vagy nyáron, vagy sem, s ebiben az esetben is megvan a mód és lehetőség arra, sőt kötelességévé tétetett a főpolgármesternek, mint választott főtisztviselőnek sa polgármesternek, mint az önkormányzat fejének, hogy bármiikor összehívhatja és köteles is összehívni a székesfőváros^ közgyűlését, ha a székesfőváros érdekei azt kívánják, én egyáltalán nem találok ebben a szakaszban és^ annak egyes rendelkezéseiben semmi önkormányzatellenes, semmi reakcionárius szándékot és rendelkezést. (Peidl Gyula: Rossz a szemüvege, t. képviselő úr!) A múltkor cseréltem ki és egyelőre még jó. (Derültség.) Méltóztassanak nekem megengedni, hogy egy pillanatra a magyar nemzet szent ünnepe előestéjén, templomban érezzem magamat és imádságos lélekkel forduljak a magyarok örökké való Urához, Istenéhez, 1848 március 15-ének 82-ik évfordulója küszöbén és meghajtsam térdemet a 48-as márciusi ifjúság halhatatlan emlékezete előtt és arra kérjem teremtő és megtartó Urunkat, Istenünket, hogy az ő szent lelkének erejével árassza reánk a 48-as márciusi nemzedék szent hazaszeretetét, önzetlenségét és egy érzéssel, egy akarattal, egy elszánt cselekvéssel a Trianonon innen és túl levő szenvedő magyarokat bevezesse a mi megtartó és teremtő Urunk a történelmi Magyarország igéretföldjére. (Élénk taps a jobboldalon, a középen és a baloldalon. — Peidl Gyula: Hol vannak a márciusi vívmányok, képviselő úr? — Peyer Károly: Kőbe vannak vésve! — Krisztián Imre: Önök semmisítették meg 1919-ben! — Propper Sándor: Na, mi az, megint papagájbetegsége van? — Zaj. — Krisztián Imre: Önök a papagájok! — Mindig Marxot papagáj-jak! — Derültség.) Elnök: Krisztián képviselő urat ismételten figyelmeztetem, szíveskedjék a közbeszólásoktól tartózkodni! Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Jánossy Gábor t. képviselőtársunk, aki imát mond a 48-as eseményekre, allegorikusán üdvözölni akarja ezt a megmozdulást, áthatott szellemmel akar gondolni a 48-as eseményekre

% de meg kell állapítanom, hogy egész állásfoglalása ellentétben áll a márciusi eseményeik nagy alapgondolatával, (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) ellentétben áll a szólásszabadsággal, ellentétben áll az egyenlőség elvével, (Peyer Károly: Itt a Bach szelleme uralkodik most!) ellentétben áll annak a haladásnak gondolatával, amelyet az alkotmányosság terén az 1848-as gondolatok képviseltek, (Peyer Károly: Üj megszállás van itt Magyarországon!) mert ez a szakasz is amelyről szó vam semmi mást nem akar, mint elkobozni nem általában a szólásés egyesülési jogot, hanem a megválasztott törvényhatóságnak is a jogát, amelyet Kossuth Lajos a végletekig védett a (központi kormányzattal szemben. (Peyer Károly: A centralizációval szemben! — Jánossy Gábor: Az; osztrák centralizációval szemben! — Peyer Károly : A mai rosszabb, mint az osztrák centralizáció volt. — Zaj.— Elnök csenget) Ezt a jogot kobozzák el, mert ez a szakasz nem jelent mást, mint azt, hogy a megválasztott törvényhatósági bitese 1930 március IJf-én, pénteken. 43 zottság iműködési körét még ezen a területen is korlátozni akarják ezzel a rendelkezéssel. Az előttem felszólalt t. miniszter úr is hangoztatta, hogy 40 bizottsági tag visszaélhet azzal, hogy a közgyűlést ok nélkül összehívja. Tehát 40 bizottsági tagról előre feltételezi a m. kir. belügyminiszter úr, hogy visszaélésre fogja felhasználni a maga törvényhatósági megbizatását. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Éppen azt mondottam, hogy nem tételezem fel, de a lehetőség megvan!) Bocsánatot kérek, ezt tetszett mondani, szó szerint felírtam. A m. kir. belügyminiszteri székben tehát olyan ember ül, aki előre feltételezi egy olyan konstrukción felépülő törvényhatósági bizottságról, mint amilyent ez a törvényjavaslat kontemplál, azt, 'hogy 40 bizottsági tag vissza fog élni a maga tagságával. Ez a megállapítás olyan szégyent, gyalázatot jelent erre az, országra, amelynél nagyobb szégyent és gyalázatot el sem tudok képzelni. Mert ha ennél a törvényhatóságnál, amely áll örököstagokbői, kinevezett tagokból, érdekképviseleti tagokból, hivatalból tagokból, amelynek tehát háromnegyed részére a kormány előre befolyást tud gyakorolni, a miniszter úr attól fél, hogy visszaélés is lehet egy rendkívüli közgyűlés összehívásával: bocsánatot kérek, ez olyan fura, olyan érthetetlen álláspont, hogy törvényszerkesztési, önkormányzati szempontból senki logikusan meg nem magyarázhatja azt, hogy erre a rendelkezésre szükség van. Ha 40 bizottsági tag kéri a rendkívüli közgyűlés öszszehívását, akkor a főpolgármester köteles azt elrendelni. Most ezt a jogot meg akarják szüntetni és ki akarják mondani a szünetet a nyári időre. Ha ez a 40 bizottsági tag az általános választók közül rekrutálódik, akkor ezek tömeget képviselnek, nagy, tízezrekre menő tömegek állanak a hátuk megett. Feltételezhető-e tehát, hogy a választásoktól függő törvényhatósági bizottsági tag visszaélésre használja fel a maga mandátumát? Nem, az ellenkező tételezhető fel: annak megszűkítése, 'hogy öszszehívh ássák a rendkívüli közgyűlést, azt a célt szolgálja, hogy a visszaélések ne legyenek leleplezhetők. Mert hiszen mi történhetik? Nyilvánosságra kerül egy csúnya ügy, (Peyer Károly: Például a Talbot-ügy!) nyilvánossára kerül egy Folkusházy-iéle eset, megbotránkozik rajta a város, megbotránkozik rajta mindenki, a lakosság, a törvényhatóság egy nagy része, ellenben a hivatalos intézőkörök, ellenben a főpolgármester és a polgármester nem botránkozik meg, esetleg érdekelve van, nem hívja tehát össze a közgyűlést, nem köteles azt öszszehívni; a törvényhatóságnak, az önkormányzati szervnek pedig nincs annyi joga, hogy összehívhassa ezt a közgyűlést. Ez tisztára leli etetlenség és elképzelhetetlen. Azt mondja Jánossy képviselőtársam, hogy hiszen a főpolgármestert jelölés alapján választja a többség, tehát a főpolgármester a többségnek is képviselője és ezt a főpolgármester feltétlenül respektálni fogja. Ez téves beállítás. A főpolgármester mindig a kormány megbízott embere, politikai megbízottja és a politikai megbízott mint ilyen, természetesen mindenkor a kormány érdekeit, a kormány szempontjait fogja képviselni. De arról is rendelkezik ez a szakasz, hogy abban a tárgyban, amelyben egyszer már tartatott közgyűlés, hat hónapon belül újabb közgyűlés nem hívható össze. Minek ez a rendelkezés a törvényben? Ki akarja, hogy egy önkormányzati szervnek közgyűlését, pláne egy