Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-380

êXi Az országgyűlés képviselőházának 380. ülése 1930 április 10-én, csütörtökön. bekerülni. Méltóztatnak tudni, hogy a törvényhatósági tanács húsz tagját arányos választás útján a törvényhatósági bizottság fogja választani. Tisztán a pártokon fog múlni tehát, hogy a kinevezett tagok közül akár egyetlenegyet se válasszanak meg. Legfeljebb egy lehetőség van, az, hogy a főpolgármester úr a hat törvényhatósági bizottsági tag közül talán egyet vagy kettőt a kinevezett tagok közül fog bevenni. Azt hiszem, ez az autonómiának nem olyan sérelme, amikor törvényhatósági bizottsági tag kerül oda be. Egypár képviselő kivételével mindenki elismerte, hogy ez a rendelkezés az autonómiának igenis megerősítését jelenti. Maga Peyer Károly t. képviselőtársunk is rá mutatott arra, hogy az autonómia szempontjából ez mégis csak előrehaladás. Amikor tehát itt az autonómia megerősítéséről van szó, amikor el sem lehet képzelni, hogy rendeleti intézkedéseket fenekestől felforgassanak egy intézményt, (Baracs Marcell: Dehogy nem lehet elképzelni!) amikor el sem lehet képzelni, hogy ebből a rendelkezésből valami baj származhatnék, akkor egészen meg vagyok nyugodva abban az irányban, hogy csak azok az intézkedések fognak megtétetni a törvényhatósági tanács életbeléptetésére vonatkozólag, amelyek szükségesek ahhoz, hogy az átmenetet előkészítsék és a zökkenés nélküli intézkedési jogot annak idején biztosítsák. (Ügy van! jobb felől) Gál Jenő képviselő úr már most törvényellenesnek minősíti azt a rendeletet, amelyet a miniszter úr ki fog adni. Azt hiszem, erről nem iä lehet beszélni, mert hiszen a törvény ad jogot a miniszter úrnak arra, hogy az átmeneti intézkedésekre vonatkozólag rendeletet adjon ki. (Úgy van! jobbfelől.) Ha tehát maga a törvény adja a jogot, akkor nem lehet ezt a rendeletet törvényellenes rendeletnek minősíteni A képviselő úr a régi alkotmánybiztosítékokra hivatkozik, az újonc- és az adómegtagadási jogra. Azt hiszem, ez egészen más dolog. Nincs összefüggésben (Gál Jenő: Csak máskor volt!) ezzel az átmeneti intézkedéssel, amelyet a miniszter úr itt rendeleti úton szabályozhat. Azt hiszem^ az a törvényellenes s ég, amelyre méltóztatik célozni, egyáltalán nem ál], fenn és semmiféle zavar nem fog beállani abban a tekintetben sem, hogy az 1872: XXXVI. te. vagy az 1924-es törvény alapján egyes intézkedések ma még fennállanak, mert hiszen ennek a törvényjavaslatnak 106. §-a megmondja, hogy ezek a rendelkezések hatályukat vesztik akkor, amikor ez a törvényjavaslat törvényerőre emelkedik, illetve életbelép. De ha magát az egész törvényt hatályon kívül lehet helyezni, akkor egy részét is hatályon kívül lehet helyezni, éppen ez átmeneti intézkedések alapján, (Hegymegi Kiss Pál: Kendelettel?) mert megadja a jogot maga a törvényjavaslat. Nem lehet azt mondani, hogy ez törvénytelen volna. (Baracs Marcell: Ez a Lustkandl*féle álláspont!) Igenis, azokat a rendelkezéseket, amelyek az 1872. évi XXXVI. tc-ben ezzel a törvényjavaslattal ellentétben lesznek, ennek a törvénynek alapján egész joggal fogja megváltoztatni, illetve hatályon kívül helyezni a miniszter Ezek alapján tisztelettel kérem, méltóztassanak ezt a szakaszt változatlanul elfogadni. (Helyeslés a jobboldalon.) Elnök: Az igazságügyminiszter úr kíván szólani Zsitvay Tibor igazságügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) Magas meghatalmazás alapján ezidoszerint a belügyminiszter urat