Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-376

Az országgyűlés képviselőházának 37 következtetéssel is ellenkezik az, hogy az szabja meg és határozza meg az önkormányzat minden ténykedését, aki ellenőriz, mert az ellenőrzésnek csak az lehet a szerepe és rendeltetése, hogy ellenőrizzen, nem pedig az, hogy ő maga diktáljon felülről mindenféle rendszert az önkormányzatra. Az a helyes rendszer, hogy az ör kormányzat a maga belátása, meggyőződése,. kívánsága, vágyba és a maga szempontjából létrejött célszerűségek szerint maga állapítsa , meg ezeket a kereteiket szabályrendelettel s ezt

: azután a felsőbb hatóságok ellenőrizzék. Kérem a t. Képviselőházat, méltóztassék ezt a módosításunkat elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Szabó Zoltán jegyző: Gál Jenő! Elnök: A képviselő úr nincs jelen, indítványa töröltetik. Szólásra következikl Szabó Zoltán jegyző: Strausz István! Strausz István: T. Ház! Nem tudok egyetérteni előttem szóló Farkas képviselő úrral ab; ban, hogy a belügyminiszter úr a pénzügyminiszterrel jöjjön megállapodásra a költségvetés és zárszámadás készítésének módjára. (Farkas István: Nem is azt javasoltam én.) Kifogásolom azt, hogy a pénzügyminiszter úrnak a zárszámadás és költségvetés készítésébe beleszólás ; biztosittassék

