Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-380

466. Az országgyűlés képviselőházának 380. ülése 1930 április 10-én, csütörtökön. adtam- akkor azt, hogy ez az autonómia megerősítését jelenti, mert a polgárság bevonásával, a polgárság közreműködésével fognak elintéztetni olyan ügyek is, amelyeket eddig tisztán hivatalnoki kar intézett el: a régi tanács. Ehhez még bátor vagyok előterjeszteni azt is, hogy átmeneti intézkedésként is szükségesnek tartotta a törvényjavaslat ezt felvenni azért, mert — amint méltóztatnak látni — ez a törvényjavaslat egészen más rendszerre tér át. Ebben a törvényjavaslatban vannak olyan intézkedések, amelyek egészen újak lesznek. Ezeket átmenet nélkül nem lehet életbeléptetni. Azért szükségesnek látta a törvényjavaslat azt, hogy ilyen átmeneti intézkedést létesítsen, hogy a törvényhatósági tanácsot még a törvény általános életbeléptetése előtt is életbeléptesse és így a gyakorlatban megvalósítsa azt, hogy könnyebben, zökkenés nélkül lehessen majd áttérni ennek a törvényjavaslatnak alapján a város ügyeinek intézésére. Tisztelettel kérem ezek alapján, méltóztassék ezt a szakaszt a közigazgatási bizottság által elfogadott formában elfogadni. (Helyeslés jobbfelől. Elnök: T. Képviselőház! Hegymegi Kiss Pál képviselő úr a házszabályokhoz kért szót. A képviselő úrnak rövid felszólalásra az engedélyt megadtam. Hegymegi Kiss Pál: T. Ház! A 107. § tárgyalásával kapcsolatban különleges helyzet előtt állunk. Az a törvényjavaslat, amelyet a közigazgatási bizottság a Ház elé hozott, nem tartalmazta azokat a kardinális rendelkezéseket, amelyek a 107. §-ban most benne vannak. Hogy ezt maga a Képviselőház így állapította meg, annak bizonysága az, hogy ezt az előadói javaslatot visszaküldte a közigazgatási bizottsághoz és ezt most a közigazgatási bizottság javaslattal terjeszti ide. Az egyes képviselőknek javaslatokat tenniök r valamely törvényjavaslat részletes tárgyalásával kapcsolatban csakis az általános vita megkezdéséig lehet. Ez pedig nem volt benne ebben a törvényjavaslatban. Kérdem az elnök urat, van-e most nekünk jogunk ahhoz, hogy a közigazgatási bizottság által beterjesztett ehhez a szakaszhoz, niódosító javaslatokat tehessünk, mert az általános vita során ez lehetetlenség volt, amennyiben akkor még az előadó úr és a belügyminiszter úr ezzel a tervvel nem jöttek. Elnök: T. Ház! A házszabályok 150. §-a alapján (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) a részletes tárgyalás során a képviselők indítványt, ellenindítványt, módosítást vagy pótlást csak abban az esetben terjeszthetnek elő, ha azokat az illető ügy általános vitájának megkezdéséig írásban már beadták. Minthogy pedig ez nem történt meg, igen természetes, hogy a képviselő urak most pótlást, indítványt vagy ellenindítványt nem terjeszthetnek elő. Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Pakots József! Pakots József: T. Képviselőház! A törvényalkotási gyakorlatnak könnyelműsége és felszínessége jut kifejezésre a 107. §-hoz benyújtott módosító indítványnál. Valósággal botrányköve a törvényalkotási gyakorlatnak, hogy most az^ utolsó szakasznál olyan természetű módosítást terjeszt elő az igen t. előadó úr, amely generálisan az egész törvényjavaslatra vonatkozólag biztosítja az életbeléptetés lehetőségét. Meg kell álLapítanom, hogy ennek a 107. §-nak módosításával ... (Zaj. — Halljuk! Halljuk!) : Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Pakots