Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-378

Az országgyűlés képviselőházának 378. tósági bizottsági választásokat megejteni és még ez^ év végén, legkésőbb 1931 január elején, kívánja a törvényt a maga egészében életbe lépteni, illetve a törvényhatósági bizottságot öszszes-szerveivel életrehívni, hogy átvegye funkcióját: akikor kérdem, mi értelme van annak a most javasolt intézkedésnek, hogv a törvényhatósági tanácsot a miniszter úr rendeletileg már előbb is életbeléptetheti. Áprilist írunk már; hát mikor kívánja életbeléptetni? Bizonyos előkészítéseket igényel ennek a kérdésnek megoldása,, mert hiszen a törvényjavaslatnak egyes intézkedései annyira összefüggnek egymással, hogy nem lehet egyszerűen azt mondani, hogy azt a bizonyos szakaszt, amely a törvényhatósági tanácsra vonatkozik, életbeléptetem; szükséges, hofv az egyes szakaszoknak a törvényhatósági tanács hatáskörébe és a többi szervekkel való összefüggésére szolgáló intézkedések koncentrálhassanak, hogy megállapítsák, hogy mindebből mi léphet életbe, mi nem. Itt van a nyár, itt lesz a szünet, a törvényhatósági tanács tehát mikor lépjen életbe? Azt meg is kell választani, csak akkor kezdheti meg működését. A szünet szeptember végéig szokott tartani. 1930 októberében kezdje el .működését ez a törvényhatósági tanács, holott a miniszter úr eddig tett kijelentései szerint már az új törvényhatósági bizottság kebeléből alakítandó törvényhatósági tanács 1931 január lén kezdi működését? Nem gondolja a mélyen t. miniszter úr, hogy most hozzáintézett kérdésemnek van valamelyes alapja? Mert amikor hallom ezt a módosítást, akkor azt kell gondolnom, hogy, ha ennek a módosításnak van keze-lába, van értelme, e mögött csupán az rejtőzhetik, hogy a miniszter úr már konszideráció tárgyává tette, hogy vájjon az új törvényhatósági bizottságot olyan időben fogjia-e megválasztatni, hogy az már ennek az évnek végével vagy a jövő év elején működését megkezdhesse. A törvényjavaslat a miniszterre bízza azt, hogy megállapítsa, mikor iév életbe a törvény, mikor választat, az új törvényhatósági bizottság mikor kezdi meg működését. Most azt hallom az előadó úr által indítványozott amendement-ból, hogy a törvényhatósági tanácsot már előbb akarja életbeléptetni. Miután azonban annak életrekeltése ennek az évnek ősze előtt nem lesz lehetséges, nyilvánvaló, hogy a miniszter olyan homályt terjeszt eddig tett kijelentései körül, amelyet el kell oszlatni. Vagy igaz az, hogy ennek az évnek a végéig akar válaszatni a miniszter úr s ebben az esetben nincs szükség erre az intézkedésre, vagy ennek az intézkedésnek a szükségét és célját látja s ebben az esetben a miniszter úr legyen kegyes — bárhogyan barrikadirozzák el az Ő közelebbi hívei — válaszolni erre: akarja-e és mikor akarja a választásokat megejtetni? (Petrovácz Gyula: November 15-én!) Ha november 15-én akarja, akkor pedig nincs értelme és célja, hogy ezeket a választásokat meg akarja ejtetni. Viszont a kerületi választásra vonatkozólag a belügyminiszter úrnak kivételes jogok tartatnak fenn, amelyek túlmennek a normális időkben a törvényhatósági bizottság elekci ójára vonatkozólag megállapított terminuson. Az átmeneti időre, a mostani választásokra vonatkozó időpont kiírására, amennyire a törvényjavaslatot én megtanultam, a miniszter úrnak szabadkeze van. Tehát à la miable kérdem a mélyen t. miniszter urat, — akit most már tőlem el nem választanak felém forduló keblek és felém forduló hátak — kegyeskedjék megmondani, akarja-e úgy, amint mondotta, a törvényhatósági bizottságot már ez év októbeKEPVISELÖHAZI NAPLÓ. XXVI. ülése 1930 április 3-án, csütörtökön. 