Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-368

Az országgyűlés képviselőházának 368. szavazásra az eredeti szöveget szemben a hivatkozott indítványokkal. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatnak elfogadni a szembenálló megjelölt indítványok elesnek. Kérdem, méltóztatnak-e az eredeti szöveget Gál Jenő és Farkas István és társai képviselő urak indítványával szemben elfogadni, igen vagy nem? (Igen! Nem!) Akik az eredeti szöveget fogadják el, méltóztassanak felállani. (Megtörténik.) Többség. Az eredeti szöveg elfogadtatván, az indítványok elesnek. Következik a 30. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Fitz Arthur jegyző (olvassa a 30. §-t). Elnök: Az előadó úr kíván szólani. Usetty Béla előadó: T. Ház! A 30. § végére 9. és 10. új bekezdésként a következő szöveget kérem felvenni (olvassa): «9. Az 5. bekezdés d) pontja alapján összehívott közgyűlés csak azzal a kérdéssel foglaíkozhatik, amelynek tárgyalása végett az összehívást kérték és bármilyen címen való felszólalás kizárásával egyszerű szavazással végérvényesen mindenekelőtt a felett határoz, kívánja-e ezt a kérdést tárgyalni. Ha a törvényhatósági bizottság ezt a kérdést tárgyalni nem kívánja, akkor a közgyűlést azonnal be kell rekeszteni. E #árgy miatt hat hónapon^ belül újabb rendkívüli közgyűlés öszszehívását kérni nem lehet. 10. Ha a törvényhatósági bizottság nyári szünet tartását határozza el, az 5. bekezdés d) pontja alapján június hó 15-től szeptember hó 15-ig rendkívüli közgyűlés összehívásának helye nincs». Az 5. bekezdés d) pontja ugyanis azt a jogot adja meg negyven bizottsági tagnak, hogy bármikor kérheti a tárgy megjelölésével a rendkívüli közgyűlés összehívását. Ez kétségtelenül igen nagy joga a törvényhatósági bizottságnak, amelyet azonban nem szabad és nem lehet kihasználni arra, hogy minden ok nélkül mindenkor összehívhassák a rendkívüli közgyűlést. Éppen ezért a javaslat ebben a kérdésben úgy intézkedik, hogy először szavazni kell arra vonatkozólag, hogy a törvényhatósági bizottság összesége tényleg kívánja-e a rendkívüli közgyűlés megtartását és csak ha kívánja, akkor lehet ebben a kérdésben tárgyalni. A 10. bekezdés pedig azt mondja, hogy nyári szünet alatt nem lehet rendkívüli közgyűlést összehívni, mert akkor megtörténhetik az, hogy minden egyes alkalommal, amikor negyven bizottsági tag jónak látná és amikor a bizottsági tagok jórésze nincs itthon, összehivatná a rendkívüli közgyűlést. Ez kétségtelenül visszaélésre vezethetne, amelyet a törvény nem engedhet meg. Ezért tisztelettel kérem, méltóztassanak ezeket az indítványokat elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Szilágyi Lajos! Elnök: A képviselő úr nincs jelen. Töröltetik. Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Propper Sándor! Propper Sándor: T. Ház! A nagy balta, amelyet a miniszter úr és az előadó úr használt az önkormányzati jogok lehasogatásánál, úgy látszik még mindig dolgozik és működik és még azt a keveset is sokallják, ami netán megmaradt volna a javaslat szövegezésénél. Azt a javaslatot, amelyet az előadó úr most beterjesztett, mulatságosnak és nevetségesnek tartom és tartanám akkor, ha nem volna végtelenül szomorú és nem nyitna, igen szomorú perspektívát a jövendőre vonatkozólag az önkormányzat működése tekintetében. Nevetséges rendelkezés az, hogy lehet rendkívüli közgyűlést összehívni, de ez évszakhoz van kötve. ülése 1930 március 14--én, pénteken. 