Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.
Ülésnapok - 1927-378
424 Az országgyűlés képviselőházának 378. ülése 1930 április 3-án, csütörtökön. helyrehozza. Már pedig az a 31 tisztviselő, aki ilyen rosszul járt, egyébként kifogástalan tisztviselő volt egytől-egyig. Van közöttük alpolgármester, tanácsnok, árvaszéki ülnök, ügyész, főjegyző, árvaszéki jegyző és tanácsjegyző, van kerületi orvos, van tisztiorvos, szóval 31 ilyen tisztviselője van Budapest székesfővárosának, akik az érvényes és törvényes szabályok szerint hat esztendőre meg voltak választva s akkor a törvényhozók előrelátásának hiánya következtében utólag a hat esztendejükből lenyírtak s az ötödik esztendő végén elbocsátották őket. Az igen t. belügyminiszter úrtól, amikor ezt a kérdést itt szóváteszem, azt kérem, hogyha már ebben a törvényben nem gondoskodunk arról a 31 főtisztviselőről, aki 1920-ban ilyen csúful járt, viszont gondoskodunk azokról, akik most kerülnek választás alá, akkor a székesfőváros törvényhatósági bizottsága abba a helyzetbe kényszerül, hogy kegy díj formájában vagy más megoldás formájában keresse az igazságtalanságok kiküszöbölését. Itt a törvényhozás színe előtt, a többségi pártok két vezéréhez, Wolff Károly és Kozma Jenő igen t. képviselőtársaimhoz intézem azt a kérelmet, hogy keressék és találják meg a többségi pártok, hogy miként gondoskodnak erről a 31 tisztviselőről, akinek a szolgálati ideje így egy-egy esztendővel megcsorbult. Nem nagy összegről, elenyésző, csekély összegről, tudomásom szerint mindössze évi hatezer pengőről van szó. Ez számba sem jöhet, amikor ilyen súlyos igazságtalanság orvoslásáról van szó. Viszont az igen t. belügyminiszter urat pedig arra kérem, hogyha már megtalálta az útját és módját az előrelátó gondoskodásnak a mostani tisztviselőkre, akkor ne vessen gátat annak, ha a szé kesfőváros törvényhatósági bizottsága a maga autonóm hatáskörében gondoskodni kíván azokról, akik 1920-ban egy felületesen javaslatot tevő kormány gondatlanságából vagy mulasztásából kifolyóan hátrányokat szenvedtek. (Kozma Jenő: Ezt kegy útján meg lehet csinálni!) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Buday Dezső! Buday Dezső: Igen t. Képviselőház! Előttem szólott Szilágyi Lajos t. képviselőtársam nyomán beszélek, amikor a magáin megítélése szerint is kifejezést adok annak, hogy a törvénynek ez a szakasza megfelelő módon biztosít magának szabadkezet a további teendők tekintetében. Az egész törvénynek az az intenciója, hogy egészen új helyzetet teremtsen a városházán s ennek az új helyzetnek kialakulásában személyi kérdések ne képezhessenek akadályt. A törvény megítélésem szerint egészen helyesen biztosít a konmányniak szabadkezet abban a tekintetben, hogy ő a főpolgármester felhatalmazását visszavonhatja; nézetem szerint azonban ezt a felhatalmazást célszerűségi szempontból már ezidőszerint lehetne használni. A törvény előző szakaszaiban teljes hatalma van a kormánynak ekként eljárni s az egész kifejlődést új körülmények közé hozni. En azt hiszem, sokkal inkább megfelelő a törvényhatóság kifejlődése, ha már ezidőszerint történik a főpolgármester személyét illetően más intézkedés. Itt elburkoltan a kormány a maga számára biztosítja azt a jogot, és ezt a simább elintézési módot, hogy amint a törvényhatóság új közgyűlése összeül, ezt követőleg a főpolgármester mandátuma, az ő felhatalmazása meg_ is szűnjék. Ezért csak egészen röviden kívánóim előterjeszteni azt az indítványomat, amely az első bekezdéssel kapcsolatos és mely az én megítélésem szerint precizirozza a helyzetet. Az 1. bekezdés tudniillik a törvényjavaslat szerint azt mondja, hogy a törvény életbeléptetése után «újraalakult és megszűnik.» Azt szeretném itt belevenni, hogy ez a közigazgatás választott tisztviselői állásának betöltése előtt történjék meg, mert a «tisztújítás megtartása» kifejezéssel a törvényben nem találkozunk. Azt hiszem, sokkal helyesebben fejezzük ki, ha a közigazgatási tisztviselők megválasztását jelöljük ki annak az időpontnak, amely előtt a főpolgármestert ki kell cserélni, illetőleg amely előtt a főpolgármester megbízatása megszűnik. Ez precízebb és megfelel a jelen törvénynek, miután a jelenlegi törvény értelmében a tisztújítás tulajdonképpen csak a polgármesterekre terjed ki. A magam részéről azért indítványozom, hogy méltóztassék ezt az első bekezdést a következő szöveggel elfogadni: (Halljuk! Halljuk!) «A főpolgármester megbizatása, mihelyt a törvényhatósági bizottság a törvény alapján újralakult, megszűnik és állását a közigazgatás választott tisztviselői állásának újrabetöltese előtt kell betölteni.» Azt hiszem, ez precízebb, mert hiszen a tisztújítás szóval nem találkozunk az egész törvény során. Tisztelettel kérem indítványom elfogadását, Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Csák Károly! Csák Károly: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Ügy a vármegyei törvényjavaslat, mint a fővárosi törvényjavaslat is arra az elvi álláspontra helyezkedett, hogy az elméleti képesítést, a kvalifikációt az egész vonalon emelni kell. Tisztában vagyunk azzal, hogy a jövendő nagy feladatait azokkal a fegyverekkel, azokkal a szellemi és elméleti fegyverekkel, amelyeket mi még összeszedtünk, megvívni nem lehet. Ez a törvényjavaslat is megköveteli egészen bölcsen és helyesen a számvevőségi tisztviselőktől a jogi kvalifikációt. Ámbár én a számvevőségi intézmény mai rendszeréért nem lelkesedem, ez nem jelenti azt, hogy a számvevőségi tisztikarnak szerzett jogait érinteni akarnám. A törvényjavaslat 101. §-ának 6. bekezdése lehetőleg biztosítja is, hogy a szerzett jogok érvényben maradjanak, akkor, amikor azt mondja, hogy a főszám vevői és helyettes főszámvevői állásra jogi képesítés hiányában is ki lehet nevezni azt, aki 1918 január elsején már a székesfővárosi számvevőség tisztviselői létszámában tényleges szolgálatot teljesített. De vannak, vagy legalább is lehetnek olyan tisztviselők is, akik 1918 márciusa után kerültek a számvevőséghez és a számvevőségnél szolgálnak, sőt ott vezető állásokat is töltenek be. Tehát ezeket elzárni annak lehetőségétől, hogy főszámvevők vagy főszámvevőhelyettesek lehessenek, nem lehet. Tisztelettel kérem tehát, méltóztassék ezt a 6. bekezdést azzal a szöveggel kiegészíteni, hogy ki lehet nevezni azokat, akik a törvény életbelépésekor a székesfővárosi számvevőségnél vezető állást töltenek be. (Helyeslés.) Akik ma vezetők, azokat nem lehet elzárni attól, hogy a jövendőben is vezetők maradjanak, csak azért, mert jogi kvalifikációjuk nincs. Kérem ennek az indítványomnak szíves elfogadását. (Általános helyeslés.) Elnök: Szólásra következik?
