Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-378

424 Az országgyűlés képviselőházának 378. ülése 1930 április 3-án, csütörtökön. helyrehozza. Már pedig az a 31 tisztviselő, aki ilyen rosszul járt, egyébként kifogástalan tisztviselő volt egytől-egyig. Van közöttük al­polgármester, tanácsnok, árvaszéki ülnök, ügyész, főjegyző, árvaszéki jegyző és tanács­jegyző, van kerületi orvos, van tisztiorvos, szó­val 31 ilyen tisztviselője van Budapest székes­fővárosának, akik az érvényes és törvényes sza­bályok szerint hat esztendőre meg voltak vá­lasztva s akkor a törvényhozók előrelátásának hiánya következtében utólag a hat esztendejük­ből lenyírtak s az ötödik esztendő végén elbo­csátották őket. Az igen t. belügyminiszter úrtól, amikor ezt a kérdést itt szóváteszem, azt kérem, hogyha már ebben a törvényben nem gondoskodunk arról a 31 főtisztviselőről, aki 1920-ban ilyen csúful járt, viszont gondoskodunk azokról, akik most kerülnek választás alá, akkor a székes­főváros törvényhatósági bizottsága abba a helyzetbe kényszerül, hogy kegy díj formájá­ban vagy más megoldás formájában keresse az igazságtalanságok kiküszöbölését. Itt a tör­vényhozás színe előtt, a többségi pártok két vezéréhez, Wolff Károly és Kozma Jenő igen t. képviselőtársaimhoz intézem azt a kérelmet, hogy keressék és találják meg a többségi pár­tok, hogy miként gondoskodnak erről a 31 tiszt­viselőről, akinek a szolgálati ideje így egy-egy esztendővel megcsorbult. Nem nagy összegről, elenyésző, csekély összegről, tudomásom szerint mindössze évi hatezer pengőről van szó. Ez számba sem jöhet, amikor ilyen súlyos igazság­talanság orvoslásáról van szó. Viszont az igen t. belügyminiszter urat pedig arra kérem, hogyha már megtalálta az útját és módját az előrelátó gondoskodásnak a mostani tisztvise­lőkre, akkor ne vessen gátat annak, ha a szé kesfőváros törvényhatósági bizottsága a maga autonóm hatáskörében gondoskodni kíván azokról, akik 1920-ban egy felületesen javas­latot tevő kormány gondatlanságából vagy mulasztásából kifolyóan hátrányokat szenved­tek. (Kozma Jenő: Ezt kegy útján meg lehet csinálni!) Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Buday Dezső! Buday Dezső: Igen t. Képviselőház! Előt­tem szólott Szilágyi Lajos t. képviselőtársam nyomán beszélek, amikor a magáin megítélése szerint is kifejezést adok annak, hogy a tör­vénynek ez a szakasza megfelelő módon bizto­sít magának szabadkezet a további teendők te­kintetében. Az egész törvénynek az az inten­ciója, hogy egészen új helyzetet teremtsen a városházán s ennek az új helyzetnek kialaku­lásában személyi kérdések ne képezhessenek akadályt. A törvény megítélésem szerint egészen he­lyesen biztosít a konmányniak szabadkezet ab­ban a tekintetben, hogy ő a főpolgármester fel­hatalmazását visszavonhatja; nézetem szerint azonban ezt a felhatalmazást célszerűségi szem­pontból már ezidőszerint lehetne használni. A törvény előző szakaszaiban teljes hatalma van a kormánynak ekként eljárni s az egész ki­fejlődést új körülmények közé hozni. En azt hi­szem, sokkal inkább megfelelő a törvényhatóság kifejlődése, ha már ezidőszerint történik a fő­polgármester személyét illetően más intézkedés. Itt elburkoltan a kormány a maga számára biz­tosítja azt a jogot, és ezt a simább elintézési módot, hogy amint a törvényhatóság új köz­gyűlése összeül, ezt követőleg