Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-378

412 Â? országgyűlés képviselőházának 378. ülése 1930 április 3-án, csütörtökön. gásoltam, meg is indokoltam, hogy miért, meg is mondottam, hogy a jövő évi költségvetésben egymilliónál többet nem fogok engedélyezni. Erre mi történik? Az történt, amit Petrovácz képviselőtársam mondott,... (Petrovácz Gyula: A nyomor fokozódott!) Ez egészen más. A po­litikai nyomor fokozódott..., hogy meg kell kérdezni, aztán egyszerűen felemelik, majd meg kell megint egyezni. Hiszen ennek a segé­lyezésnek semmi más alapja nincs, mint a po­litikai paktumok összege. Ezit a magam részéről, mint felügyeleti ha­tóság el nem tűrhetem. A segélyezést a szük­séghez kell alakítani, nem pedig a politikai szükséghez képest. A segélyezés évről évre emelkedett és olyan emelkedő tendenciát muta­tott, hogyha itt korlátot nem állítok be, ez ma többmilliót jelentene. Ezt a gazdálkodást semmi körülmények között eltűrni nem fogom. És mi történt figyelmeztetésemre? Maga a tanács nem terjesztett elő többet, mint egymilliót, a pénz­ügyi bizottság emelte fel 1,700.000 pengő körüli összegre, tehát semmibe se vettè a felügyeleti és ellenőrző hatóság intelmét, figyelmeztetését, és semmibe se vette azt az utasítását, hogyha be is találna nagyobb összeget állítani, a bel­ügyminiszter nem fog többet jóváhagyni, mint egymilliót. T. Ház! Ezt a felfogásomat nem is változ­tatom meg és hogyha a törvény nem vesz fel rendelkezést és nem ad módot, hogy a törvény­hatóság háztartása szempontjainak mérlegelé­sével meg tudjam ítélni, hogy milyen összeg keretében lehet ezeket a kérdéseket megoldani, akkor teljesen fölösleges volna — ha ez a men­talitás a belügyminisztériumban nem volna meg — a felügyeleti és ellenőrzési jog gyakor­lása. (Ügy van! jobbfelől:) Ha itt a költségvetés összeállításánál nem adatik meg a felügyeleti és ellenőrző hatóságnak a tényleges, effektív jog a beavatkozásra, az egész törvényjavasla­tunk, amit itt előterjesztünk, illuzórius volna ebből a szempontból, mert ha ad is más úton és módon felügyeleti és ellenőrzési jogot, de a költségvetésre nézve nem ad, akkor illuzórius az egész felügyeleti és ellenőrzési jog. (Petro­vácz Gyula: Vidéki városoknál miért nincs meg?) Ott is megvan, ha nem is abban a mér­tékben és terjedelemben, mert az 1927: V. tc.-nek a háztartásokra vonatkozó rendelkezéseit addig, míg a háztartási törvény meg nem alkottatik, — e törvény hatálya lejárt — meghosszabbítani kívánom. Erre éppen tegnap adtam be rövid tör vényj avaslatot. Ebből méltóztatik látni, hogy igenis indo­kolt az előadó úrnak beterjesztett indítványa. Azt méltóztatnak hinni, hogy ez csak az auto­nómia ellen használható ki? Egyszer már éppen az autonómia kérelmére éltem ezzel a jogom­mal, éppen az autonómia kérelmére megváltoz­tattam a költségvetésit bizonyos tételnek fel­emelésével. Ha ez a jogom nem lett volna meg, magának a törvényhatóságnak sem lett volna meg ez a joga. Ez a jog kétoldalú jog, mert ma­gának a törvényhatóságnak is jogában van óhajának kifejezést adni és a felügyeleti ható­ság, ha indokoltnak látja, éppen ezen jog alap­jában a költségvetésben bizonyos tételeket fel is emelhet. Ebből méltóztatnak a képet tisztán látni és meg méltóztatnak győződni arról, hogy nekünk nem a hatalom kihasználásának okából kellenek ezek a rendelkezések, hanem a köz érdekében, magának a törvényhatóságnak érdekében, ma­gának a