Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-378

Az országgyűlés képviselőházának 378. ból úgy állíthassa össze, hogy ezáltal — amenynyire ezt a lehetőség megengedi — biztosítson megint a főváros törvényhatósági bizottságában a maga részére egy olyan többséget, amely a miniszter úr szempontjából minden tekintetben megbízható, és így engedelmeskedik mindazoknak a rendelkezéseknek, amelyeket a belügyminisztériumban elképzelnek elgondolnak. Ezek mind olyan rendelkezések és intézkedések, amelyek csak arra jók, arra hivatottak, hogy a fennálló autonómiát minél jobban megnyirbálják, és szűkítsék azt a szabad mozgást, amelyet az autonómiának kellene, hogy megengedjenek, és ha erre netalán mégis alkalom nyílnék, ezt ezek az intézkedések megakadályozzák. Mindezeknél fogva a magam részéről ajánlom elfogadásra Farkas István és társai javaslatait (Helyeslés a szélsőbáloldalon,) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Bródy Ernő! Bródy Ernő: T. Képviselőház! Ennek a szakasznak címe az, hogy: «A törvényhatósági bizottság újjáalakítása.» Címe lehetne pedig az, hogy: «Védekezés a választópolgárság ellen, a választópolgárság akaratának előzetes kijátszása.» Ez lehetne a címe, mert amit ebben a szakaszban kontemplálnak: 22 örökös bizottsági tagnak már most való megválasztása, az nem más, mint egy kormánypárti töltelék előzetes biztosítása. Ne méltóztassék összehasonlítani ezt a vidéki törvényhatóságokkal. (Jánossy Gábor: A 22 örököstag töltelék lesz? Majd megköszönik!) Ebben az esetben biztos kormánypárti töltelék. Méltóztassék megengedni, hogy megállapítsam azt, hogy nagy különbség van a vidék és a főváros között az örököstagság kérdésében. Vidéken maximum 5% lehet az örököstagok száma. Vidéken érthető, ha már az előző törvényhatóság választotta meg ezeknek az örököstagoknak a felét, mert konszenzus, egyhangúság volt vidéken abban a kérdésben, hogy kik legyenek például a vármegyének örököstagjai. (Tomcsányi Vilmos Pál: Nem mindig!) Nem mindig, de nagyjában; a lefolyt tapasztalatok mutatják és igazolják, hogy körülbelül egyhangúság volt. A vármegyék és a vidéki törvényhatósági városok életében kiemelkedő, köztiszteletben álló egyéneknek valóságos polgári érdemrendet akartak adományozni és annyira megtalálták azokat a kiemelkedő közéleti férfiakat, hogy legtöbb esetben nem is volt szavazásra szükség, hanem tényleg közfelkiáltással választották meg az örökös tagokat. (Tomcsányi Vilmos Pál: A fővárosnál nem leheti) A fővárosnál, ahol politikai pártok vannak, ez nem lehetsé- j ges. A vidéki városok és a víármegyék struktúrája egészen más. A vidéken, a vármegyékben, vagy a városokban nincsenek olyan élesen kiemelkedő politikai jelenségek, mint a fővárosban, A fővárosban szervezett politikai pártok állanak egymással szemben. Ez a vidéken a vármegyékben nem alakult ki ennyire, ott sokkal lazábban kezelik ezt a kérdést, ott a politikai pártok nem csoportosulnak ennyire, főleg nem ezekben a kérdésekben. Egészen más a helyzet itt a fővárosban, ahol politikai pártok harcolnak egymással szemben. Ezért már ebből a szempontból sem, de elvi alapon, elvi szempontból sem szeretném, ha a törvényjavaslat egy részét kiszakítva, előbb léptetnék életbe, mint a törvényjavaslat többi részét. Csak valami rendkívüli sürgős esetben volna erre szükség; itt azonban erre nézve semmiféle rendkívüli és sürgős szükség l KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXVI. ülése 1930 április 3-ÓM, csütörtökön. 421 nem forog fenn. Miért kell tehát azt a 22 örököstagot már most megválasztani'? A fővárosi örököstagok számaránya is rendkívül különbözik a vidéki törvényhatósági bizottságok örököstagjaiétól. Vidéken legfeljebb 5% lehet az örököstag, és annak felét választotta meg az előző törvényhatósági bizottság. A fővárosban pedig az a 32 örököstag 16%-ot jelent, tehát jelentékeny hányad. És ha most ennek a 16%-nak is nagyobb részét betöltik előre, akkor egészen kétségtelen, hogy ez nem akar más lenni, mint "a jelenlegi többség stabilizálása egy bizonyos szempontból. Nem lehet azt sem tudni, ki fog többségbe kerülni, pedig többségi alapon választják meg ezeket az örökös tagokat. Mármost abban az esetben, ha más többség kerül be a főváros képviselőtestületébe, az örököstagok struktúrája is másképpen fog festeni. (Jánossy Gábor: Hátha pártközi alapon választják? Ügyis így lesz, eddig is így volt!) Maga a fővárosi törvényjavaslat az arányos választási rendszeren épül fel, az arányos választási rendszer szerint választják a bizottsági tagokat, sőt a törvényhatósági tanács tagjait is az arányos választási rendszer szerint választják. Ennél a pontnál azonban nincs arányos választási rendszer, itt a, többségi rendszer szerint történik a választás. Amint mondtam, egészen más többség alakulhat ki, amely többségi alapon választja meg a maga megbízottait. Miért kell, miért van szükség, hogy a jelenlegi többségnek 22 tagját már előre lekössék és a jelenlegi többség kedve és tetszése szerint most előre 22 örököstagot válasszanak? Nekem tehát kifogásom van már maga e tény ellen; kifogásom van az ellen is, hogy -már most előre a törvény egy részét kiszakítsák, amely ennek folytán vele organikus összefüggésben nincs. Vagyok annyira reális és objektív ember, hogv ha látnék valamilyen rendkívüli érdeket vagy szükséget, indokoltnak tartanám ennek az intézkedésnek a szükségét. Minthogy azonban semmiféle rendkívüli esemény nem teszi szükségessé ezt a rendelkezést, semmiféle rendkívüli indoka ennek nincs, ennélfogva nem mondhatok mást, mint hogy ennek egyszerűen pártpolitikai tendenciája van, amely a jelenlegi többség tetszésének és kedvének megfelel, s amely a választópolgárság akaratát kijátssza. Ezt a magam részéről nem helyeselhetem, s éppen ezért ebből a szempontból kifogásolom ezt az intézkedést. Ami a szakasznak többi részét illeti, a magam részéről kifogásolom azt is, hogy a belügyminiszternek rendeletileg olyan nagy hatáskört és nagy hatalmat ad ez a szakasz. Amikor ebben a törvényjavaslatban azt látjuk, hogy a legkisebb dolgokat törvényileg szabályozza — így például az ügyrendet — és olyan részletekre terjed ki, amelyeket egy törvény nem bír el, úgyihogy komikus az, hogy ebben a törvényben milyen apró detailok szabályoztatnak részletesen, — ugyanakkor a törvényjavaslat ebben a részében a legnagyobb kérdést, a választói névjegyzék összeállítását és az első választás lefolyását a belügyminiszter rendeletére bízza. Ez nem harmonikus eljárás, ez nem szolgálja megfelelően a célt, ez megint különleges eljárást mutat ebből a szempontból. De már itt hívom fel a figyelmet arra. hogy annakidején a választási szakaszoknál nem láttam a bizalmiférfiak intézményének bevonását. Ha már ez a rendeleti útra maradt, most előre kérem és figyelmeztetem a belügy60