a főpolgármester mandátuma, az ő felhatalmazása meg_ is szűn­jék. Ezért csak egészen röviden kívánóim elő­terjeszteni azt az indítványomat, amely az első bekezdéssel kapcsolatos és mely az én megítélé­sem szerint precizirozza a helyzetet. Az 1. be­kezdés tudniillik a törvényjavaslat szerint azt mondja, hogy a törvény életbeléptetése után «újraalakult és megszűnik.» Azt szeretném itt belevenni, hogy ez a közigazgatás választott tisztviselői állásának betöltése előtt történjék meg, mert a «tisztújítás megtartása» kifejezés­sel a törvényben nem találkozunk. Azt hiszem, sokkal helyesebben fejezzük ki, ha a közigaz­gatási tisztviselők megválasztását jelöljük ki annak az időpontnak, amely előtt a főpolgár­mestert ki kell cserélni, illetőleg amely előtt a főpolgármester megbízatása megszűnik. Ez precízebb és megfelel a jelen törvénynek, mi­után a jelenlegi törvény értelmében a tiszt­újítás tulajdonképpen csak a polgármesterekre terjed ki. A magam részéről azért indítványo­zom, hogy méltóztassék ezt az első bekezdést a következő szöveggel elfogadni: (Halljuk! Hall­juk!) «A főpolgármester megbizatása, mihelyt a törvényhatósági bizottság a törvény alapján újralakult, megszűnik és állását a közigazgatás választott tisztviselői állásának újrabetöltese előtt kell betölteni.» Azt hiszem, ez precízebb, mert hiszen a tiszt­újítás szóval nem találkozunk az egész törvény során. Tisztelettel kérem indítványom elfoga­dását, Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Csák Károly! Csák Károly: T. Képviselőház! (Halljuk! Halljuk!) Ügy a vármegyei törvényjavaslat, mint a fővárosi törvényjavaslat is arra az elvi álláspontra helyezkedett, hogy az elméleti képe­sítést, a kvalifikációt az egész vonalon emelni kell. Tisztában vagyunk azzal, hogy a jövendő nagy feladatait azokkal a fegyverekkel, azok­kal a szellemi és elméleti fegyverekkel, amelye­ket mi még összeszedtünk, megvívni nem lehet. Ez a törvényjavaslat is megköveteli egészen bölcsen és helyesen a számvevőségi tisztviselők­től a jogi kvalifikációt. Ámbár én a számve­vőségi intézmény mai rendszeréért nem lelke­sedem, ez nem jelenti azt, hogy a számvevőségi tisztikarnak szerzett jogait érinteni akarnám. A törvényjavaslat 101. §-ának 6. bekezdése lehetőleg biztosítja is, hogy a szerzett jogok érvényben maradjanak, akkor, amikor azt mondja, hogy a főszám vevői és helyettes fő­számvevői állásra jogi képesítés hiányában is ki lehet nevezni azt, aki 1918 január elsején már a székesfővárosi számvevőség tisztviselői lét­számában tényleges szolgálatot teljesített. De vannak, vagy legalább is lehetnek olyan tiszt­viselők is, akik 1918 márciusa után kerültek a számvevőséghez és a számvevőségnél szolgál­nak, sőt ott vezető állásokat is töltenek be. Te­hát ezeket elzárni annak lehetőségétől, hogy főszámvevők vagy főszámvevőhelyettesek le­hessenek, nem lehet. Tisztelettel kérem tehát, méltóztassék ezt a 6. bekezdést azzal a szöveggel kiegészíteni, hogy ki lehet nevezni azokat, akik a törvény életbe­lépésekor a székesfővárosi számvevőségnél ve­zető állást töltenek be. (Helyeslés.) Akik ma vezetők, azokat nem lehet elzárni attól, hogy a jövendőben is vezetők maradjanak, csak azért, mert jogi kvalifikációjuk nincs. Kérem ennek az indítványomnak szíves el­fogadását. (Általános helyeslés.) Elnök: Szólásra következik?

Next

/
Thumbnails
Contents