Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-376

340 Az országgyűlés képviselőházának • test összeállítani. A főváros költségvetését nem lehet azon szabályok szerint összeállítani, amint az az állami költségvetésnél történik^ (Sei" tovszky Béla belügyminiszter: Ügy állítják össze!) Most újabban, t. miniszter úr. (Scitovszky Béla belügyminiszter: De bevált!) Nem tartanám helyesnek, ha azok a szempontok jutnának kifejezésre a jövőben, amelyek itt az egyes felszólalásokban elhangzottak, hogy a költségvetés mai terjedelmét korlátoznák, mert én helyesnek tartom, ha a költségvetés — mint amilyen a székesfőváros költségvetése — áttekintést enged minden ügyre vonatkozóan és lehetőséget nyújt arra, hogy nemcsak a költségvetés főbb adatai és főbb címei foglaltassanak benne, hanem ezeknek a főbb címeknek részletezését is mindenki megtalálja a költségvetésben. Sajnálattal nélkülözzük ezt a részletességet az állami költségvetésnél. Az állami költségvetésben csak a főbb címek vannak meg és évről-évre azt tapasztaljuk, hogy az állam költségvetésében mindinkább összevonatnak bizonyos tételek, úgyhogy tartalma alig ellenőrizhető és alig állapítható meg, hogy ezek a tételek, — amelyek elnevezése nem mindig fedi az azokban foglalt adatokat — miként használtatnak fel

f részleteikben. így az állami költségvetés egyáltalában nem bír azzal a komolysággal, hogy* az megvitatható és megbírálható legyen, mert hiszen egy összefoglaló tétel elbírálásánál feltétlenül szükséges és kell, hogy a részletek is ismeretesek legyenek, hogy tudjuk miből adódnak Össze ezek a tételek. Éppen azért én a főváros költségvetésénél elfogadva azokat a szakszerű kifogásokat, amelyeket Strausz igen t. képviselőtársam felemlített, aki szakértője ezeknek az ügyeknek, szükségesnek tartom, hogy a fővárosnak módja és lehetősége nyíljék arra, hogy a maga költségvetését bizonyos különleges szempontok figyelembevételével maga állapítsa meg. A főváros költségvetése teljesen elüt és kell, hogy bizonyos tekintetben elüssön az állam költségvetésétől, de elüt más városok költségvetésétől, elüt &

r vármegyék költségvetésétől is, úgyhogy itt tényleg különleges rendelkezéseket kell felvenni, amelyeknek felvétele nagyon célszerű, ha szabályrendeletben történik. A szabályrendeletalkotásnál azután alkalmuk van az ellenőrző hatóságoknak, — úgy a pénzügyminiszternek, mintha belügyminiszternek — a maguk álláspontját kifejezésre juttatni. En nem tartom helyesnek, hogy a belügyminiszter állapítsa ezt meg. Hangsúlyozom, sokkal célszerűbbnek tartom, ha ez szabályrendeletileg a közgyűlés részéről nyer megállapítást. Elnök: Kíván-e még valaki szólani? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom. A belügyminiszter úr kíván szólani. Scitovszky Béla belügyminiszter: T. Képviselőház! Ennél a 79. §-nál nem elvi jelentőségű kérdésről van szó, hanem kizárólag tehniikiai és praktikussági kérdésről. Arra nézve, hogy szabályrendelettel kellene ezt a kérdést rendezni, megjegyzem, hogy ennek igen hosszú az eljárása. Ezeknél a kérdéseknél pedig mégis jobban alkalmazkodnunk kell az élethez, mert valószínű, hogy az első ilyen megjelenő rendeleten^ sok módosításra lesz szükség az idők folyamán. Ha mindezeket a módosításolkat a nehézkes törvényhatósági retortán visszük keresztül, akkor ezeknek a kérdéseknek megoldása igen lassan fog az élethez alkalmazkodni. Az, hogy a költségvetés és zárszámadás tehnükája blanketta formájában hogyan döntései?, ülése 1930 április 1-én, kedden. sék el, kizárólag praktikussági kérdés. Ezt a kérdést maga a belügyminiszt

