Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-378

422 Az országgyűlés képviselőházának 378 minisztériumot, hogy ebben a tekintetben pre- I cíz szabályokat vegyen be a végrehajtási utasításba. Különben is ez törvényileg szokott j szabályoztatni; a vármegyékre nézye is törvényben van konstruálva a bizalmiférfiak szerepe. Ebben a javaslatban — amint azt^ az ide vonatkozó részből láthatjuk — a választási szakasznál bizalmiférfiak nincsenek rendszeresítve és azok szerepe nincsen megállapítva. Nehogy ebből később valami baj származzék, nehogy később ez a kérdés kifelejtessék, már most kérem, Tiogy ebben a rendeletben & bizalmiférfiak állása, szerepe és helyzete egészen pontosan határoztassék meg, nehogy— mondom — ebből valami félreértés származzék. Nem képzelem azt, hogy Budapesten olyan kísérlet történnék a bizalmi-férfiakkal, amilyet a vidéken sok esetben és sok helyen láttunk. Magam tapasztaltam például Szolnokon, hogy az ellenzék részéről a bizalmiférfiaknak nem 'volt helyük. Nem hiszem, ihogy itt ilyen dolog kontempláltatnék, mert ez határozottan jogfosztás volna. Már a múltkori törvényben is határozott rendelkezések voltak ebben a tekintetben, tehát semmi értelme és célja nem lenne annak, hogy most mi a bizalmiférfiak rendszerétől eltérjünk. De mégis kötelességemnek tartottam, hogy felhívjam a figyelmet arra, hogy ebben a rendeletben —' ha már a belügyminiszternek ez a rendeleti út van fenntartva — a bizalmiférfiaknak egészen határozott, precíz és kifogásolhatatlan rendszere valósíttassék meg. Ilyen körülmények között, amikor azt látom, hogy ez a szakasz megint nem viszi előre az ügyet, megint egy hátraesés, megint a választópolgárság jogainak megszorítása, a választópolgárság akaratának kijátszása, a magam részéről ezt a szakaszt nem fogadom el és kérem annak elvetését. (Helyeslés a szélsőbaloldalon,) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Pakots József! Elnök: A képviselő úr nincs jelen. Feliratkozása töröltetik. Kíván még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólani nem kíván, a vitát bezárom, A belügyminiszter úr kíván nyilatkozni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! (Halljuk! Halljuk!) A 100. § a törvényhatósági bizottság újjáalakításával foglalkozik. Ezzel a kérdéssel Szilágyi Lajos igen t. képviselőtársam foglalkozott behatóan és erre vonatkozólag indítványokat is adott be, amelyek úgy szociáldemokratapárti képviselőtársaim, mint Bródy Ernő képviselőtársam indítványaival és felszólalásaival is körülbelül azonosak. Szilágyi Lajos képviselőtársam mindig előszeretettel veti szememre, hogy én a székesfővárost nem egyenlő elbánásban részesítem a többi törvényhatósággal szemben és inkább alásüllyesztem azon nívó alá, amely nívót a többi törvényhatóságnál fenntartok. Én azonban, amint eddig minden egyes alkalommal megcáfoltam képviselőtársamnak ezt az állítását, — és azt hiszem, nem sikertelenül, — úgy most is megpróbálom képviselőtársamnak ezt az állítását megcáfolni. Elsősorban is két különböző dolgot egymással összehasonlítani igen nehéz, és ebből olyan konzekvenciákat levonni, mintha ezek azonosak volnának, még nehezebb. Ha azonban t. képviselőtársam figyelembe venné a régi vármegyék konstrukcióját, mielőtt azok újjáalakultak volna, rájönne arra, hogy azok több mint tíz esztendővel ezelőtt alakultak ínég és tíz esz. ülése 1930 április 3-án, csütörtökön. tendőn át, sőt még ennél hosszabb időn át is egyáltalában nem restauráltattak és rekonstruáltalak, úgyhogy azok még a régi, elavult választójog alapján megalakult törvényhatóságok voltak. Maga a székesfőváros azonban az általános, egyenlő, titkos választójog alapján alakult törvényhatósággal rendelkezett. így ezt az állapotát kívántam honorálni azzal, hogy itt az örököstagoknak nem a feleszámát, hanem már nagyobb töredékét — 32-ből 22-t — kívántam és kívánnék a régi törvényhatóság által megválasztatni. Ebben engem semmi más elgondolás nem vezetett, mint ez. Mivel a székesfővárosban a választásoknál már a népakaratnak, a választók akaratának nagyobb megnyilvánulása történt meg, ezt a népakaratot akarom átvinni és begyökeresíteni az újonan megalakítandó törvényhatóságba is. Nem a választók akarata ellenére tehát, hanem a választók akaratát kifejezésre juttató törvényhatósági bizottság közvetett akarata útján akarom az örököstagok nagyobbik részét már a jelenlegi törvényhatóság ,által megválasztatni. Azt hiszem, hogy ez ebből ;a szempontból egyáltalában nem eshetik kifogás alá, sőt éppen a kifogásolt szempontokból csak helyeselhető a törvényjavaslatban statuált ez az eljárás. Mármost igen t. képviselőtársam, mint horribile dictut tekinti azt a rendelkezést és felhatalmazást, amely a 4. bekezdésben foglaltatik, hogy a belügyminiszter felhatalmaztatik, hogy a törvénnyel szemben is intézkedéseket tehessen az új választások előkészítésére vonatkozólag. Igen t. képviselőtársam, ez nem lehetséges másképpen, mert azokat a terminusokat betartani, amelyeket ez a törvény előír, teljes lene» tétlenség. Hogy ne hivatkozzam másra, hivatkozom a többi törvényhatóságra vonatkozó 1929. évi XXX. törvénycikkre, de hivatkozom az országgyűlési választásokról szóló 1925 : XXVI. tc-re is, ahol országos vonatkozásban ugyanezt a felhatalmazást kapta meg a belügyminiszter. A törvényhozás bölcs belátása ítélte meg tehát úgy a helyzetet, — és kell, hogy jelenleg is úgy ítélje meg — hogy első alkalommal meg kell adni a belügyminiszternek azt a felhatalmazást, hogy eltérhessen azoktól a terminusoktól, amelyeket a törvény a rendes, normális időkre állapít meg, — amidőn természetesen -a maguk teljességében érvényesülhetnek a törvény rendelkezései — és ilyen módon alkalmazhassa a szakasz 4. bekezdésében reábízott jogkörrel azt a rendelkezési jogát, hogy ezeket az ügyeket az első alkalommal miniszteri rendelettel intézhesse. Ezek voltak azok a főbb kifogások, amelyek a szakasszal szemben felmerültek, ezek után kérem, méltóztassék az előadó úr által beterjesztett módosítások elfogadása mellett a többi módosító indítványt elvetni és egyebekben az eredeti szöveget elfogadni. •: Elnök: Szólásjoga többé senkinek sincsen, a tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. Miután a különböző bekezdésekben különböző módosító indítványok adattak be, méltóztassanak hozzájárulni, hogy a kérdést bekezdésenként tegyem fel szavazásra. Méltóztatnak ehhez hozzájárulni? {Igen!) Az 1. bekezdésnél az eredeti szöveggel szemben áll^ Bródy Ernő képviselő úrnak és Farkas István és társai képviselő uraknak törlési indítványa, továbbá Szilágyi Lajos képviselő úrnak és végül Farkas István és társai képviselő uraknak alternativ indítványa. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, az összes többi indítványok elesnek.