Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-377

394 Az országgyűlés képviselőházának 377. ülése 1930 április 2-án, szerdán. nak; (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.) e szabályzatban ugyanis bizonyos olyan túldimenzionálások vannak, amelyeket a mai szilárdabb, de aránylag vékonyabb falakkal, vasbetonnal, stb'. — nem akarok a tehnikai részletekbe belemenni — pótolni lehetne, mert ezekkel ugyanazt a szilárdságot, biztonságot, tűzbiztonságot, stb. lehet elérni, sőt nagyobbat, mint amelyet el lehetett érni azokkal a méretezésekkel, amelyeket annak idején előírtak. Ezenkívül bizonyos magasságkihasználásoknak, emeletráépítéseknek, szigetelőanyagok felhasználásának, stb. szabályozásával is igen nagy lehetőségek vannak, hogy olcsóbbítsuk az építkezést, mert nemcsak a kamatok nagysága (Igaz! Ügy van!) és nemcsak a lakbérek kérdése az, ami befolyásolj cl cl ?' építést, hanem ezek a momentumok is. (Igaz! Ügy van!) Legvünk tisztában azzal, hogy ha bármilyen intézkedéseket teszünk is, de nem hozzuk összhangba a mi publikumunk fizetőképességét a lakásokkal (Ügy van! a jobboldalon.) és az építkezést nem tesszük rentábilissá, .akkor injekciókkal lehet ugyan egy bizonyos ideig segíteni és nem is vitatom, hogy adott esetben, ha olyan nagy a munkanélküliség, mint ma, ez indokolt, mert igenis, — amint expozémban is kifejtettem — főleg a munkanélküliség enyhítésére pozitív segítségekhez kell nyúlnunk, legyünk azonban tisztában azzal, hogy akkor lesz egészséges a helyzet, ha az építési költségek s ennek megfelelően a lakbérek arányban lesznek a mi publikumunk fizetőképességével. (Igaz! Ügy van!) Ezt a kérdést tehát itt kell — amennyire lehet — megfogni léjs el kell menni odáig, ameddig csak a közegészségügyi és közbiztonsági szempontok megengedik, ele nem szabad ezt a kérdést esetleg maradiság okából vagy más szempontok miatt megoldatlanul hagyni. Csak utalok arra, hogy külföldön egy sereg olyan intézkedés hiányzik az építési szabályzatokból, amely intézkedések nálunk megvannak, s amelyek talán boldogabb korban kívánatosak vagy indokoltak lehettek, a mai korban azonban nem felelnek meg. Utalni kívánok arra is, hogy minden olyan körülmény, amely az építtetőnek költséget okoz, végeredményben természetesen akadályozza vagy lehetetlenné teszi az építkezést, megdrágítja a lakást, amely lakást aztán nem tudnak megfizetni. Itt is bizonyos egyszerűsítésekre kell gondolnunk. Senki nem nagyobb barátja nálam annak, hogy mi városainkat szépítsük. Szívem egész melegével volnék amellett, hogy Budapestet a világnak még szebb városává tegyük. Azt hiszem azonban, nem azt a kort éljük, amikor elsősorban ezeknek a szempontoknak kell irányadóknak lenniök, hanem megfelelő egyszerűséggel kielégítve az elsőrendű igényeket, különösen az egészségügyi igényeket, az egyéb igényeket le kell egyszerűsíteni, hogy azokkal ne drágítsuk és ne tegyük lehetetlenné a lakások építését ÍBródy Ernő: Le kell törni a kartelleket!) Ebben az irányban megfelelő lépéseket teszünk. Igaza van abban a t képviselő úrnak abban, hogy különösen az építkezésben az építkezési anyagok olcsóbbá tétele, ami nélkül megfelelően olcsóbbítani nem lehet, szintén ebbe a kategóriába tartozik. Megnyugtatom azonban a t. képviselő urat, hogv a kormány ezekkel a kérdésekkel igenis foglalkozik és nem tölti tétlenséggel az idejét. Sőt, megnyugtatom abban a