Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-377

Az országgyűlés képviselőházának 3 77. ülése 1930 április 2-án, szerdán. 377 egy kis kellemetlenséget az utcán! Semmi más nem történt! — Peyer Károly: Hajlandó va­gyok bizonyítani, hogy minden szó hazugság! — Reisinger Ferenc: Nem tűnik fel az uraknak, hogy ez rém butaság!! — Folytonos zaj a szélső­baloldalon.) Kérem a képviselő urakat, méltóz­tassanak csendben maradni. Scitovszky Béla belügyminiszter: En a ma­gam részéről az ügyet vizsgálat tárgyává téte­tem és a főkapitány úrtól máris jelentést kér­tem, hogy részletesen ismertesse velem a tény­állást. (Esztergályos János: Azt is, ami a ga­rázsban történt! — Peyer Károly: A cseka je­lentései ehhez képest diplomáciai iratok! — Zaj!) Elnök: Csendet kérek. Scitovszky Béla belügyminiszter: Majd a vizsgálat meg fogja állapítani a való tényál­lást. (Peyer Károly: A végén lecsukják a mun­kást, meg engem, azt úgyis tudom! — Pntnoky Móric: Megérdemelné! — Peyer Károly: Per­sze, magától megérdemelné !^Régi belügy ér! Azt hiszem, ha lehetne, csinálnának sok mindent! — Putnoky Móric: Bútor-szakértő! — Peyer Károly: Rágalmazni tud, de ha felelősségre vonják, akkor elbújik, mint egy gyáva kutya! A Házon kívül mondja ezt, ne itt bent a Ház­ban! —* Nagy zaj. — Felkiáltások jobb felől: Rendre! Rendre! — Peyer Károly: Mocskolódó társaság! — Krisztián Imre: Saját bútoráról van szó, mondhatja! — Peyer Károly: Mi kö­zöm van nekem hozzá! — Esztergályos János: Igaza volt a mezőkomáromi csendőrtizedesnek, hogy felülről kapják az utasítást! — Jánossy Gábor: A képviselőházban vagyunk, vagy mi?) T. Ház! A magam részéről ebben az ügy­ben, amint mondottam volt, a vizsgálatot el­rendelem, és amennyiben a rendőrség nem a szabályokhoz tartotta volna magát, minden­esetre más irányban is meg fogom az intézke­déseket tenni. Tartozom azonban kijelenteni, hogy tekintettel az ország mai súlyos és nehéz állapotára, fokozottabb mértékben tartom kö­telességemnek, hogy az utca rendjét és békéjét biztosítsam. (Élénk helyeslés a jobboldalon és a középen. — Farkas István: Senki sem za­varta! Peyer Károly: Csak a rendőrség za­varta!) Ezeket ismerjük már képviselő urak. (Farkas István: Ok nélkül csináltak vasár­nap is megszállást! — Folytonos zaj.) Elnök: Csendet kérek. Scitovszky Béla belügyminiszter: Ok nél­kül soha semmit sem szoktunk cselekedni. (Peyer Károly: Miért volt vasárnap is meg­szállva a városi) Mindenesetre meg volt rá az ok. (Esztergályos János: Küldöttséget akartak küldeni a miniszter urakhoz, hogy kenyeret kérjenek!) Ha a képviselő urak nem tudnak az okokról, ez nem jelentheti azt, hogy én nem tu­dok róluk. (Esztergályos János: Ugyanúgy jártak, mint Moszkvában 1905-ben. a munkások, amikor a cár elé akartak menni!) Éppen ezekre a súlyos viszonyokra való te­kintettel kérek mindenkit, hogy a gazdasági problémák és a szociális kérdések megoldását, mint a miniszterelnökhelyettes úr igen helye­sen mondotta volt, ne méltóztassanak az utcára kivinni. