Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-378

Az országgyűlés képviselőházának 378. Nem!) Kérem azokat a képviselő urakat, akik a pótlást elfogadják, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. A Ház a pótlást elfogadta. Következik a 96. §. Mielőtt a 96. %-i tárgyalás alá bocsátanám, felhívom Herczeg Béla képviselő urat, mint az igazságügyi és külügyi bizottságok előadóját, hogy terjessze elő jelentését. Herczeg Béla előadó: T. Képviselőház! Tisztelettel van szerencsém beterjeszteni az igazságügyi és külügyi bizottságok együttes jelentését a bűntettesek kiadatása és a bírósági bűnügyi jogsegély tárgyában 1928. évi február hó 22-én Belgrádban kelt magyar-jugoszláv egyezmény és a hozzátartozó aláírási jegyzőkönyv becikkelyezéséről szóló, 898. szánni törvényjavaslat tárgyában. Egyidejűleg tisztelettel beterjesztem ugyanezen két bizottság, a külügyi és az igazságügyi bizottságok jelentését a polgári jogsegély és a magánjog körébe tartozó egyes kérdésekre vonatkozólag 1929. évi november 11-én Belgrádban kelt magyar—jugoszláv egyezmény és a hozzátartozó aláírási jegyzőkönyv becikkelyezéséről szóló, 890. számú törvényjavaslat tárgyában. Végül beterjesztem ugyanezen két bizott; ság együttes jelentését a kiadatási és bűnügyi jogsegély tárgyában 1929. évi május 4-én Kigában kelt magyar—lett egyezmény és a hozzátartozó aláírási jegyzőkönyv becikkelyezéséről szóló 900. számú törvényjavaslat tárgyában. Tisztelettel kérem, méltóztassanak mind a három jelentés kinyomatását és szétosztását elrendelni és mind a három jelentés tárgyalására a sürgősséget kimondani. i Elnök: A beadott jelentéseket a Ház kinyomatja, szétosztatja és azok napirendretűzése iránt később fogok a t. Háznak előterjesztést tenni. Egyben kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a jelentések tárgyalására nézve a sürgősséget kimondani, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a sürgősséget kimondta. Áttérünk a 96. § tárgyalására. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a szakasz szövegét felolvasni. Urbanics Kálmán jegyző (olvassa a 9ß. §-t). Strausz István! Strausz István: T. Képviselőház! Eddigi tapasztalataim alapján meg^ vagyok győződve arról, hogy hiába fejtegetném a zárszámadás szerkezetére és szerkesztésére vonatkozó elveknek hiányosságát, mert ha véleményem meghallgatásra talál is, annak elfogadását nem remélhetem és nem is remélem. Ha mégis felszólalok, csak azért teszem, hogy újból kifejezést adjak ama véleményemnek, hogy nagy hiba az, hogy ez a törvényjavaslat mindenképpen hatékony befolyást enged a pénzügyminiszternek a székesfőváros közigazgatásának, illetőleg háztartásának ellenőrzésére. Amint máx említettem, a pénzügyminiszternek ezt a széleskörű jogot tulajdonképpen a szanálási törvény adta meir. Ez rendkívüli helyzet voll amelvnek szükségét mindenki belátta. Ez a bizonyos időszak, amely alatt kivételesen a pénzügyminiszter részére biztosíttatott a jog a háztartás ellenőrzésére együttesen a belügyminiszterrel azt igazolta, hogy a pénzügyminiszter különleges ellenőrzésének semmiféle fogható eredményét a székesfőváros nem látta, A pénzügyminiszternek ezt a bizonyos időre elhatárolt kivételes jogát ezen törvényjavaslat útján véglegesen fenntartjuk. Mi lesz ennek a következménye? Az, hogy a belügymiKÉPVISELÖHAZI NAPLÓ. XXVI. ülése 1930 április 3~án, csütörtökön. 