tekintetben is, hogy én változatlanul törekszem arra, hogy egy hosszúlejáratú hitelt szerezzek, amely hosszúlejáratú hitel abban a formában, amint azt már többször volt szerencsém a t. Ház előtt kijelenteni, t. i. a jelzálogkibocsátó intézetek koncentrációja révén, alkalmas lesz e kérdések megoldására. Addig pedig, amíg a hoszszúlejáratú hitel megszerezhető' lesz, rövidlejiáiratú hitel megszerzésével — amely később hoszszúlejáratú hitelre lesz konvertálható — tervezem a kérdés hitelügyi részének megoldását. Méltóztassanak megengedni, hogy az idő előrehaladottságára való tekintettel, idevonatkozó elég bő anyagomat és terveimet ne adjam elő, hiszen a képviselő úrnak is talán csak az volt a célja, hogy megnyugtassam abban a tekintetben, hogy igenis foglalkozunk ezzel a kérdéssel. Azokat pedig, akik ide ideákat hoznak, szívesen látjuk és azokkal igenis komolyan tárgyalunk. Kérem a t. Házat, méltóztassék válaszomat tudomásul venni. (Helyeslés

1 jobbfelől.) Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Pakots József: T. Kén viselőház! Elismerem, hogy a miniszter ur sok megnyugtató dolgot mondott ezzel a kérdéssel kapcsolatban, Addig azonban, míg a karteltörvénv nincs megalkotva, — mert az egész kérdés rákfenéjét a kartelek okozzák, — ezt a problémát sikeresen megoldani nem lehet. Minthogy ez folytonosan késlekedik, én nem sok bizalommal vagyok, — akármilyen nagy tervei és elgondolásai vannak is a miniszter úrnak, —• hogy még a tavasz eleién, amikor az építkezéseknek meg kellene indulniok. elkésett állapotbain valamit tudunk tenni, ennélfogva a választ nem vészeim tudomásul. Elnök: Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatnak-e a miniszter úr válaszát tudomásul venni, igen, vagy nem? (Igen!) A Ház a választ tudomásul veszi. Következik Lázár Miklós képviselő^ úr interpellációja az összkormányhoz. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék az interpelláció szövegét felolvasni! Szabó Zoltán jegyző (olvassa): «Interpelláció az összkormányhoz. 1. Van-e tudomása az összkormánynak arról, hogy a magvar szőlőgazdaság, amely 600-000 embert foglalkoztat, a pusztulás szélén áll? 2. Hajlandó-e a pénzügyminiszter úr a belfogyasztást akadályozó borfogyasztási adót eltörölni, illetve az idevonatkozó többszöri ígéreteket beváltani? 3. Hajlandó-e a kormány az egész szőlőgazdaságot végzetes helvzetéből azonnali intézkedésekkel a végromlástól raeementeni és e célból milyen intézkedéseket hajlandó tenni?» Elnök: Az interpelláló képviselő urat illeti a szó. Lázár Miklós: T. Képviselőház! Bort, búzát, békességet kívántak a réen. ködbeveszett, boldog Nagy-Magyarországon. (Jánossy Gábor: Most is azt kívánnak!) Ennek a köszöntőnek igen mély nemzeti értelme és igen mély gazdasági, politikai és társadalmi jelentősége volt és van. Ha az elmúlt emberöltő politikai és gazdasági történetét vizsgáljuk, arra a meglepő felfedezésre jutunk, hogv azokban az években, amikor jó termés és bőséges szüret volt. a politikai párttusák engedtek feszültségükből és a parlamenti harcok is sokkal enyhébb kénét mutattak. Mindazokban az • években, amikor rossz termés, rossz szüret és a termés értékesítésének nehézségei mutatkoztak, mindig fellángoltak a po litikai harcok és mindig engesztelhetetlenül állottak egymással szemben a parlamenti pártok. őszintén megvallom, t. Képviselőház, hogy mindössze egy év óta foglalkozom a szőlő- és