Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.
Ülésnapok - 1927-377
364 Az országgyűlés képviselőházának 3 hivatását lebecsülni és igy apró kortesszempontokból nekiszaladni a közüzemeknek. Szerencse, hogy még vannak közüzemek. (Gáspárdy Elemér: Nem szerencse!) Ez az egyetlen ellensúlyozója a monopolisztikus kartellpolitikának. (Usetty Béla előadó: Kisiparosoknak kell odaadni!) Nem adják oda. Elnök: Ismételten kérem az előadó urat, ne méltóztassék közbeszólni. Propper Sándor: Ön a legelsők között lesz, a legelsők között volt és van, aki a fővárosnál a maga vótumával nem a kisembereknek adja. (Usetty Béla előadó: Mindig! Tévedni tetszik!) Akkor nem tudom miért adta meg Barossnak a 250 taxiengedélyt és miért nem kapták meg azt a szegény bérkocsisok. (Usetty Béla előadó: En nem a mellett voltam.) Elnök: Kérem a képviselő urat, ne méltóztassék a tárgytól elkalandozni. Méltóztassék a szőnyegen lévő szakaszhoz szólni. Propper Sándor: Azt mondom, hogy ne indítsunk hadjáratot a közüzemek ellen, ellenben minden ténykedésünkben itt a Képviselőházban vagy a törvényhatóságban, ahol szavunk lehet és ahova eljutnak azok a bajok, amelyeik az ország gazdasági életét tönkreteszik, igyekezzünk inkább azon, hogy az itt nagyjában, nagy vonásokban ismertetett bajokat orvosoljuk. Nem volt reá fizikai időm, hogy mindezeket előhozzam, majd lesz alkalmam erről bővebben beszélni, ezt bővebben taglalni a kereskedelemügyi tárca költségvetésénél, amikor majd számokkal fogom igazolni a diszparitást, amely megöli az egész gazdasági életet. Legyünk tehát azon és próbáljunk olyan kezdeményezéseket, amelyeik ezt lefokozzák, leépítik és közelebb hozzák egymáshoz a köz- és az állami érdeknek megfelelően a különböző dolgozó kategóriák megélhetését olyanképpen, hogy a legeslegalól levő rétegek is keressenek annyit, amennyi az ő életük fenntartásához feltétlenül szükséges. (Helyeslés.) Elnök: Szólásra senki sincs feljegyezve. Ha senki szólani nem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr kíván szólani. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! Méltóztassék megengedni, hogy mielőtt a felszólalásokra reflektálnék, két törvényjavaslatot nyújtsak be. (Halljuk! Halljuk!) Van szerencsém az önkormányzatok háztartásának hatályosabb jellenőrzésére vonatkozólag az 1927 : V. te. 3. fejezetében foglalt átmeneti rendelkezések jelentőségéről készített törvényjavaslatot benyújtani. Továbbá van szerencsém a külföldieknek a magyar korona országainak területén lakhatásáról szóló, l!)03 : V.- te. eigyes rendelkezéseinek módosításáról készített törvényjavaslatot benyújtani. Kérem, méltóztassék ezeket a törvényjavaslatokat kinyomatni, szétosztatni és azokat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közigazgatási bizottsághoz utasítani. Elnök: A beterjesztett két törvényjavaslatot a Ház (kinyomatja, szétosztatja és azokat előzetes tárgyalás és jelentéstétel végett a közigazgatási bizottságnak aidja ki. A belügyminiszter úr kíván szólani. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Ház! Amennyiben egyetlenegy indítvány maradt érvényben, és pedig az, amelyet az előadó úr terjesztett volt elő s amely arra vonatkozik, hogy az üzemi igazgatóság tagjai részére jelenléti díj állapítható meg. Ebben a rendelkezésben nem imperativus foglaltatik, hanem biztosíttatik a törvényhatóságnak az a joga, hog*y az üzemi igazgatóság tagjai részére, ! 