Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.
Ülésnapok - 1927-378
Az országgyűlés képviselőházának 378 Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az 1. bekezdést eredeti szövegezésében, szemben az öszszes indítványokkal elfogadni, igen vagy nemi (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fogadta el. Következik a 2. bekezdés. Az eredeti szöveggel szembenáll az előadó úr, továbbá Szilágyi Lajos, Bródy Ernő, Farkas István és társai képviselő urak törlésig illetőleg egyéb indítványai. Először szembeállítom az eredeti szöveggel az összes módosító indítványokat. Amenyiben az eredeti szöveget nem méltóztatnak elfogadni, úgy az előadó úr szövegét állítom szembe az összes többi indítvánnyal. Méltóztatnak a kérdés ekként való feltevéséhez hozzájárulnia (Igen!) Ha igen, akkor kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget, szemben az összes módosító indítvánnyal elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el. Kérdem most már a t. Házat, méltóztatnak-e az előadó úr szövegét, szembon az összes indítványokkal elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az előadó úr szövegét fogadta el. Következik a 3. bekezdés. Az eredeti szöveggel szemben áll az előadó úr módosító indítványa. Amennyiben az eredeti szöveget nym méltóztatnak elfogadni, úgy az előadó úr szövegét jelentem ki elfogadottnak. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget elfogadni, igen vagy mem? (Nem!) A Ház az eredeti szöveget nem fogadta el, tehát az előadó úr- szövegezésében fogadta el a 3. bekezdést. Következik a 4. bekezdés. Az eredeti szöveggel szembenáll Szilágyi Lajos és Farkas István és társai képviselő urak indítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e az eredeti szöveget, szemben az összes módosító indítványokkal elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fogadta el, Szilágyi Lajos, Farkas István és társai képviselő urak indítványait pedig mellőzte. Miután az 5. bekezdést nem támadták meg, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 101. §. Kérem annak felolvasását. Perlaki György jegyző (olvassa a 101. §4). Szilágyi Lajos! Szilágyi Lajos: T. Ház! A főpolgármesterre és a tisztviselőkre vonatkozó átmeneti rendelkezéseknél elsősorban az 1. bekezdést kifogásolom. Kifogásolom, hogy törvénybe iktattuk azt, hogy a főlpoilgármester megbízatása, mihelyt a törvényhatósági bizottság ennek a törvénynek életbelépése után újra megalakult, megszűnik és állását a tisztújítás megtartása előtt be kell tölteni. Ez egy teljesen felesleges rendelkezés, mert már egy előző szakaszban elfogadtuk azt az indítványt, hogy a főpolgármestert a kormány javaslatára a főméltóságú Kormányzó úr bármikor felmentheti. Ha egyszer van ilyen szabály, hogy a kormány bármikor javasolhatja a főpolgármester megbízatásának megszüntetését, akkor ez teljesen felesleges' rendelkezés. Egyébként erre a rendelkezésre humorosan és tréfálkozva szoktak rámutatni a székesfővárosnál és olyanmódon beszélnek erről a szakaszról, mintha a kormánynak nem lett volna az elmúlt esztendőben útja és módja arra, hogy a jelenlegi főpolgármester úrtól megszabaduljon. Direkt a törvényjavaslatba kellett ezt belefoglalni és a törvényjavaslatot el kell mindkét Háznak fogadnia, (Jánossy Gábor: Ez tényleg humoros!) hogy a kormány abbeli meggyőződésének, hogy a jelenlegi fouies e 1930 április 3-án, csütörtökön. 423 polgármester úr ezen funkcióiban már kiélte magát, érvényt tudjon szerezni és a jelenlegi főpolgármester úrtól meg tudjon szabadulni. Nevetnek ezen a szakaszon, hogy idáig jutott, ennyire tehetetlen volt a kormány a jelenlegi főpolgármesterrel szemben. En azt mondom, hogy felesleges ez a szakasz, mert már az előző rendelkezésekben a jelenlegi tapasztalatok után adtuk meg a kormánynak azt a jogot, hogy a főpolgármestert bármikor felmentheti. Ha valójában nem így lesz a dolog, ahogy itt a kormányjavaslat tervezi, hogy majd állását a tisztújítás megtartása előtt fogják betölteni, akkor — ha a polgári társadalom érdekében beszélünk, ha a nemzeti érdekeket hangoztatjuk a nemzetköziek ellen, a polgári társadalom, a polgári társadalmi rend érdekeit a szociáldemokrácia előretörése ellen, a kereszténység szupremációjának érdekeit a zsidóság előretörése ellen, ha mindezeket hangoztatjuk — mondom, akkor szó sem lehet arról, hogy Budapest székesfőváros jelenlegi főpolgármestere csak a választások után, a tisztújítások megtartása előtt hagyja el a helyét. Minden kormány azzal szokta kezdeni, hogy a választások előtt küldi ki a maga exponenseit. Ha a vidékre a józan ész szabálya azt mondja, hogy a kormány a vidéki főispánokat a választások előtt cseréli ki és a választások végrehajtását, vagy irányítását bízza mindenütt a maga exponensére, akkor irtózatos vétek, hogy itt, ahol éppen a polgári társadalom érdekeiről van szó, ilyesminek még csak az elgondolása is érvényesülhessen. Csakis arról lehet szó, hogy a választások előtt itt a kormány a maga exponensét kicseréheti és azután azzal a választásokat irányíttatja, s azután a választások megtörténte uán lép életbe ez a szakasz, hogy a főpolgármester megbízatása 6 esztendőre szól. Néhány hónap múlva, amikor a választásokat lebonyolította, ennek a szakasznak alapján annak a főpolgármesternek a megbízatása megszűnik és új főpolgármester-választás lesz. A józan ész ezt diktálja, ez lesz a jövő egészen bizonyos, ebből kifolyólag tehát a törvényjavaslatnak ez a része nem a való képet tárja az olvasó elé. A másik része a törvényjavaslatnak, amelyet szóvá kívánok tenni, az a gondoskodás, amelyet azoknál t &> tisztviselőknél tervez a kormány, akik ezidőszerint meg vannak választva például 6 esztendőre, de jön az úi törvény, jön az új törvény alapján az új választás és ezeknek a tisztviselőknek a 6 éves mandátumát megsemmisíti és abból időbelileg lenyírnak egy-két esztendőt, így tehát jogfosztást szenvednek. Nagyon helyes az a gondoskodás, amely a szakasz 3. bekezdésében van. A kormány javaslata biztosít minden tisztviselőt arról, hogy kára nem keletkezhetik az új választásokból, vagyis a már kapott mandátuma addig az időtartamig érvényben marad, amennyi időre meg van választva. Ez helves okoskodás, ezért a kormányt csak elismerés illeti, amikor azonban ezt szóváteszem, szóvá kell tennem, hogy viszont óriási kormánymulasztás történt 1920-ban. lí)20-ban is fővárosi törvényt szavazott meg a nemzetgyűlés, akkor azonban a kormányjavaslat nem volt ilyen előrelátó és nem volt ilyen gondoskodó a tisztviselői karral szemben. Akkor bizony megtötént az, hogy a fővárosnak 31 tisztviselője csúful felsült az új választással, megtörtént az, hogy hatesztendős mandátumukból lenyírtak és az ötödik esztendő végén kidobták őket, egy esztendejük a szolgálati időből elesett s nem volt ezideig lehetőség rá., hogy ezt valaki 60"