% Ennek a jognak törvénybeiktaLcLScí. cl szanálás idejéből ered. (Farkas István: Ügy gazdálkodjanak, hogy ne kelljen szanálni!) Semmi ok sincs arra, hogy a pénzügyminiszter úr bevonassák a belügyminiszter úr fel' ; ügyeleti jogába, eltekintve attól, hogy ezáltal i nemcsak a miniszteri felelősség lazul meg, hanem a jogkör megosztása a jeles belügyminiszteri, tisztviselők ambícióját lohasztja, ami csak természetes, mert annyit jelent, hogy kompetensebbek, hivatottabbnak tartják a pénzügymi- ; nisztérium tisztviselőit a bírálat gyakorlására. Mindezt tapasztalásból tudom. De különben is emberek vagyunk! Könnyen érthető tehát, ha a jelzett rendelkezés sérti a belügyminisztérium ; tisztviselői karát oly jogkör megosztása miatt, I amely egyedül a belügyminisztert illette em- . beremlékezet óta. A miniszteri felelősséget ki- ! építették, de sohasem gondoltak és nem is kel- \ lett arra gondolni, hogy a pénzügyminisztert •• bele kell vonni az önkormányzati hatóságok fő- • felügyeleti jogköre egyrészének p-yakorlásába. ; Nem látom ennek semmiféle fogható eredmé' nyét; ellenkezőleg, van a pénzügyminiszter úr : nak elég gondja a saját reszortjában. Ha még \ ilyeneket is magához von, ezáltal szenved tu- • lajdonképpeni feladatkörének betöltése. Meg vagyok arról győződve, hogy ha olyan szubtilis | kérdés merül fel a miniszter úr önkormányzati felügyeleti jogában, főleg háztartási kérdések körül, amely az egész országot érdekli, nemcsak a miniszter úr, hanem bárki is feltétlenül meghallgatja ilyen kérdésekben a pénzügyminisz' : tért. De hogy a pénzügyminiszter részére fenntartassák egy jogkör és e fenntartás által, szükségessé váljék a pénzügyminisztériumban egy ügyosztály szervezése, megengedhetőnek nem tartom. (Kozma Jenő: Megvan az az ügyosztály!) De azt a rendkívüli állapot szülte és feloszlik akkor, ha visszaállítjuk a törvényhatóságok zárszámadásában és költségvetésében azt az állapotot, amely régen volt érvényben a belügyminisztériumnál. r A belügyminisztériumban tapasztalatokkal bíró régi tisztviselők vannak, akiknek nemcsak tudásuk, hanem érzékük is van ahhoz, hogyan kell felügyeleti jogot gyakorolni törvényhatóságokkal szemben. En, ahol szabad, tágítani igyekszem a pénzügyminisztérium hatáskörét, de tudom, hogy ez nem a tuí>*. ülése 1930 április 1-én, kedden. 339 lajdonképpeni közérdeket szolgája, hanem hatalmi túlkapás jelentkezik benne. Ez abból ered. hogy a szanálási idők alatt belekóstolt a pénzügyminisztérium a belügyminisztérium érdekes és érdemes jogkörébe. Még azt a megjegyzést teszem erre a szakaszra vonatkozólag szeretném, ha a miniszter úr elhatározná magát, hogy abból a szakaszból kihagyja az államszámviteli törvényre való utalást. A szanálási törvény az államszámviteli törvény nagyrészét felőrölte. Azóta maga a kormány több rendelkezést — hogy így fejezzem ki magamat — szunnyadni engedj mert az élet túlhaladta a rendelkezéseket. Már csak egy kis atomnyi rész van meg az 1897. évi számviteli törvényből. Szeretném, ha a kormány honorálná ' abbeli kérelmemet, hogy ne a számviteli törvénnyel jöjjön ide, hanem államháztartási törvénnyel, amely a miniszteri hatásköröket szabályozza és fundamentális alapokon kiépíti a miniszteri felelősséget és minden egyéb felelősséget. En idegesen hallgatom többször azt, amikor t. képviselőtársaim összeférhetlen s egeket hangoztatnak, mikor e hangoztatásba virágos szavak vegyülnek komoly okfejtés helyett, és mindenki külön törvényt kíván, amikor minden állam kiépítette már államháztartási törvényét, és ebben szabályozta az öszszeférhetlenséget és a felelősséget az államháztartással és egyéb közületekkel szemben. Erre kell törekednie a magyar államnak is! Különben is sajátos háztartása van a székesfővárosnak, amelyre nem lehet applikálni a számviteli törvény rendelkezéseit csakis kis részben, hiszen a költségvetésnek és a zárszámadásnak mai tagozata is egészen más rendszerű, mint amilyen az államháztartásban. Ismételten arra kérem a t. belügyminiszter urat, hagyja ki ebből a szakaszból az államszámviteli törvényre való hivatkozást, mert ez úgyis csak formai hivatkozás; ma nincs számviteli törvény és én remélem, hogy a számviteli törvény helyét az államháztartásról szóló törvénnyel fogja pótolni a t. kormány. Ezekben megokolást nyert az is, hogy a szakaszt nem szavazom meg. Elnök: Kíván még valaki szólnil Perlaki György jegyző: Feliratkozva nincs senki. (Peyer Károly szólásra jelentkezik.) Elnök: Peyer Károly képviselő urat illeti a szó. Peyer Károly: T. Képviselőház! A magam részéről Farkas István képviselőtársamnak és társainak a szakaszhoz benyújtott módosítását ajánlom elfogadásra. Nem tartom ugyanis helyesnek, hogy a költségvetés alakját és tartalmát az állami számviteli törvények figyelembevételével a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőleg állapítsa meg. Sokkal helyesebbnek tartom ezzel szemben, ha a költségvetés összeállításának módját szabályrendeletben állapítjuk meg; ez esetben még mindig megvan a joga úgy a'belügyminiszter úrnak, mint a pénzügyminiszter úrnak, hogy a szabályrendelet megalkotásánál >a maguk befolyását érvényesítsék. (Az elnöki széket Puky Endre foglalja el.) Nem tartom helyesnek, hogy a főváros autonómiájának egyáltalában nem adatik mód és lehetőség árra, hogy ilyen szabályrendeletbe belevigye a maga elgondolásait is. Ebből a szakaszból egyáltalában nem tűnik ki, hogy a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértve a főváros meghallgatásával, vagy a nélkül^ szabályozza-e azt, hogy miképpen kell a költségve49*