József: . . . egyidejűleg a törvényjavaslatnak körülbelül egyharmad részét léptetheti életbe a miniszter úr és szükségessé is válik ennek életbeléptetése a miniszter úr által. Azt mondja tudniillik a módosító indítványnak második bekezdése: «A törvényhozás felhatalmazza a belügyminisztert, hogy a törvényhatósági tanács mielőbbi megalakítása céljából ennek a törvénynek idevonatkozó rendelkezéseit a törvény kihirdetése után külön is életbeléptethesse és az ezzel kapcsolatban szükséges átmeneti intézkedéseket rendelettel állapíthassa meg.» Mi következik ebből? Ebből az következik, hogyha a 107. § módosítása kapcsán a törvényhatósági tanács életbelép, mindazok a szakaszok, amelyek érintkezést találnak a törvényhatósági tanács működésével, szintén életbeléptetendők, (Ügy van! a baloldalon.), mert a törvényhatósági tanács nemcsak a tanács hatáskörét sajátítja ki, hanem egyéb más, a közgyűlés és egyes ügyosztályok hatáskörébe tartozó ügyeket is maga intéz, azokban érdemlegesen határoz; ilyenformán ez a törvényhatósági tanács végig a közigazgatási élet minden ágában kiszakít és maga intéz el igen fontos ügyeket; ennek következésekép a törvényjavaslatba foglalt új rendelkezések szerint minden olyan szakaszt életbe kell léptetni, amely kapcsolatban van a törvényhatósági tanács működésével. Statisztikát állítottam össze arról, hogy ilyenformán hány szakasz volna életbeléptetendő. Statisztikám szerint 37 szakaszt kellene életbeléptetni a törvényhatósági tanácsnak ezzel a megalakításával kapcsolatban. A 37 szakasz életbeléptetése kapcsán azonban vannak olyan fontos közigazgatási intézkedések ... (Zaj a jobboldadon. — Halljuk! a baloldalon.) Elnök: Csendet kerék, képviselő urak! Pakots József: ... amelyek a városháza egész szervezeti életét érintik. így például a 101. § 2. bekezdése szerint részleg*es tisztújítást kellene elrendelni. Azonkívül a 33. § alapján a szakbizottságok megalakítása is szükséges, mert a törvényhatósági tanács a szakbizottságok előkészítése alapján tud az egyes ügyekben határozni. A törvényhatósági tanács életbeléptetése és megalakítása, tehát involválja azt, hogy a szakbizottságok is megal aki ttas sárnak, hogy az ügyeket előkészítsék s ezek az ügyek azután a törvényhatósági tanácsban megtárgyalhatok legyenek. Mivel az időm kevés, csak nagy vonalakban mutatok rá arra, hogy milyen vonatkozásokat érint a törvényhatósági tanács megalakítása. Itt van a 6. §, ahol a hatóságról általában intézkedik az új törvényjavaslat, azonkívül a 10. §, amely a főpolgármester hatásköréről és annak ellátásáról intézkedik, továbbá a 29. §, amely a közgyűlés elnökének személyéről és működéséről intézkedik, a 30. §, ahol a közgyűlések fajairól s a közgyűlés összehívásáról intézkedik, a 33. §, ahol mint említettem, az állandó szakbizottságok és különbizottságok megalakításáról van szó, amely szakasz azt mondja (olvassa): «Az állandó szakbizottságok, elnökét a törvényhatósági tanács választja, lehetőleg olyan törvényhatósági bizottsági tagok közül, akik a törvényhatósági tanács tagjai.» Viszont az állandó szakbizottságok hatásköre — mondja a 2. bekezdésben; — csak a véleményadásra terjed ki, amelyet jelentésbe foglalva, a törvényhatósági tanács elé terjesztenek. - Itt van az a kapesolat, amelynél fogva a törvényhatósági tanács megalakításával a szakbizottságnak is feltétlenül meg kell alakulniuk. Az-