429 rében vagy novemberében megválasztatni és akarja-e azt, hogy esetleg már ez év végén vagy 1931 elején fungáljon az általa választatott törvényhatósági tanács is? Ha akarja, mi értelme van annak, hogy már ez a törvényhatósági bizottság válassza meg a maga törvényhatósági tanácsát? Mikor válassza meg? Es mikor kezdjen fungálni? Van-e egyáltalán valami logika abban, hogy ezt az intézkedést kitépjék, kiragadják a törvény egész szövegéből és ezt, amely annyi kelletlen magyarázatra adott okot, életbe akarják léptetni. Mélyen t. miniszter úr, ön visszaadhatja a kérdést: vájjon néked, ellenzéknek mi kifogásod lehet az ellen, hogy már most léptessem életbe? Erre én talán azzal is felelhetnék, hogy annak az egyszeri keleti embernek a példáját idézem, akit a kalifa halálra ítélt, de áki kegyelmet kért addig, amíg egy év alatt a szamarát megtanítja beszélni. Ezt megadták neki és amikor kérdezték, miért kérte ezt,, azt felelte: azért kértem, mert lehet, hogy egy év alatt meghal a kalifa és lehet az is, hogy egy év alatt meghal a szamár. Nem tudjuk, vájjon a politikának ki nem számítható elváltozásai nem fognak-e hozni ennek a Háznak a termében is olyan lehetőséget, amely mellett a lelkekben ülő közszellem érvényesülhetni fog a maga valóságában és nem hivatalos ráerőszakoltságában. En'nem látom ennek a módosításnak igazi értelmét, éppen azért annak elvetését indítványozom. (Helyeslés a baloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Rassay Károly! Rassay Károly: T. Ház! (Halljtik! Halljuk!) Azt a kérdést, hogy ezt a javaslatot tárgyaljuk-e vagy sem, nagyon egyszerűen lehet megoldani: ezt a javaslatot nem lehet tárgyalni abban a pillanatban, ha a Háznak bármely tagja a módosításnak a bizottsághoz való viszsaautalását kéri. Már pedig én tisztelettel kérem ennek a módosításnak a megfelelő bizottsághoz való visszautalását. Az utóbbi időben ferde gyakorlat kapott lábra. Az igen t. elnöklő elnök urak figyelmen kívül hagyták a. házszabályoknak egy olyan rendelkezését, amely nekik minden ilyen módosítással szemben kötelességükké teszi, hogy megkérdezzék a Házat, kívánja-e az előadó úr vagy a miniszter úr által előterjesztett javaslatot tárgyalni vagy sem. A házszabályok világosan intézkednek. Én csak felhívom a figyel mét azoknak a képviselő uraknak, akikkel együtt voltam a házszabályrevíziót előkészítőbizottságban, hogy védekezés akart lenni a házszabályok idevonatkozó szakasza azzal a gyakorlattal szemben, hogy egyes képviselők incidentaliter nyújtottak be módosításokat a törvényjavaslatokhoz és a hirtelen elhatározás következtében nem egyszer a törvénybe kétely, sőt ellentmondás került bele. Ugyanakkor azonban felvetődött az a kérdés, hogy mi lesz a miniszterek és előadók módosításával. Az utóbbi esetben természetesen még inkább jogosult volt bizonyos ellenrendszabály, mert a miniszterről fel kell tételezni, hogy amikor a törvényjavaslatot benyújtja, azt ismeri, átvizsgálta és magáévá tette. Az esetleges zavarok elkerülése végett két irányban intézkedik a házszabályok 150. f-a. A képviselők előterjesztésére vonatkozólag azt a rendszabályt iktattuk házszabályba, hogy az ilyen módosításokat az általános vita megkezdéséig kell előterjeszteni és pedig két példány61