törvényhatóság polgárságának érdeké­ben akarjuk ezt a jogot kihasználni és kizáró­lag csakis ebből a szempontból kívánjuk ezt a jogot gyakorolni. Mármost azt méltóztattak mondani a szo­ciáldemokratapárt indítványa alapján, hogy amennyiben a költségvetés december 31-ig nem kerül jóváhagyás alá, akkor a törvény­hatóság által felterjesztett költségvetés tekin­tessék jóyáhagyottnak. Ebben (bizonyos ten­denciát látok, amire utaltajn már akkor, ami­kor a költségvetés felterjesztésére terminust állapítottam meg, először az elkészítésre, az­után a letárgyalásra és a belügyminiszterhez való felterjesztésre. Az elkészítésre szeptem­ber 15-ét akartuk, a szociáldemokratapárt no­vember 15-ét akarta, most ha annak letárgya­lása és felterjesztése megtörtént volna, a bel­ügyminiszternek december 31-ig alig lett volna ideje, hogy a költségvetést behatóan letár­gyalja. Oda konkludáltak tehát azzal az indít­vánnyal, hogy lehetetlenné akarták tenni a belügyminiszternek az ellenőrzési és felügye­leti jogot a költségvetéssel szemben, úgyhogy minden valószínűség szerint az én módosítá­som elfogadásával december 31-én mindig jó­váhagyottnak kellett volna tekinteni a tör­vényhatóság által a belügyminiszterhez felter­jesztett költségvetést. Ilyen törvényt nem al­kothatunk, amely a felügyeleti és ellenőrzési jogot ilyen kijátszással akarta volna hono­rálni. Megfelelő terminust kell adni és éppen azért van rendelkezés ebben a javaslatban, hogyha nem a belügyminiszter akar diktátor lenni, hanem az autonómia akarna diktátor lenni a belügyminiszterrel szemben, ez az es­hetőség elő ne álljon, hogyha március végéig, ha jól tudom, nem terjeszti fel az autonómia a költségvetését, — felszólítás, többszöri intelem dacára — akkor joga les-yen a belügyminisz­ternek a pénzügyminiszterrel egyetértően vég­legesen megállapítani a székesfőváros költség­vetését. Azt hiszem, erre nem igen fog sor ke­rülni, de provideálni kellett ezekre az eshető­ségekre és lehetőségekre. En az elmondottak alapján igen kérném a t. Házat, hogy mivel az ellenőrzési jog és fel­ügyeleti jog csak akkor gyakorolható azokból a szempontokból, amelyek ezt az egész vitát átszőtték, úgyhogy az joghatályos, hatályos és eredményes legyen, ha az előadó úr módosítá­sát méltóztatnak elfogadni, méltóztassék az összes indítványok elvetésével és csak az elő­adó úr indítványának elfogadásával az eredeti szöveget elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyil­vánítom. Következik a határozathozatal. A 95. | eredeti szövegével szemben áll Farkas István és r társai képviselő urak háromrendbeli indít­ványa. Ezenkívül van egy pótlási indítvány, amelyet az előadó úr indítványozott. Felte­szem az eredeti szöveget határozathozatal alá, szemben Farkas István és társai képviselő urak háromrendbeli indítványával. Amennyi­ben az eredeti szöveget méltóztatnak elfo­gadni, elesik Farkas István és társai képviselő urak háromrendbeK indítványa. Azután pedig határozathozatal alá bocsátom az előadó úr javaslatát. Kérdem tehát a t. Házat, méltózta­tik-e a 95. § eredeti szövegét, szemben Farkas Is.ty.an_ és társai képviselő urak háromrendbeli indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szöveggel fogadta el a 95. §-t Most .pedig határozathozatal alá bocsátom az előadó úr pótlást tartalmazó indítványát. Kérdem a t. Házat, méltó ztatik-e ezt a pótlási indítványt elfogadni, igen vagy nem? (Igen!

Next

/
Thumbnails
Contents