Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-368

32 Az országgyűlés képviselőházának 36 nem kezdeményezhet semmit. Miért? Mert a nyiltszavazásos terror lehetetlenné tette szá­mára az olyan számarányban való képviselte­test, amelyet a házszabályok megkívánnak. Ugyanezt akarják átvinni az önkormány­zatra is. Én nem félek attól, hogy az ellenzéki pár­tok képviselői nem lesznek negyvenen a tör­vényhatóságban. Tudom, hogy többen lesznek. De ha egyszer ilyen biztosítékot akarunk adni, amint hogy kell adni, amint hogy az ellenzék: nek ellenőrzési, kezdeményezési, felelősségre­vonási és egyéb kérdésekben meg kell adni azt a lehetőséget, hogy rendkívüli alkalmakkor is összehívhassa a közgyűlést, akkor ezt olyan számhoz kell kötni, amely a kisebbségi pártok­nak előreláthatóan lehetővé teszi azt, hogy valóban összehívathassak a közgyűlést. Ha olyan magas számot állapítanak meg, hogy az ellenzék esetleg nem tud majd ezzel a fegy­verrel élni, akkor hiába fektettük le ezt a jogot, akkor csak elveket respektáltunk és a tradícióknak megfelelően iktattunk be egy­egy irott szakaszt, de magával az élettel nem számoltunk. Én tehát arra kérem a mélyen t. Képviselő­házat, méltóztassék a mi indítványunkat elfo­gadni és a rendkívüli közgyűlés összehívásá­hoz szükséges 40 főnyi létszájmot 25-re leszállí­tani. Ezt kívánja meg az alkotmányosság, ezt kívánja meg kölcsönösen a pártok érdeke. A másik pedig az, hogy kérem, méltóztassék az előadó úr pótindítványát, amelyet most beter­jesztett, elvetni. Ne méltóztassék nevetségessé tenni a törvényhozást, ne méltóztassék évszak­hoz kötni a rendkívüli közgyűlés összehívását. Én a magam részéről bátran állíthatom, hogy a baloldali ellenzék soha nem fog ezzel a joggal visszaélni, mint ahogy soha nem élt vissza ezzel a joggal, soha feleslegesen és hiá­bavalóan rendkívüli közgyűlést össze nem hívott. Egyetlenegy eset volt, amikor össze­hívtunk egy rendkívüli közgyűlést, amelyet a főpolgármester úr a miniszter úr utasítására vagy eltanácsolására megtagadott. Erre a közigazgatási bírósághoz fordultunk s a köz­igazgatási bíróság nekünk adott igazat, deza­vuálta a miniszter urat, dezavuálta a főpol­pármester urat és ítéletileg kimondotta, hogy az ellenzéknek a rendkívüli közgyűlést össze­hívó kérelme törvényes ós jogos volt és össze is kellett hívni a közgyűlést és a közgyűlésen magán a közgyűlésnek a tárgyalásaiból kitűnt, hogy ez az Összehívott rendkívüli közgyűlés is igen fontos, igen jelentős, a főváros közön­ségének érdekében való volt. Ne méltóztassék tehát viccelni. Ne méltóztassék rossz vicceket a törvénytárba beiktatni. (Jánossy Gábor: Micsoda beszéd az?!) Elnök: Kérem a képviselő urat, hogy mél­tóztassék a tárgyalás komolyságát megőrizni. Propper Sándor: Már pedig, ha egy alkot­mányos jogot évszakhoz kötnek, ezt csak rossz viccnek minősíthetem. Ezt nem lehet másnak minősíteni, mert vagy van alkotmányos jog és alkotmányos. biztosíték, vagy nincs. Ha ilyen alkotmányos jog és ilyen alkotmányos biztosíték van, akkor ennek éppen úgy meg kell lennie januárban, mint meg kell lennie júniusban, decemberben, szeptember vagy augusztusban. (Jánossy Gábor: Megvan a le­hetősége! — Zaj a szélsőbaloldalon, — Eszter­gályos János: Ha adót szedni jó, akkor legyen jó közgyűlést is összehívni!») Alkotmányos jo­got, alkotmányos biztosítékot nem lehet év­szakhoz kötni, nem