Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-377

368 Az országgyűlés képviselőházának test biztosítson családjának, ezt ilyen törvénybe iktatott rendelkezéssel előírni nem lehet. Egyáltalában nem is értem, minek ilyesmit törvénybe foglalni? Mit keres a törvényben az ilyen aprólékos intézkedés? Mire való ez? Hiszen mindig utalunk a szabályzatra és nem tudom mi egyébre; minek kell akkor még ezt külön törvénybe is belefoglalni? Azt gondolom tehát, nem ártana ennek kihagyása, jobban tisztázná a fogalmakat és előbbre vinné a kérdést, mint az a sok tilalomfa, amelyet itt felállítanak. Annak illusztrálására, hogy miért nincs erre szükség, felemlítem, hogy a szakasz utolsó bekezdésében maga a miniszter úr javasolja, hogy az üzemvezető hatáskörére, amennyiben az üzem a kereskedelmi törvény hatálya alá tartozik, a kereskedelmi törvénynek a kereskedelmi meghatalmazottakra vonatkozó rendelkezései nyernek alkalmazást. Minek . ezt ide betenni? Ha valaki kereskedelmi alkalmazott, minek akkor még külön kitenni, hogy erre a kereskedelmi törvény érvényes. Ez tautológia, erre nnics szükség. Hát interpretálni akarják, mintha egyébként nem vonatkoznék reájuk a kereskedelmi törvény megfelelő rendelkezései? Az ilyen kitételek csak zavarólag hatnak, mert gondolkodóba ejtik az embert, ugyan miért akarja a miniszter, hogy itt külön hangsúlyozzuk, hogy valakire, aki egy kereskedelmi társaság alkalmazottja, kereskedelmi törvényt kell alkalmazni. Ezek feleslegességek ebben a törvényjavaslatban. Azonkívül itt is utalok arra, hogy mindezt a vitát meg lehetett volna takarítani, ha elküldött volna a miniszter úr — hisz annyi kiküldetés szokott előfordulni — egy miniszteri fogalmazót Berlinbe és megnézette volna (Scitovszky Béla belügyminiszter: Nincs miniszteri fogalmazó, csak segédtitkár!) Hát segédtitkárt. Nekem olyan mindegy, a címek engem nem érdekelnek. Szóval kiküldött volna egy hatáskörrel bíró embert, mondjuk, egy miniszteri tanácsost — én azt sein bánom, én bőkezű vagyok a címek osztogatásában, — azzal a feladattal, hogy szíveskedjék megnézni, milyen szervezettel működnek a közüzemi társaságok, amelyek Berlinben, Lipcsében. Hamburgban az autonómiában feltalálhatók és amelyek ismertetve vannak azokban a lapokban, amelyek a municiDiumok kérdését külön tárgyalják és amely lapokat minden municipiumnak megküldenek es ide is a fővárosnak is jár ez a lap, az ő hivatalos lapjuk. Felkérhette volna a miniszter úr, láthatta volna, hogy a háború után egy külön válfaját csinálta meg a törvényhozás a társaságoknak, a közüzemi társaságot. Megállapította, hogy egy közüzemi társaság sem nem részvénytársaság, sem nem egyszerűen közigazgatási üzem, hanem az külön válfaj. piyan bölcsen méltóztatott az előbb e vonatkozást fejtegetni, amikor azt mondotta a mélyen t. miniszter úr, hogy a közüzem nem arra dolgozik, hogy hasznot hajtson, hanem azért dolgozik, hogy jól szolgálja ki azt a közönséget, amely a közterheket viseli. Ennek megfelelően ott ezek szabályozva vannak; a fegyelmi felelőssésr, a hatóság iránt tartozó kötelesség külön szabályozást igényel- Csak nem lehet elképzelni, hogy a kereskedelmi törvényben szabályozott igazgatói felelősség alá tartozzék az üzem. Itt olyan virtuális felelősségre és olyan materiális gondoskodásra van szükség, amely megkülönböztet, amely azt mondja, hogy a közüzemi társaság sem nem részvénytársaság, sem nem szövetkezet és nem is hivatal, hanem a kettő között álló gondoskodó testület, olyan gondoskodó tes3 77. ülése 1930 április 2-án, szerdán. . tület, amely a nagy városoknak kellő érvényesüléséről, az élet megkönnyítéséről gondoskodik. Mivel ebben a tekintetben nincsen ebben a szakaszban biztosíték, azt nem tudom elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Senki sincs feliratkozva. Elnök: Senki feliratkozva nem lévén, kérdem, kíván-e valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr kíván szólani? (Scitovszky Béla belügyminiszter: Nem!) A miniszter úr nem kíván nyilatkozni. A tanácskozást befejezettnek nyilvánítom, következik a határozathozatal. Minthogy a 90. § meg nem támadtatott, azt elfogadottnak jelentem ki. Következik a 91. §. Kérem annak felolvasását. Perlaki György jegyző (olvassa a 91. §-t). — Az előadó úr! Usetty Béla előadó: T. Képviselőház! Csak egy stiláris módosítást kívánok előterjeszteni. A 91. § 5. bekezdésében téves hivatkozás történik. A 89. § 8. és 9. bekezdéseire való hivatkozás helyett a 89. § 7. és 8. bekezdéseire való utalást méltóztassék felvenni. Tisztelettel kérem módosításom elfogadását. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Gróf Hunyady Ferenc! Elnök: A képviselő úr nincs itt; indítványa tárgytalan. Senki feliratkozva nem lévén, kérdem, kíván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A miniszter úr nem kíván nyilatkozni. Az egész 91. $-szal szembeállítom az előadó úr módosítását. Amennyiben a Ház a 91. §-t az eredeti szövegezésben nem fogadná el, az előadó úr szövegezését jelentem ki elfogadottnak. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 91. §-t eredeti szövegében elfogadni, igen vagy nem? (Nem!) A Ház a 91. §-t az előadó úr szövegezésében fogadta el. Következik a 92. §. Kérem annak felolvasását. Perlaki György jegyző (olvassa a 92. §-t). — Buday Dezső! Buday Dezső: T. Képviselőház ! Kérem beszédem elhalasztását. (Felkiáltások .iobbfelől: Nem lehet! — Esztergályos János: Miért nem lehet? Megadjuk és lehet! — Jánossy Gábor: Szívesen meghallgatjuk a szónok urat. — Zaj.) Elnök: Csendet kérek! Buday Dezső: T. Képviselőház! A 92. § harmadik bekezdéséhez azt a stiláris módosítást vagyok bátor indítványozni, hogy a «vagy általa kiküldött más szakértők» szavak a bekezdésből ki h agy ássanak. Tisztelettel kérem, méltóztassék ezt az indítványomat elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Gróf Hunyady Ferenc! Elnök: A képviselő úr nincs itt; töröltetik. Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Farkas István! Farkas István: T, Ház! Nem kívánok szólni. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Kéthly Anna! Elnök: Képviselőtársunk nincs itt, töröltetik.