Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-378

416 Az országgyűlés képviselőházának 3't Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Buday Dezső! Buday Dezső: T. Képviselőház! Az általam előterjesztett indítvány tulajdonképpen egyezik az előadói indítvánnyal, csak egy módosítás foglaltatik az előadói indítványban, amennyiben az előadói javaslat pótolja az 1876-i törvényben a főpolgármester számára biztosított azt a jogot, hogy tudniillik a rendelkezéseivel váló ellenkezés esetén eljárásnak van helye. Elfogadom az előadói indítványt, mert hiszen tulajdonképpen egyezik az én indítványommal. (Helyeslés jobb felől.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Rothenstein Mór! Rothenstein Mór: T. Képviselőház! A 98. §-nál Farkas István és társai azt a módosító indítványt nyújtották be, hogy a 98, § hetedik bekezdésének első sorában a «kormánynak» szó után — amely itt zárójelek között van — a «főpolgármesternek» szó tétessék Ez valahogyan hasonlít az előadó úr javaslatához, azzal a különbséggel, hogy az előadó úr módosításában a «főpolgármester» szót kívánja beszúrni, de a zárójel között álló szót: «kormánynak» bent kívánja hagyni. Engedelmet kérek, ebben a törvényjavaslatban számtalan szakaszban meg vannak nevezve azok a miniszterek, akik az autonómia felett bizonyos felügyeletet gyakorolnak és bizonyos esetekben véleményüket nyilvánítják a belügyminiszternek és a belügyminiszterrel egyetértve intézkednek. Ha itt az áll, hogy: a miniszter, és zárójel közt az, hogy: a kormány, nem tudom, helyesen magyarázom-e ezt, ha azt mondom, hogy tehát az egész kormány az, amely az autonómia felett felügyeletet gyakorol és az egész kormány kormányhatározattal a fővárossal szemben intézkedhetik. Miért volna erre szükség? Mi van itt azáltal megakadályozva, ha a «miniszter» szó után zárójel között azt mondjuk, hogy a «kormány»? Ezt megérteni igazán nem lehet, legfeljebb csak akkor, ha a miniszter úr erre nézve elfogadható magyarázatot tud majd adni. (Jánossy Gábor: Akkor sem fogadja el!) Mert eddig még tnem volt úgy, hogy valamilyen fővárosi ügyben a belügyminiszter jogkörénél fogva, amelyet neki a törvény biztosít, nem a miniszter, hanem az egész kormány lehet az, amely valamely intézkedést megtesz. (Scitovszky Béla belügyminiszter: A kormánybiztos!) En erre legalább is magyarázatot kívánok, és ha ez a magyarázat nem kielégítő, azt mondom, hogy legalább is mint feleslegest ezt a zárójel között levő szót: «kormánynak» ebből a szakaszból ki lehet hagyni. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Feliratkozva nincs esnfci. Elnök: Kíván valaki szólni? (Strausz 1st ván szólásra jelentkezik.) Strausz István képviselő úr kíván szólani. (Halljuk! Halljuk!) Strausz István: T. Képviselőház! A nemzetnek a végrehajtó hatalom túlkapásai elleni védelmében egyik legerősebb joga az, hogy a meg nem ajánlott adó beszedését megtagadhatja, amit biztosít is a törvényjavaslat. Van azonban a nemzetnek még hatékonyabb joga és ez az, hogy az önkormányzati! testületek megtagadhatják a hadsereg fogyatékának a pótlását, ha az ennek alapjául szolgáló törvényjavaslatot az országgyűlés nem szavazta meg. (Szilágyi Lajos: Erről nem lehet szó a mái viszonyok között !) Legyen szíves meghallgatni. Azt sem tudja, mit akarok