helyettesítem, még sem érzem azonban magamat hivatva arra, hogy ebben a vitában, amely hónapokon át folyt, a belügyminiszter úr helyett olyan nyilatkozatokat tegyek, amelyek az ő álláspontján túlmennek, vagy azt módosítják. Ne méltóztassanak félreérteni: ezzel nem a magam felelősségét akarom kisebbíteni, de így járok el korrektül és helyesen. Feleslegesnek is tartom azok után, .amiket a belügyminiszter úr a bizottságban a módosítás tárgyalása során már előadott, és azok után, amiket az előadó úr az érdemre vonatkozóan előadott, hogy az ügygyei érdemben is tovább foglalkozzam. Méltóztassék mégis megengedni, hogy hozzászólhassak ahhoz a néhánv kérdéshez, amelyet előadni méltóztattak és amelyekben inkább politikum volt, mint az ügy érdemének taglalása. Méltóztattak felhozni azt a kérdést, vájjon milyen helyzet áll elő akkor, amikor rendeletileg életbeléptéinek egy új törvénynek egyébként még életbe nem lépett nagy tömegéből egy vagy két szakaszt és ezzel — mint Gál Jenő t. barátom mondotta, — élő törvényekkel fog összeütközésbe jönni az az intézkedés, amely így rendeletileg életbelép. Méltóztassék megengedni, ez a beállítás nem talál; nem talál azért, mert először is ez nem valami nóvum amelyet mi nem ismerünk. Számtalan olyan törvényünk van, amely az átmeneti és életbeléptetési intézkedések során azt a rendelkezést tartalmazza, hogy a törvény a minisztériumra, egy vagy több miniszterre bízza azt, hogy a törvényt mikor lépteti életbe, és külön felhatalmazást tartalmaz számos törvény abban a tekintetben is, hogy a törvény egyik vagy másik részét a miniszter később vagy előbb is életbeléptetbesse. Nem ismeretlen fogalom tehát az, amellyel itt találkozunk, járt út ez a maayar törvényhozás területén és a törvények életbeléptetése területén is. Ennek következtében ez a gyakorlat eligazít bennünket abban a vonatkozásban is, hogy igenis a törvény felhatalmazása alapján egy törvény részeinek életbeléptetésével együtt jár az életbeléptetett részekkel ellenkező törvényes intézkedések hatályon kívül helyezése is. Méltóztassék ezt teljes megnyugvással tudomásul venni. (Bródy Ernő: Ezt nem lehet tudomásul venni!) Magam részéről' nem vitatkozom a rendelkezés érdemi szempontjait illetőleg, hangsúlyoznom kell azonban, hogy ennek a törvényes rendelkezésnek életbeléptetése esetén semmiféle olyan nóvum nem jelentkezik, amely az eddigi magyar alkotmányos gyakorlattal szemben jelentene nóvumot, az eddigi alkotmányos magyar gyakorlatot megváltoztatná, mert ha ilyen valamiről volna szó, nekem, mint igazságügyminiszternek — ebben a vonatkozásban is méltóztattak aposztrofálni — ott volna a helyem az önök sorában, hogy ellenkezzem s tiltakozzam alkotmányos gyakorlatunk megváltoztatása ellen. (Gál Jenő: Legyen szerencsénk!) Sajnálattal kell azonban megállapítanom, t. képviselőtársam és barátom, hogy ebben a tekintetben t. képviselőtársam beállítása nem fedi a magyar alkotmányos gyakorlatot és így teljes megnyug'vässal merem ajánlani a t. Háznak, méltóztassék ezt a javaslatot aboól a szemooi tból is elfogadhatónak találni, hogy ez alkotmányunk szellemét abszolúte nem érinti. Ami pedig azt illeti, amit azt hiszem, Pakots t. képviselőtársam mondott, hogy tudniillik itt az autonómia sérelmével állunk szemben, ebben a tekintetben, bocsánatot kérek, talán elegendő volna, ha Peyer Károly t. képviselőtársam előbbi felszólalására utalnék^ aki, bér maga és pártja négy és fél hónapon át támadta a javaslatot s ezt a rendelkezést is,