Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.
Ülésnapok - 1927-378
406 Az országgyűlés képviselőházának 3 f i eltartani, vagy korlátozhatja, vagy átalakíthatja, vagy összevonhatja, vagy megszüntetheti. Azt hiszem, annyira nyilvánvaló, hogy a belügyminiszternek ezt a jogot meg kell adni, hogy további indokolásra nincs is szükség, s azért kérem méltóztassék javaslatomat elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Gál Jenő! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, indítványai töröltetnek. Ki a következő szónok? Urbanics Kálmán jegyző: F. Szabó Géza! F. Szabó Géza: T. Képviselőház! A 92. § (Jánossy Gábor: Az enyhítő szakasz!) eredeti szövege szerint a 2. bekezdés a következőképpen hangzott: «Az egyes szakigazgatási ágakban a felügyelet jogát az illetékes miniszterek gyakorolják.» A közigazgatási bizottság ezt a régi 2. bekezdést a szövegből kihagyta. Mély tisztelettel javasolom a t. Háznak, hogy ezt a régi 2. bekezdést méltóztassék a szövegbe felvenni. Ha ez megtörténik,^ akkor a következő bekezdések sorszáma természetesen mindenütt emelkedni fog eggyel. Javaslatom indokolása a következő. Egész önkormányzati közigazgatási rendszerünkön végigvonul az az elv, hogy nemcsak a belügyminiszternek, hanem az illetékes szakminisztereknek is van felügyeleti joga. (Jánossy Gábor: Es fegyelmi joga!) Azonnal rátérek erre is, t. képviselőtársam. Nem kell ezért visszanyúlnunk az 1871-es vagy 1886-os törvényalkotásokra, sőt a későbbiekre sem, elég, na utalok e tekintetben a legújabb 1929 : XXX. tcikkre, amely a közigazgatás rendezéséről szól és akként intézkedik, hogy a szakminisztereknek a tárcájuk körébe tartozó ügyekben nemcsak felügyeleti, hanem fegyelmi joguk is van. De még erre sem kell rámutatni, hanem indokolásképpen elég utalni a törvényyjayaslat régi harmadik, a közigazgatási bizottság szövegezése szerint pedig második bekezdésére, amely úgy szól, hogy az illetékes miniszter a székesfőváros törvényihatóságától a polgármester útján bármely ügyben felvilágosítást és jelentést kívánhat be és az iratok felterjesztését rendelheti el. T. Képviselőház! Mit jelent ez, ha nem a felügyeleti jog biztosítását? Miért kívánhatja a jelentést, miért kérheti az iratokat a miniszter? Nyilván semmi másért, mint a felügyeleti jog gyakorlása céljából. Ha már most ebben a bekezdésben ez ennyire benne van, akkor miért kerülgetjük ennek kimondását? (Igaz! Ügy van! jobb felől.) Azért a logikus értelem szempontjából voltam bátor javasolni ezt a második bekezdést. (Elénk helyeslés a jobboldalon,) Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Strausz István! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, indítványa töröltetik. Következik? Urbanics Kálmán jegyző: Senki sincs feliratkozva. Elnök; Kíván még valaki szólni? (Rothènstéin Mór szólásra jelentkezik.) Rothenstein Mór képviselő urat illeti a szó. Rothenstein Mór: T. Képviselőház! Megszoktuk már ennél a törvényjavaslatnál, hogy valahányszor az előadó úr feláll és módosítást terjeszt elő, az mindig rosszabbodást jelent, nem pedig •azfcj amit várhatna az előadó úrtól a Képviselőház, hogy lazítson valamit a törvényjavaslatban foglalt korlátokon. Most is visszakívánja ennél a szakasznál azt a régi bekezdést, amely megint csak az autonómia, jo. ülése 1930 április 3-án, csütörtökön. gainak csorbítását célozza. A felügyeleti jogot, amely ennek a törvényjavaslatnak amúgy is majdnem minden szakaszában biztosítva van az illetékes miniszterek részére, az előadó úr megint csak súlyosbítani kívánja azáltal, hogy a belügyminiszternek olyan jogokat kíván biztosítani, amelyek, ismétlem, az autonómia jogait csak szűkíteni kívánják. A 92. § harmadik bekezdésében arról van szó, hogy a belügyminiszter a székesfőváros közigazgatását -saját kiküldött közegei, vagy az általa kiküldött más szakértők által bármikor megvizsgáltathatja. Ez is olyan biztosíték a belügyminiszter részére, hogy már nem is igen lehet megérteni, hogy miért kell minden szakasznák minden bekezdésében csupán csak arról gondoskodni, hogy mik a miniszterek jogai az autonómia felett és alig lehet találni rendelkezéseket a szakaszokban, ahol az autonómia jogairól is szó volna. Nem tudom például, miért van szüksége a belügyminiszter úrnak arra, hogy nem a közigazgatás kebeléből kiküldött közegek, hanem más szakértők és közegek is hivatva legyenek a belügyminiszter kívánságainak eleget tenni. Hát a városházán nincsenek megfelelő számban olyan szakértők, akik az ügyekhez értenek, vagy nem bízik a belügyminiszter úr abban, hogy ezek a közegek a nekik kirótt feladatot úgy fogják teljesíteni, ahogy ezt a miniszter úr kívánja? Csak ilyen természetű bizalmatlanság lehet a? oka annak, hogy itt a törvényjavaslat harmadik bekezdésében a miniszter úr azt kívánja, hogy nemcsak a hivatott közegek, hanem más, a miniszter által kiküldött közegek is jogosítottak legyenek ilyen feladatot teljesíteni. A negyedik bekezdésben arról van szó, hogy a belügyminiszter, valamint a belügy miniszterre] egyetértőleg a pénzügyminiszter intézkedik. Ez megint olyan szövegezés, amely már előzőleg más .szakaszokban is le ívan fektetve. Nem tudom, miért *ne volna elég, — ha egyáltalában szükség van erre — -hogy a főváros autonómiája felett csak a belügyminiszter gyakoroljon kormány felügyeletet s miért kell ezenkívül más minisztereknek is, egészen felesleges módon, ilyen felügyeletet gyakorolni? Hiszen ha a főváros közönsége részére egy törvény azokat a kereteket megállapítja, amelyeken belül az autonómia működhetik, akkor más felügyeletről nem kellene hogy szó legyen, mint arról, hogy a fővárosi autonómia ezeket a kereteket betartsa. Ha ezeket a kereteket, amelyek egy törvényben le vannak fektetve, a főváros autonómiája betartja, akkor beavatkozásra nincs szükség. Itt ebben a törvényjavaslatban azonban minden szakaszban^ azt kell tapasztalni, hogy ezzel a belügyi kormányzat nem elégszik meg, hanem ezeket még szigorítja és amit a bizottság ezen a törvényjavaslaton lazított, azt most a miniszter úr az előadó úr útján vissza kívánja állítani.. En mindezeknél fogva a szakaszt a magam részéről nem fogadhatom el. Elnök: Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Senki sincs feliratkozva. Elnök: Senki feliratkozva nem lévén, kérdezem: kíván-e még valaki szólani? (Nem!) Senki a képviselő urak közül szólni nem kíván, így a vitát bezárom. A belügyminiszter úr óhajt nyilatkozni. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Képviselőház! Ez a szakasz a törvényjavaslat egyik lényeges szakasza amely a kormány felügyeleti jogát kívánja szabályozni. Araint bölcsen méltóztatnak tudni, az eddigi - fővárosi