mondani! . ülése 1930 április 3-án, csütörtökön. (Szilágyi Lajos: De nem lehet meghallgatni! — F. Szabó Géza: Szeretnénk már ötször annyit megajánlani! — Szilágyi Lajos: Lehet most újoncmegajánlásról beszélni? — Zaj. — Elnök csenget.) Az a törekvésünk, nekem is, hogy visszakapjuk az általános védkötelezettségen alapuló hadsereg megszervezésére a jogot, mert addig nem lehet szuverenitásról beszélni, míg ezt a jogunkat a trianoni béke megvonja tőlünk. Tudom, hová céloz a képviselő úr, én is azt a oélt szolgálom felszólalásommal, teljes felelősségem tudatában. (Szilágyi Lajos: Ha ezt egy szociáldemokrata tette volna, hazaárulónak mondanak!) Micsoda beszéd ez? Meg som hallgat. (Zaj. — Elnök csenget. — Felkiáltások a baloldalon: Ez túlzás! — Szilágyi Lajos: Nincs újoncniegajánlás!) De nem erről akarok beszélni, csak jogfenntartásról a jövőre nézve! (Zaj.) Elnök: Kérem a képviselő urakat, hogy a személyeskedésektől és sértő kifejezésektől mél tóztaesanak tartózkodni! Strausz István: Igaz, hogy a nemzetnek újonemegajánlási jogát, a trianoni békeszerződés folytán, szunnyadó jognak kell tekinteni, a jog szunnyadása miatt azonban nem lett volna szabad mellőzni a törvényjavaslatban a nenr zet alkotmányának egyik bástyáját képező újoncozási jog kifejezett fenntartását a jövőre. Maradjon szunnyadó jog, de a törvényből nem szabad kihagyni. (Ügy van! a baloldalon. — Jánossy Gábor: Élő jog!) Élő jog, de szunnyad. Nekem ugyan az a nézetem, mint ezt sokszor kifejtettem a Házban, hogy a zsoldos had-sereg fogyatékának pótlása is történhetnék törvényes felhatalmazás alapján. Az újoncozási jogot még is törvénybe kellett volna iktatni. De itjbó! hangsúlyozom, hogy az adott viszonyok között, a trianoni békeszerződés miatt, ezt a jogot magam is a szunnyadó jogok közé sorozom. Ennélfogva visszautasítom (Barans Marcell: Ügy van! Nagyon helyes!) Szilágyi képviselőtársamnak azt az inszinuációját, mintha én a nemzet érdekeit sértettem volna, (Baracs Marcell: Sőt!) amikor ezt az alkotmányjogi kérdést bevontam a vitába és az újoncozási jogot úgy tárgyaltam, mint a nemzet erőtényezőjét a végrehajtó hatalom túlkapásai ellen a jövő esélyei szempontjából,, annak hangsúlyozása mellett, hogy azt ma még magara is szunnyadó jognak tekintem. (Baracs Marcell: Ügy van! Helyes!) Küiörben órákon keresztül beszéltem már a Házban erről a kérdésről, de sem a szemembe, sem a hátam mögött nem mondotta senki azt, hogy ezzel a nemzet érdekeit megsértem. Elnök: Tessék a 98. §-nál maradni! Strausz István: Ezeket kívántam a 98. § rendelkezéseinek hiányosságára nézve megjegyezni. Elnök: Kíván még valaki szólani? (Nem!) Ha szólni senki nem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr kíván nyilatkozni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Képviselőház! Rothenstein Mór és Buday Dezső t. képviselőtársaimnak felszólalásaival kívánok kizárólag foglalkozni. Az előadó úr indítványában úgy Buday Dezső t. képviselőtársamnak, mint Farka« István és társai képviselő uraknak indítványait foglalta össze és ezt teljesen ugyanabban a szövegezésben állítjuk be a törvényjavaslatba, amint azt az 1907 : LX. te. 1. §-a már ennél a törvénynél megállapította. Azért kell magunkat precizen kifejeznünk hogy «miniszternek, kormánynak», mert kormánymegbízott is lehet.