31 Nyáron nem lehet rendkívüli közgyűlést összehívni, holott a rendkívüli közgyűlés összehívásának joga az önkormányzatnak olyan joga, amelyet bizonyos nag-yon fontos kérdéseknél vesz igénybe, már pedig ilyen fontos kérdések nyáron épúgy előfordulhatnak, mint télen, tavasszal vagy ősszel. Nem tudom, miért kell a törvényben előre kiskorúnak vagy rakoncátlannak minősíteni az önkormányzatinaik egy részét és kvázi törvényes biztosítékot szerezni arra nézve, hogy legalább nyáron pihenni hagyja a mélyen tisztelt városvezető urakat. Tudtommal a múltban, az elmúlt esztendőkben soha nem fordult elő, hogy hiába, vagy hogy kisjelentőségű dolog miatt hívatták volna össze az ellenzéki pártok a rendkívüli jközgyűlést. Ha ehhez az eszközhöz nyúltak, akkor mindig megvolt az igen nyomós okuk. Legyen szabad egy dologra hivatkoznom, a legutóbbi közigazgatási bírósági döntésre, amely igen klasszikusan bizonyította az ellenzék komolyságát és megbízhatóságát abban a tekintetben is, hogy minden apró-cseprő ügy miatt nem hív össze rendkívüli közgyűlést. De előre, törvényben megkötni ós évszakhoz kötni a rendkívüli közgyűlés összehívásának jogát, ez egyszerűen nevetséges és lehetetlen. Es ha a törvényhozás mem akarja magát köznevetség tárgyává tenni, akkor ezt az indítványt vissza kell utasítania. T. Képviselőház! Az előadó úr felteszi, hogy az ellenzék hiába hív majd össze rendkívüli közgyűlést, tréfából, játékból, vagy a vezető pártok mclesztáiása céljából. Ha erre példa lett volna, a múltban, akkor megérteném ezt. Akkor védekezni akarnának. De minthogy erre példa nem volt* minthogy az ellenzék igen sokszor igen alapos tanúságot tett a maga komolyságáról és a maga megfontolt fellépéséről, szerintem erre semmi szükség sincs. Mi egyébként azt javasoltuk, hogy ne 40, hanem 25 tag hívhasson össze rendkívüli közgyűlést, mert nem tudjuk, hogyan fog az önkormányzat a jövőben kialakulni, hogy a pártok milyen számarányban fognak bekerülni. Senki sem tudja, mi sem tudjuk, a többi pártok sem tudjáik, ezt csak a székesfőváros választóközönsége tudja majd eldönteni. Lehet, hogy éppen azok a pártok kerülnek be többségben, amelyek ma a vezetést maguknak vindikálják, — ezerintem jogtalanul, mert hiszen kisebbségbe kerültek be a közgyűlésbe — amelyeik maguknak olyan biztosítékot akarnak, hogy az ellenzék, ha netán kisebb számban jöa be, még a rendkívüli közgyűlés összehívásának jogától is elessen. De lehet az is, hogy éppen azok a pártok kerülnek kisebbségben a törvényhatóságba és akkor ez a fegyver visszafelé sül el, mert ők nem lesznek majd annyian, hogy összehívathassák a rendkívüli közgyűlést, ha ezt fontosnak és szükségesnek tartják. r Beáll majd ott is az a helyzet, amely a Képviselőházban állt be, hogy a törvényhozás munkája tuladönképpen meg van bénítva. Az ellenzék nincsen olyan számarányban képviselve, — nem a választó közönség vagy az ellenzék hibája miatt, hanem a nyilt szavazásos terror miatt — hogy például névszerinti szavazást kérhetne. Nincsenek abban a helyzetben, hogy zárt ülést kérhessenek, nincsenek abban a helyzetben, hogy a Képviselőházat rendkívüli ülésre hívhassák egybe. Ennek következtében megbénult maga a törvényhozás munkája. Megy a sablon szerint, ha összehívják, akkor van törvényhozási munka, amilyen van, de az ellenzék a saját maga iniciativájából