Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.
Ülésnapok - 1927-378
Az országgyűlés képviselőházának 378. Urbanics Kálmán jegyző: Feliratkozva nincs senki. Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr óhajt nyilatkozni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! A 101. szakasznál kifogásoltatott a főpolgármesterre vonatkozólag az a rendelkezés, hogy az ő állása a törvényhatóság megalakulásával megszűnik és rendelkezés van arra, hogy mikor kell megint az állást betölteni. Szilágyi Lajos képviselőtársam ehhez olyan kombinációt fűz, amely állítólag közszájon forog, de kijelenthetem, minden valóságot nélkülöz, mert semmi sem könnyebb, ha rá kerül a sor, minthogy a kormány egy főpolgármestertől meg tudjon szabadulni. Itt nem forgott fenn ez az eset, de nem is ezt kívánja elérni a szakasz, mert a kinevezés és mondjuk, a bizalom megvonása más természetű és más természetű az a rendelkezés is, amely ebben a törvényjavaslatban van, hogy az újjáalakulással megszűnik a főpolgármester állása; ez honorálása akar lenni az új autonómia megalakulásának és ennek az új törvény alapján megalakult törvényhatósági bizottságnak akarja megadni a lehetőséget arra, hogy a maga részéről az államfő kijelölése alapján a főpolgármesterválasztást keresztülvihesse. Ebben semmi más nincs, mint kurtoázia éppen az újonnan megalakuló közgyűléssel szemben. Buday Dezső t. képviselőtársam egy módosító szöveget terjesztett be, amely állítása szerint világosabb a javaslat szövegénél. En a magam részéről nem látok olyan nagy differenciát sem a világosság, sem a* tendencia szempontjából, sőt semmiféle differenciát sem látok. A törvényjavaslat a polgármesteri állást a tisztújítás megtartása előtt mondja betöltendőnek, míg Buday Dezső t. képviselőtársaim indítványa azt mondja, hogy a választott tisztviselők állásának újra betöltése előtt kell betölteni ezt az állást. A kettő között nincs különbség. Mi a régi nomenklatúrát használjuk: a tisztújítást, tisztújítás pedig az, amikor a választandó tisztviselőket a közgyűlés megválasztja. Ha mármost redukáltabb is ezeknek száma a réginél, azért a tisztújítás alatt mégis csak a polgármestereknek stb., szóval a magasabb állásban levőknek választását kell érteni. (Buday Dezső: Esetleg mindenkit értenek alatta!) Nem, a nomenklatúra és az eddigi felfogások szerint csak a választott tisztviselők érthetők. Természetes, mert hiszen tisztújító széket tart a közgyűlés, választás útján, nem attól függ tehát a dolog, hogy hányat és kiket választanak, hanem hogy egyáltalában választanak. Itt is korlátozottabb számban van most a törvényhatóság választhatása megállapítva, de amikor a közgyűlés ezeket az állásokat betölti, az a tisztújító széke a törvényihatóságnak. Éppen azért én kérem, hogy méltóztassanak az összes beadott indítványokat elvetni, csak Csák Károly t. képviselőtársam indítványát méltóztassanak elfogadni, ugyanazzal az indokolással, — magam is hozzájárulok ehhez — amelyet igen t. barátom előterjesztett. Elnök: Szólásjoga többé senkinek sem lévén, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Méltóztassanak hozzájárulni, hogy a szakaszt bekezdésenként tegyem fel szavazásra. (Helyeslés.) Az első bekezdéssel szembenáll Buday Deülése 1930 április 3-án, csütörtökön. 425 zső képviselő úr indítványa. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnának elfogadni, Buday Dezső képviselő úr indítványa elesik. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatik-e elfogadni az eredeti szöveget, szemben Buday Dezső képviselő úr indítványával, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fogadta el, így Buday Dezső képviselő úr indítványát mellőzte. A 2., 3., 4. és 5. bekezdés meg nem támadtatván, azokat elfogadottaknak jelentem ki. A hatodik bekezdés eredeti szövegével szemben áll Kozma Jenő és Csák Károly képviselő urak indítványa. Amennyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnának elfogadni, úgy Kozma Jenő és Csák Károly képviselő urak indítványát jelentem ki elfogadottnak. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget mellőzte és így Kozma Jenő és Csák Károly képviselő urak indítványát fogadta el. Következik a 102. §, kérem annak felolvasását. Szabó Zoltán jegyző (olvassa, a 102. §-tJ: Gróf Hunyady Ferenc! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Következik 1 ? Szabó Zoltán jegyző: Bródy Ernő! Elnök: A képviselő úr nincs itt, jelentkezése töröltetik. Elnök: Következik? Szabó Zoltán jegyző: Senki sincs feljegyezve! Elnök: Kíván még valaki szólni? Ha szólni senki sem kíván, a vitát bezárom s miután a szakasz meg nem támadtatott, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 103. §. Kérem annak felolvasását. Szabó Zoltán jegyző (olvassa a 103. §-t); Usetty Béla előadó! Usetty Béla előadó: T. Képviselőház! A belügyminiszter úr tegnap javaslatot nyújtott, be az idegenek rendészetére vonatkozólag. Mivel a 103. szakasz 2. bekezdése is erre vonatkozólag tartalmaz intézkedéseket, a 103. §. 2. bekezdésének kihagyását kérem. Tisztelettel kérem, méltóztassék ehhez a módosításhoz hozzájárulni. Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Senki feliratkozva nincsen. Elnök: Kérdem, kíván-e valaki szólani? (Nem.) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. Minthogy a belügyminiszter úr nem kíván szólani, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Az eredeti szöveggel szemben áll Usetty előadó úr indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a szakasz^ eredeti szövegét, szemben az előadó úr indítványával elfogadni, igen, vagy nem? (Nem.) Amennyiben nem méltóztatnék elfogadni az eredeti szöveget, Usetty előadó úr indítványát jelentem ki elfogadottnak. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatik-e az eredeti szöveget elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el, a szakaszt tehát az előadó úr módosításával jelentem ki elfogadottnak. Következik a 104. $. Kérem annak felolvasását.