77. ülése 1930 április 2-án, szerdán. amennyiben szükségét látja, nem átalányt, nem tiszteletdíjakat, hanem jelenléti díjakat állapíthat meg és pedig abban a formában és olyan természetűt, amilyet^ a maga szabályrendeletében erre vonatkozólag meg fog állapítani. Hogy szükséges-e ez az intézkedés vagy sem, ebben a tekintetben két különböző vélemény nyilvánult meg. Az egyik vélemény ezt nobile officiumnak tekinti és ez többnyire azok részéről történik, akik maguk is olyan jól szituált helyzetben vannak, hogy a nobile officiumot a maguk szempontjából készséggel hajlandók volnának vállalni. A másik vélemény peidig abból a szempontból indul ki, hogy nem mindenki van anyagilag abban a helyzetben, hogy ilyen nobile officiumokat vállalhasson. A közérdek nem ebből a szempontból kell hogy elbírálja a kérdést, mert nem mindig az a helyes és hozzáértő szakértő, aki a nobile officium alapján hajlandó ezt vállalni. Ki kell választani az erre alkalmasakat és az erre alkalmas egyének közt nem mindig van olyan, aki ezt nobile officiumképpen hajlandó vállalni, mert a maga anyagi helyzete és függetlensége nem engedi meg, hogy ilyen köztevékenységet is teljesen ingyen tudjon szolgáltatni. Egyes személyeknél a közérdek kívánja meg, hogy azoknál az üzemi igazgatóságoknál részt vegyenek/ Ha tehát a közérdek kívánja ezt meg és nem mindenki van abban a helyzetben, hogy ezt a funkciót nobile offieiumként teljesíthesse, akkor meg kell adni a lehetőséget a törvényhatóságnak arra, hogy igenis, amennyiben szükségesnek látja, hogy a munka terjedelme, a munka fontossága és felelőssége e szempontjából ezt a működést jelenléti díjakkal honorálja, ezt honorálja is; úgy érzem és úgy gondolom, helyes, hogy ezt ebbe a törvénybe, mint lehetőséget befoglaljuk. Erről a kérdésről már volt alkalmam más vonatkozásban is részletesen nyilatkozni, nem kívánok tehát ezekre a kérdésekre 'bővebben kiterjeszkedni és kérem, hogy az előadó úrnak ezt az indítványát méltóztassék elfogadni. Magát a 89. §-t — ez nagy megnyugvásomra szolgál — még az ellenzéki pártok is általános tetszéssel, majdnem általánosságban elfogadják. Abból az érdekes helyzetből alakult ki ez a közfelfogás, amely a székesfőváros üzemvitelének szempontjából a jövőre nézve igen üdvös és hasznos lehet, hogy ezek a viták, amelyek itt az üzemekre vonatkozólag elhangzottak, felhívtáJk a közvélemény figyelmét az üzemek fontosságára és jelentőségére, nemcsak az üzemek szempontjából, de magának a város háztartásának szempontjából is. Felvetődött a kérdés, hogy van-e egyáltalában szükség közüzemre, van-e egyáltalában szükség sok közüzemre, van-e szükség a terjdelmes és nemcsak a közérdeket, az általános érdeket kielégítő üzemekre, és lehet-e engedélyezni olyan üzemeket is, amelyek csak parciális érdekeket kívánnak kielégíteni, igen vagy nem? Magának az üzemek kérdésének az újabb korban egy egész tudománya fejlődött ki. A legeltérőbb felfogások nvilvánulnak meg ebben a tekintetben. Marxizmusnak és a szociáldemokrata elgondoliáisnaik egyik alapelve az, hogy igenis, közüzemeket kell teremteni és a közüzemek révén közüzemesíteni kell jóformán r mindent és ezen elgondolás alapján à magánüzemeket végeredményben megszüntetni. A mi polgári társadalmi berendezkedésünk szerint elgondolásunk egészen más, ha méltóztattak a törvényjavaslat indokolásának — ha