lehet előreszámítani arra, hogy a főpolgármester úr őméltósága, a pol­. ülése 1930 március lU-én, pénteken. gármester urak és a többi urak el fognak menni nyaralni, el fognak menni a Tátrába vagy a Riviérára és akkor csönd legyen az Önkormányzat frontján. Ezt lehet kívánni, ezt lehet óhajtani, de nem lehet törvényes rendel­kezésképpen a törvénytárba beiktatni. Ezt csak méltóztatik koncedálni? Hát, erre igazán nem lehet egyebet mondani, mint azt, hogy tréfa, közjogi tréfa (Ügy van! Ügy van! a szélsőbaloldalon.), amelyet a törvénytárba be­iktatni szerintem könnyelműség és felületes­ség s amellyel kockáztatjuk a törvényhozás komolyságát. Erre semmi szükség sincsen. Végtére ha a nyári pihenőt olyan nagyon respektáljuk, hogy azt még a törvényes intéz­kedéseknél is figyelembe vesszük, legalább méltóztassék feltételezni az ellenzékről is any­nyi megfontoltságot és komolyságot, hogy maga is pihenni akar. Az ellenzék a közélet terén legalább hatszor annyit dolgozik egy esztendőben, mint a kormánypárt, az ellen­zékre is ráfér tehát a pihenés s amikor pihe­nésről van szó, az sem fogja a hajánál fogva előráncigálni az okokat, hogy rendkívüli köz­gyűlést hivasson össze csak azért, hogy a fő­polgármester úr őméltóságát megszekírozza és kiráncigálja nyári nyugalmából. Tessék tehát elhinni, hogy ilyen tréfákba nem lehet bele­menni. Ha van valamilyen alkotmányos jog és alkotmányos biztosíték, azt nem lehet évszak­hoz kötni. Ha ezt az urak megteszik, akkor — ismételten kijelentem és hangsúlyozom — ne­vetségessé teszik önmagukat, nevetségessé te­szik a törvényhozást. Elnök: Kérem a képviselő urat, méltóztas­sék ezektől a személyeskedő kifejezésektől tar­tózkodni. A képviselő urat már az előbb is figyelmeztettem. A képviselő úrnak módjában van az eljárásnak olyan minősítése, amely nem ütközik bele a parlamenti illembe és nem üt­közik bele a mások érzékenységébe. (Jánossy Gábor: Csak tárgyilagosan!) Propper Sándor: Ez az intézkedés nevet­ségessé teszi azt a célt, amelyet szolgálni és elérni akar. Tisztelettel kérem a Házat, méltóztassék a létszámra vonatkozói indítványunkat elfogadni, vagyis negyvenről huszonötre szállítani le az összehíváshoz szükséges képviselőtestületi ta­gok számát, azonkívül kérem, méltóztassék az előadó úr javaslatát elvetni. Elnök: Szólásra következik Fitz Arthur jegyző: Gál Jenő! Elnök: A képviselő úr nincs jelen. Töröl­tetik. Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Bothenstein Mór! Rothenstein Mór: T. Képviselőház! Nem szándékoztam ennél a szakasznál felszólalni és csak az előadó úr javaslata késztet engem erre. Mindenekelőtt rámutatok arra, hogy a 30. § címébe egy nagyon csúnya hiba, úgylátszik, nyomdai hiba csúszott bele, mert ez azt mondja, hogy: «A közgyűlések fajai és a közgyűlés összehívása.» Itt talán «A közgyűlés tagjai» kifejezés lett volna ihely es, mert nem hiszem, hogy a törvénykészítők az igen t. keresztény­pártra céloztak volna akkor, amikor ezt a sza­kaszt megszövegezték. Az előadó úr javaslata, úgy látom, onnan ered, hogy legutóbb megtörtént az, hogy 40 törvényhatósági bizottsági tag a rendkívüli közgyűlés összehívását kívánta és ez alkalom­mal, mint köztudomású, megtörtént, hogy a polgármester intézkedését a főpolgármester keresztezte és nem engedélyezte a rendkívüli közgyűlés Összehívását. Hogy ez a jövőben ne

Next

/
Thumbnails
Contents