er és a pénzügyminiszter sem tudj a a székesfőváros mégha t ígatása nélkül elintézni. Eddig is mindig megtörtént, hogy meghallgattuk, hiszen javaslatot mindig elsősorban a fővárostól kérünk és arra megtesszük a magunk észrevételeit. Nem is lehet ezt a kérdést másképpen megoldani, mert a székesfővárosnál mindenesetre .jobban értenek gyakorlatilag ezekhez a kérdésekhez. Az pedig szükséges a felügyelet és az^ ellenőrzés szempontjából, hogy áttekinthetővé és átlátszóvá tétessék úgy a költségvetés, mint a zárszámadás. Az államszámviteli törvényben foglalt alapelveknek megfelelően itt mégis utalnunk kellett a jelenleg érvényben lévő törvényre. Ha a törvényhozás megalkotja az államháztartásról szóló törvényt, akkor mindenesetre annak a szisztémának megfelelően kell az autonómiák költségvetését, különösen a székesfőváros autonómiájának költségvetését is rendezni. Én praktikussági szempontból ezt helyesebbnek tartom; ez az autonómiára sem jár semmi sérelemmel, mert kizárólag tehnikai és praktikussági kérdés, amely a törvényjavaslatban kontemplált módon sokkal egyszerűbben és gyorsabban oldható meg, mint a szociáldemokratapárt által javasolt formában. , Azért kérem, méltóztassék az indítványt elvetni és az eredeti szöveget elfogadni. (He lyeslés a jobboldalon.) Elnök: Következik a ^határozathozatal. A 79. §-szal szemben áll Farikas István és társai képviselő uraknak ellenindítványa. Kérdem a t. Házat, méltóztatik-e a 79. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben az ellenindítvannyal. igen vagy nem? (Igen!) A szakasz eredeti szövegében fogadtatott el. T. Ház! A házszabályok 138. §-ának 2. bekezdése megengedi, hogy *a részletes tárgyalás során több egymással kapcsolatos szakasz együttesen tárgyaltassék. Következik a III. fejezet, és az ebben foglalt 80., 81., 82. es 83. §-ok ellen ellenindítványt nem terjesztettek elo. A vita egyszerűsítése érdekében, hivatkozva a házszabályok határozatára, javaslom, méltóztassék a III. fejezetben foglalt szakaszok együttes tárgyalását kimondani. (Helyeslés.) A Haz ekként határozott. Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Strausz István! Strausz István: T. Képviselőház! A 80. §-ban olyan bizalom nyilvánul meg a törvényjavaslat rendelkezései által a pénztárak iránt, aminővel eddig sem a magánéletben, sem az állami életben nem találkoztam. Mit mond ki a törvényjavaslatnak ez a szakasza? Azt mondja, hogy a pénztár csak az év végén tartozik számolni, kivéve, ha közben a polgármester vagy a törvényhatóság kívánja a számadás benyújtását. Mindenütt az életben, a magyar államnál éppúgy, mint az önkormányzatnál, havonként elszámolnak. Megvan ennek a havi okmányolt elszámolásnak a maga rációja. A vagyonkezelést a bírálatnak, az ellenőrzésnek nyomon kell követnie, ha azt akarjuk, hogy n vagyonkezelésben visszaélések ne legyenek. Nem tudom tulajdonképpen milyen pénztárra gondol itt az igen t. miniszter úr. Talán a székesfővárosnál is vannak intim-pénztárak? ( Jánossy Gábor: Mi az az intim-pénztár? Ilyent még nem hallottam!) Az intim-pénztár? Arról az oldalról ez rossz kérdés, mert igen t. képviselőtársam ebbe sokkal jobban bele van avatva. (Jánossy