Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-378

Az országgyűlés képviselőházának 378. ülése 1930. évi április hó 3-án, csütörtökön, Almásy László elnöklete alatt. Tárgyai : Elnöki előterjesztések. — Az igazságügyi ós külügyi bizottság benyújtja együttes jelentését a bűntettesek kiadatása ós a bírósági bűnügyi jogsegély tárgyában 1928 február 22-én Belgrádban kelt magyar—jugoszláv egyezmény és hozzátartozó aláírási jegyzőkönyv becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat, továbbá » polgári jogsegély ós a magánjog körébe tartozó egyes kérdésekre vonatkozólag 1929 november 11-én Belgrádban kelt magyar—jugoszláv egyezmény ós a hozzátartozó aláírási jegyzőkönyv becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat, végül a kiadatási és külügyi jogsegély tárgyában 1929 május 4-én Eigában kelt magyar—lett egyezmény ós a hozzátartozó aláírási jegyzőkönyv becikkelyezéséről szóló törvényjavaslat tárgyában. — Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslaslat részletes tárgyalása. Felszólaltak a 92. §-hoz : Usetty Béla előadó, P. Szabó Géza, Rothenstein Mór, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 93. §-hoz : Usetty Béla előadó, Rothenstein Mór, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 94. §-hoz : Buday Dezső, Eothenstein Mór, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 95. §-hoz : Usetty Béla előadó, Rothenstein* Mór, Petrovácz Gyula, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 96. §-hoz : Strausz István, Petrovácz Gyula ; a 97. §-hoz : Usetty Béla előadó, Buday Dezső, gróf Hunyady Ferenc, Rothenstein Mór, Strausz István, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 98. §-hoz: Usetty Béla előadó, Buday Dezső, Rothenstein Mór, Strausz István, Scitovszky Béla belügyminiszter; a 99. §-hoz: Usetty Béla előadó, Buday Dezső, Scitovszky Béla belügyminiszter; a 100. §-hoz : Usetty Béla előadó, Szilágyi Lajos, Rothenstein Mór, Bródy Ernő, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 101. §-hoz : Szilágyi Lajos, Buday Dezső, Csák Károly, Scitovszky Béla belügyminiszter ; a 103. §-hoz : Usetty Béla előadó ; a 104. §-hoz : Usetty Béla előadó ; a 105. §-hoz : Usetty Béla előadó, Gáspárdy Elemér ; a 107. §-hoz : Usetty Bólá előadó, Szilágyi Lajos, Bródy Ernő, Baracs Marcell, Rassay Károly, Scitovszky Béla belügyminiszter. — A legközelebbi ülés idejének és napirendjének megállapítása. — Az ülés jegyzőkönyvének hitelesítése. A kormány résééről jelen vannak: Scitovszky Béla, Bud János. (Az ülés kezdődik délelőtt 10 óra 1 perckor.) (Az elnöki széket Almásy László foglalja el.) Elnök: Az ülést megnyitom. V

A mai ülés jegyzőkönyvét vezeti Perlaki György jegyző úr, a javaslatok mellett felszólalókat jegyzi Urbanics Kálmán jegyző úr, a javaslatok ellen felszólalókat pedig Szabó Zoltán jegyző úr. Bemutatom a t. Háznak a Magyarországi Munkások Rokkant és Nyugdíj Egylete 49., 113., 180., 354., 358. és 418. számú fiókjának Bárdos Ferenc képviselő úr által benyújtott és ellenjegyzett kérvényét az egylet által hadikölcsönbe fektetett összegek kamatainak valorizálása tárgyában. A kérvényeket a Ház előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a kér vény i bizottságnak adja ki. Napirendünk szerint következik a Budapest székesfőváros közigazgatásáról szóló törvényjavaslat folytatólag tárgyalása. (írom. 865, 880.) Soron van a 92. %' Szólásra következik? Urbanics Kálmán jegyző: Az előadó úr! KÉPVISELŐHÁZI NAPLÓ. XXVI. Usetty Béla előadó: T. Képviselőház! Tisztelettel kérem, hogy a törvényjavaslat 92. §-ának eredeti 6. bekezdése állíttássék vissza a következő szöveggel (olvassa): «A belügyminiszter a törvényhatóság meghallgatása után a törvényhatóságot igazgatási szervezetének kiegészítésére, a személyzeti létszámnak szerzett jogok sérelme nélkül való apasztására, gazdálkodása, pénzkezelése és számviteli módjának megfelelő szabályozására — záros határidő kitűzésével — utasíthatj székesfőváros bármilyen alakban-működő nem gazdaságos vagy nem közszükségletet szolgáló üzemének, vállalatának, intézetének korlátozását, átalakítását, összevonását vagy megszüntetését elrendelheti.» T. Képviselőház! Az általam javasolt módosítás következik a belügyminiszternek főfelügyéleti jogából. Ha a belügyminiszternek nem adatik meg a mód arra, hogy a főváros igazgatási szervezetére vagy, személyzeti létszámára vonatkozólag az intézkedéseket megtehesse, egész főfelügyeleti joga nem ér semmit, (Ügy van! a Jobboldalon.) akkor pedig nem érjük el azt a célt, amelyet ez a törvény intenciónál. Második része ennek a bekezdésnek azt kívánja, hogy azokat az üzemeket, amelyek nem működnek gazdaságosan, amelyekre tehát a fővárosnak semmi szüksége sincs, mert a főváros sem akarhat olyan üzemeket, amelyekre ráfizet, amelyeket az adófizetők filléreiből kell neki 58