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Az utcára ki­jövő jelenségek rendészeti dolgokká válnak. (Esztergályos János: Nem borzasztó az, ami­kor már az utcára sem szabad kimenni?) Az utcán a rendet fenn fogjuk tartani, akár tet­szik a képviselő úrnak, akár nem. (Peyer Ká­roly: Az utca rendjét csak az önök rendőrei veszélyeztetik!) Nekem az a kötelességem, hogy a székesfővárosban és az országban, de különö­sen itt a székesfővárosban az utca rendjét és KÉPVISELŐHÁZI NAPLÖ. XXVI. békéjét fenntartsam. (Helyeslés a jobboldalon.) Ezt a kötelességemet teljesíteni fogom még ak­kor is, ha ez az önök érdekei ellen volna. De ez az önök érdekei ellen sem lehet, mert nem lehet egy magyar országgyűlési képviselőnek érdekében az, hogy gazdasági kérdésekkel ezt az országot felborítani lehessen. xVz ország se­gítségére kell jönnünk ezekben a nehéz időkben legalább azáltal (Peyer Károly: Többet tet­tünk ebben az országban, mint önök!), hogy a békét és a nyugalmat biztosítsuk ebben az or­szágban. (Peyer Károly: Két és félmillió pengő segélyt fizettünk ki! Mit adott a kor­mány?) Mert ha ezt nem tudjuk biztosítani, legyenek meggyőződve az urak, hogy a gazda­sági problémákat annál kevésbbé tudjuk meg­oldani. (Peyer Károly: A temetőben is rend van! — Zaj.) Csak akkor lehet ezeket a súlyos problémákat megoldani, ha a béke és a nyuga­lom biztosíttatik. (Zaj a szélsőbaloldalon.) Ha összefüggések vannak is ezekben a kérdések­ben, az én resszortomba az utca rendjének és békéjének fenntartása tartozik, és kijelentem, hogy azt bárkivel szemben is a legnagyobb energiával fenn fogom tartani. (Élénk helyes­lés a jobboldalon és a középen. — Zaj a szélső­baloldaton.) Elnök: Csendet kérek, képviselő urak. Mél­tóztassanak az elnököt meghallgatni. (Eszter­gályos János: Eendőrcsizmával rúgtak bele az emberek arcába!) Esztergályos János kép­viselő urat rendreutasítom. T. Ház! A gyorsírói jegyzetekből megálla­pítottam, hogy Peyer Károly képviselő úr az előbb, a miniszter úr felszólalása alatt a par­lamenti illemet sértő kifejezést használt. Ezért a képviselő urat rendreutasítom. Következik a határozathozatal. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e az elnöki napirendi ja­vaslatot elfog-adni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) . \ Akik elfogadják az elnöki napirendi javas­latot, méltóztassanak felállni. (Megtörténik.) Többség. A Ház az elnöki napirendi javaslatot elfo­gadta. (Farkas István: Rendészeti üggyé teszik a munkanélküliség kérdését! — Zaj a szélsőbal­oldalon. — Elnök csenget ) Következik a tegnapi ülésünkön tett beje­lentésnek megfelelően a belügyminiszter úr ál­tal a miniszterelnök úr nevében adott írásbéli válasz: Gál Jenő képviselő úrnak 1930. évi március 19-én előterjesztett interpellációjára. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék a mi­niszteri választ felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa): «Válasz Gál Jenő országgyűlési képviselő­nek a Közúti Villamos Vasút megváltása ügyé­ben bejegyzett interpellációjára. Gál Jenő t. képviselő úr interpellációjában azt állítja, Ihogy a főváros közúti vonalainak megváltása a Bszkrt. alapítása és ezzel kap­csolatban a Bszkrt. vagyonából elkülönített Nova-vagyonnal létesítése tárgyában létrejött elhatározás a mai napig sincsen kormányható­ságilag jóváhagyva. . . Erre vonatkozólag van szerencséim a t. Kép­viselőháznak a következőket bejelenteni: A székesfőváros szabályszerű felmondás után az 1922. évi november hó 22-én és folyta­tólag tartott közgyűlésében kimondotta, hogy a Budapesti Közúti Vaspálya Részvénytársasá­got és a Budapesti Városi Villamosvasút Tár­saságot az 1923. évi január hó 1-én megváltja. A székesfővárosnak ezt a határozatát liiva­54

Next

/
Thumbnails
Contents