Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.
Ülésnapok - 1927-377
404 Az országgyűlés képviselőházának táltak és amelyeket itt a képviselő úr is említett, hosszasan letárgyaltam mindazokkal, akik ennek a kérdésnek végrehajtásával foglalkoznak, ami azt eredményezte, hogy e rendelkezéssel kapcsolatban egyetlenegy panasz hozzám az óta az idő óta nem érkezett. Megnyugtathatom azonban a t. képviselő urat, — ha már felvetette a kérdést — hogy most már eljutottunk odáig, hogy a tervezet újra abban a formában van, hogy kinyomathatom és az érdekképviseleteknek elküldhetem. Azt hiszem, hogy a legközelebbi jövőben, — ha áttanulmányozták a tervezetet — ankétre hívhatom őket össze, hogy letárgyaljam azon a módon, amely módon ezt a kérdést közmegnyugvással meg lehet oldani. Csak ezt kívántam pótlólag megmondani. Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a viszonválasz joga. Fábián Béla: T. Képviselőház! Én közterhekről beszéltem interpellációmban és közterhekről beszéltem felszólalásomban is. A vasúti szolgáltatás megdrágítása egy közszolgáltatás megdrágítása. A vasút állami közszolgáltatás, amely megdrágult azóta, mióta a pénzügyminiszter úr az ország pénzügyeit vezeti. Azt méltóztatott mondani, hogy nem méltóztatott emelni az adókat. Méltóztassék elhinni, hogy az ország lakosságának mindegy volna, hogy milyen az adókulcs, ha kevesebb adót fizethetne. Az ország népének az a fontos és az a fő, hogy mennyi az a végösszeg — és nemzetgazdaságilag is ez jelentős, — amelyet az ország népének be kellett fizetnie. Tény az, hogy a pénzügyminiszter úr miniszterségének első esztendeje alatt, azt hiszem, 38 millió pengővel több volt az állami bevétel, mint akkor, amikor a pénzügyminiszter úr átvette uralmát. Azt is méltóztatott mondani, hogy a jövedéki rendelet nincs végrehajtva. Erre vonatkozólag vagyok bátor felhívni a figyelmét arra, hogy a jövedéki rendelet másképpen intézkedik. (Wekerle Sándor pénzügyminiszter: Nem azt mondtam! Nem alkalmazzák azokat a részeket, amelyek akkor diffikultáltattak!) Ezt elfogadom. Ezzel szemben bátor vagyok azt mondani, hogy igenis alkalmazzák. (Halász Móric: És még sincs panasz ellene!) Méltóztassék meghallgatni a mondat végét t. képviselőtársam. A jövedéki rendelet értelmében mások kapják a jutalmakat, mint akik a régi világban kapták. Tényleg másoknak adják a bírságpénzeket, mint azelőtt. Bocsásson meg a pénzügyminiszter úr, az viszont, hogy az igazságügyminisztériumban meghal egy államtitkár, vagy beteg a pénzügyminiszteri államHitélesitettéh : Éhn Kálmán s. k< naplóbiráló-\ 3 77. ülése 1930 április 2-án, szerdán. titkár, vagy a tanácsos, ez nem akadályozhatja meg egy és negyed éven keresztül egy fontos pénzügyminiszteri ígéret beváltását. Most méltóztassék megengedni, ; hogy visszatérjek, interpellációm; tulajdonképpeni tárgyára. Én azt mondottam, hogy emelni akarják egy közszolgáltatás árát és ez ellen interpelláltam. A miniszter úr válaszával nem vagyok megnyugtatva és akik Bud miniszter úr válaszát elolvassák, azok nemcsak hogy nem lesznek megnyugtatva, hanem valamenynyien azt fogják mondani, hogy sajnos, a kereskedelemügyi miniszter beismerte, hogy a telefonszolgáltatás árát emelni akarják. Ennélfogva a miniszter úr válaszát nem veszem tudomásul. Azt mondhatom, hogy boldog lennék és az emberek boldogok lennének abban az esetben, ha a mai nehéz viszonyok között holuap reggel nem azzal az érzéssel vennék kezükbe az újságot, hogy a telefon árát megdrágítják. Elnök: A kereskedelemügyi miniszter úr kíván szólni. Bud János kereskedelemügyi miniszter: T. Képviselőház! Nem kívántam a viszonválasz jogával élni, azonban igazán irigylem a képviselő úrtól az önértékelés magas fokát. Felszólalok azért, mert a képviselő úr úgy állította ide önmagát, mintha nem tudom, milyen dolgokat ő akadályozna meg, másrészt pedig úgy állította be a beszédemet, mintha más történnék, mint amit állítottam. Én nyíltan megmondtam, mi van abban a tervezetben és vegye tudomásul a t. képviselő úr, ha a magam elhatározásából egyszerűen életbe akartam volna léptetni, nem küldtem volna szét a tervezetet a különböző érdekeltségeknek. Azért küldtem szét, mert meg akartam tudni, mi az álláspontjuk és azok szerint fogok cselekedni, nemi pedig a szerint, amint azt a t. képviselő úr jónak tartja. Elnök: Kérdem, méltóztatnak a miniszter úr válaszát tudomásul venni, igen vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul vette. Hátra van még a mai ülés jegyzőkönyvének felolvasása és hitelesítése. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az ülés jegyzőkönyvét felolvasni. Szabó Zoltán jegyző (olvassa az ülés jegyzőkönyyvét). Elnök: Van-e valakinek észrevétele a most felolvasott jegyzőkönyv ellen? (Nincs!) Ha nincs, a jegyzőkönyvet hitelesítettnek jelentem ki és az ülést bezárom. (Az ülés végződik 6 óra 25 perckor.)