413 nisztérium, amelynek kiváló, hivatott tisztviselői vannak úgy a fogalmazói, mint a számvevőségi szakban, várják, mint a szanálási időszak alatt is várták,- mit is fog mondani a pénzügyminiszter a költségvetésre, a zárszámadásra és mit fog mondani a gazdasági, valamint a pénzügyekre, amelyeknél a pénzügymin iszternek beleszólási joga van. Ügy látszik azért biztosították ezt a jogot a pénzügyminiszter részére, mintha a^ pénzügyminiszter háztartási ügyekben előrelátóbb volna a belügyminiszternél, s ezért sokkal mély ebben járóan tudná a szakügyek intézésének méreteit az ország egyetemes érdekei szempontjából megítélni., Én tehát ennél a szakasznál — mint általában — a pénzügyminiszter úr beavatkozásának biztosítása ellen emelek óvást, ugyanakkor pedig hangsúlyozom, hogy a zárszámadás ezentúl a székesfőváros háztartására nézve a főfelügyeleti jog körében felelősség szempontjából sokkal nagyobb jelentőséget nyer, mint amilyen jelentősége volt a, múltban. Ha megfigyelte az igen t. Ház, megállapíthatta, hogy ez a törvényjavaslat a vagyonkezelés ellenőrzésének folytonosságában nagy hézagot tereintett. Ez a hézag azáltal állt elo, hogy a törvényjavaslat 81. §-a megszüntette a havi számadásokat. E molett a belügyminiszter úr a törvényjavaslat 83. §-áhan a számadási felmentésnek végső határidejét kitolta öt esztendőre a felelős számadásokat illetőleg. Mit jelent ez? Azt jelenti, hogy a főváros számvevősége, általában a fővárosi intéző tisztviselői nem fogják sürgősnek tekinteni a számadási felülvizsgálatokat és nem fogja sürgősnek tekinteni a számadási felmentés megadását. Ennek az a további következménye, hogy a zárszámadásokba a közigazgatás által meg nem vizsgált adatok kerülnek. De a számadási felmentések határidőjének elhalasztására vonatkozó rendelkezés még embertelen is. Embertelen azért, mert a felelős számadó felett a pallósjogot öt éven keresztül függőben tartja. Ilyen intézkedés nem volt még a cári Oroszországban sem! (Mozgás a jobboldalon.) Ha erre a túloldalon kopogtatnak a padon, hogy ennek nincsen jelentősége, majd meg fogja mutatni a tapasztalat, hogy mi lesz ennek a következménye a székesfőváros háztartásában. Kiemelem még, hogy a törvényjavaslat a «számadási perjog» szót egyáltalában nem is említi, mintha azt akarná ezzel mondani, hogy számadási per nincsen ... (Zaj.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak! Strausz István: ... úgy intézkedik a miniszter, ...(Farkas István: Ahogy neki jólesik.) Ügy van, legjobb belátása szerint intézkedhetik a miniszter a pénzügyminiszter úrral együtt. Erre aztán nem mondhatjuk, hogy jogrend! Leszűröm tehát azt a véleményemet, hogy a székesfőváros háztartásának érdekeit ez a törvényjavaslat a számadások felülvizsgálati rendjének szaggatott egymásutánjában nemcsak, hogy nem védi meg, hanem egyenesen kiszolgáltatja. Ezeket meg kellett jegyeznem azért, mert ha elhallgattam volna, nem teljesítettem vona képviselői kötelességemet. (Helyes lés a szélsöbaloldalon.) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Petroyácz Gyula! Petrovácz Gyula: T. Képviselőház! A 96. §-nál a zárszámadásnál és a vagyoni mérlegnél ellentétben vagyunk az imént megszavazott 95. §-szal. Mert a 95. §-ban nemcsak az a joga van biztosítva a belügyminiszter úrnak, ami á zárszámadásnál. A zárszámadásnál és a vagyonmérlegnél a miniszter úrnak csak az joga 59