Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.
Ülésnapok - 1927-378
412 Â? országgyűlés képviselőházának 378. ülése 1930 április 3-án, csütörtökön. gásoltam, meg is indokoltam, hogy miért, meg is mondottam, hogy a jövő évi költségvetésben egymilliónál többet nem fogok engedélyezni. Erre mi történik? Az történt, amit Petrovácz képviselőtársam mondott,... (Petrovácz Gyula: A nyomor fokozódott!) Ez egészen más. A politikai nyomor fokozódott..., hogy meg kell kérdezni, aztán egyszerűen felemelik, majd meg kell megint egyezni. Hiszen ennek a segélyezésnek semmi más alapja nincs, mint a politikai paktumok összege. Ezit a magam részéről, mint felügyeleti hatóság el nem tűrhetem. A segélyezést a szükséghez kell alakítani, nem pedig a politikai szükséghez képest. A segélyezés évről évre emelkedett és olyan emelkedő tendenciát mutatott, hogyha itt korlátot nem állítok be, ez ma többmilliót jelentene. Ezt a gazdálkodást semmi körülmények között eltűrni nem fogom. És mi történt figyelmeztetésemre? Maga a tanács nem terjesztett elő többet, mint egymilliót, a pénzügyi bizottság emelte fel 1,700.000 pengő körüli összegre, tehát semmibe se vettè a felügyeleti és ellenőrző hatóság intelmét, figyelmeztetését, és semmibe se vette azt az utasítását, hogyha be is találna nagyobb összeget állítani, a belügyminiszter nem fog többet jóváhagyni, mint egymilliót. T. Ház! Ezt a felfogásomat nem is változtatom meg és hogyha a törvény nem vesz fel rendelkezést és nem ad módot, hogy a törvényhatóság háztartása szempontjainak mérlegelésével meg tudjam ítélni, hogy milyen összeg keretében lehet ezeket a kérdéseket megoldani, akkor teljesen fölösleges volna — ha ez a mentalitás a belügyminisztériumban nem volna meg — a felügyeleti és ellenőrzési jog gyakorlása. (Ügy van! jobbfelől:) Ha itt a költségvetés összeállításánál nem adatik meg a felügyeleti és ellenőrző hatóságnak a tényleges, effektív jog a beavatkozásra, az egész törvényjavaslatunk, amit itt előterjesztünk, illuzórius volna ebből a szempontból, mert ha ad is más úton és módon felügyeleti és ellenőrzési jogot, de a költségvetésre nézve nem ad, akkor illuzórius az egész felügyeleti és ellenőrzési jog. (Petrovácz Gyula: Vidéki városoknál miért nincs meg?) Ott is megvan, ha nem is abban a mértékben és terjedelemben, mert az 1927: V. tc.-nek a háztartásokra vonatkozó rendelkezéseit addig, míg a háztartási törvény meg nem alkottatik, — e törvény hatálya lejárt — meghosszabbítani kívánom. Erre éppen tegnap adtam be rövid tör vényj avaslatot. Ebből méltóztatik látni, hogy igenis indokolt az előadó úrnak beterjesztett indítványa. Azt méltóztatnak hinni, hogy ez csak az autonómia ellen használható ki? Egyszer már éppen az autonómia kérelmére éltem ezzel a jogommal, éppen az autonómia kérelmére megváltoztattam a költségvetésit bizonyos tételnek felemelésével. Ha ez a jogom nem lett volna meg, magának a törvényhatóságnak sem lett volna meg ez a joga. Ez a jog kétoldalú jog, mert magának a törvényhatóságnak is jogában van óhajának kifejezést adni és a felügyeleti hatóság, ha indokoltnak látja, éppen ezen jog alapjában a költségvetésben bizonyos tételeket fel is emelhet. Ebből méltóztatnak a képet tisztán látni és meg méltóztatnak győződni arról, hogy nekünk nem a hatalom kihasználásának okából kellenek ezek a rendelkezések, hanem a köz érdekében, magának a törvényhatóságnak érdekében, magának a törvényhatóság polgárságának érdekében akarjuk ezt a jogot kihasználni és kizárólag csakis ebből a szempontból kívánjuk ezt a jogot gyakorolni. Mármost azt méltóztattak mondani a szociáldemokratapárt indítványa alapján, hogy amennyiben a költségvetés december 31-ig nem kerül jóváhagyás alá, akkor a törvényhatóság által felterjesztett költségvetés tekintessék jóyáhagyottnak. Ebben (bizonyos tendenciát látok, amire utaltajn már akkor, amikor a költségvetés felterjesztésére terminust állapítottam meg, először az elkészítésre, azután a letárgyalásra és a belügyminiszterhez való felterjesztésre. Az elkészítésre szeptember 15-ét akartuk, a szociáldemokratapárt november 15-ét akarta, most ha annak letárgyalása és felterjesztése megtörtént volna, a belügyminiszternek december 31-ig alig lett volna ideje, hogy a költségvetést behatóan letárgyalja. Oda konkludáltak tehát azzal az indítvánnyal, hogy lehetetlenné akarták tenni a belügyminiszternek az ellenőrzési és felügyeleti jogot a költségvetéssel szemben, úgyhogy minden valószínűség szerint az én módosításom elfogadásával december 31-én mindig jóváhagyottnak kellett volna tekinteni a törvényhatóság által a belügyminiszterhez felterjesztett költségvetést. Ilyen törvényt nem alkothatunk, amely a felügyeleti és ellenőrzési jogot ilyen kijátszással akarta volna honorálni. Megfelelő terminust kell adni és éppen azért van rendelkezés ebben a javaslatban, hogyha nem a belügyminiszter akar diktátor lenni, hanem az autonómia akarna diktátor lenni a belügyminiszterrel szemben, ez az eshetőség elő ne álljon, hogyha március végéig, ha jól tudom, nem terjeszti fel az autonómia a költségvetését, — felszólítás, többszöri intelem dacára — akkor joga les-yen a belügyminiszternek a pénzügyminiszterrel egyetértően véglegesen megállapítani a székesfőváros költségvetését. Azt hiszem, erre nem igen fog sor kerülni, de provideálni kellett ezekre az eshetőségekre és lehetőségekre. En az elmondottak alapján igen kérném a t. Házat, hogy mivel az ellenőrzési jog és felügyeleti jog csak akkor gyakorolható azokból a szempontokból, amelyek ezt az egész vitát átszőtték, úgyhogy az joghatályos, hatályos és eredményes legyen, ha az előadó úr módosítását méltóztatnak elfogadni, méltóztassék az összes indítványok elvetésével és csak az előadó úr indítványának elfogadásával az eredeti szöveget elfogadni. Elnök: A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 95. | eredeti szövegével szemben áll Farkas István és r társai képviselő urak háromrendbeli indítványa. Ezenkívül van egy pótlási indítvány, amelyet az előadó úr indítványozott. Felteszem az eredeti szöveget határozathozatal alá, szemben Farkas István és társai képviselő urak háromrendbeli indítványával. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni, elesik Farkas István és társai képviselő urak háromrendbeK indítványa. Azután pedig határozathozatal alá bocsátom az előadó úr javaslatát. Kérdem tehát a t. Házat, méltóztatik-e a 95. § eredeti szövegét, szemben Farkas Is.ty.an_ és társai képviselő urak háromrendbeli indítványával elfogadni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház az eredeti szöveggel fogadta el a 95. §-t Most .pedig határozathozatal alá bocsátom az előadó úr pótlást tartalmazó indítványát. Kérdem a t. Házat, méltó ztatik-e ezt a pótlási indítványt elfogadni, igen vagy nem? (Igen!
