Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-376

S38 Az országgyűlés képviselőházának Béla belüfyminiszter: A közgyűlés adja meg-!) Éppen úgy, mint ahogy a Képviselőház plénuma adja meg a Ház elnökének a felmentést, és minden egyéb szervnél alkalmazott tisztviselőknek a felmentést. —' ahol szükség van felmentésre — maga a Ház elnöke adja meg. A székesfővárosnál meg az egyéni hatósággal együtt járó felelősség folytán, úgy a költségvetés, mint a zárszámadás alpolgármester egyéni felelősségére készül és éppen azért iái miniszter vele szemben gyakorolja a felmentést, vagy pedig az elmarasztalást a törvényhatósági bizottságon keresztül. (Meskó Zoltán: Ez is tiszteletreméltó álláspont!) Megállapítom még azt, hogy ez a szakasz nem rendelkezik aziránt, hogy a több hevételeket — mert ezeket is indokolni kell — vagy a kevesebb bevételeket tulajdonképpen ki tartozik indokölni. Szerintem csak a polgármester. Remélem, hogy ezután nem a mostani gyakorlatot fogják követni, hogy tudniillik a számvevőség vagy esetleg a számvevőszék indokolja. Az eddigi indokolásoknál abnormitások észlelhetők. Rámutatok arra, hogy egy-egy ágazat több forrásból merít bevételeket. Helyesen, a több bevételt is indokolni kell. Az indokolás módszere azonban a zárszámadás szerint az, hogy csak a tiszta eredményt, tehát az összes jogcímeken befolyó bevételek lezárása után jelentkező többletbevételt indokolja, holott egyes bevételi forrásokból jóval több folyt be az előirányzottnál. A bevételeknek s méginkább a kiadásoknak a költségvetéstől eltérő fogyatékos indokolását takargatni látszik: az alapok és üzemek létesítésének és rendeltetésének, a zárszámadásba néni tartozó hosszas ismertetése. Általában azt tapasztalom, hogy a törvényhatósági bizottság szankcionálja a kiadási többleteket és előirányzatnélküli kiadásokat,^ a belügyminiszter úr pedig a .szankciót hallgatólag tudomásul veszi. A- ' hallgatólagos tudomásvétel ellen óvást emelek. A régi időkben fejlődött ki ez a jóváhagyási módszer, hogyha a belügyminiszter az előterjesztés után 60 napig hallgat, akkor ez azt jelenti, hogy tudomásul vette, illetőleg jóváhagyta a törvényhatóság illető határozatát. A királyoíki nem éltek ilyen módon a jogaikkal. De most, amikor haladnunk kell a demokratikus élet felé, a hallgatólagos jóváhagyás ellen fel kell emelnem szavamat. A nevét örökíti meg a belügyminiszter úr a közigazgatási életben, ha a következő szakaszból a, 60 napos hallgatólagos jóváhagyást törli. Kiszámíthatatlanok az életre azok a következmények, amelyek ebből eredhetnek. Nem Scitovszky Béla lesz minidig a belügyminiszter (Peyer Károly: Reméljük!) minden szemíponttal, a jövővel is számolnia kell annak, aki a törvényt alkotja, aki szereti hazáját és annak boldogulását kívánja. Sok iboldogulásnak útját zárta el a 60 napi hallgatólagos jóváhagyás és tudomásulvétel. Én ismerem ennek rációját, tapasztalatokat szereztem e körül s éppen ezért emelem már itt fel a szavamat és nagybecsű figyelmébe ajánlom a miniszter úrnak az idevonatkozó szakaszt, kérem, törölje ezt a praerogativát a törvényjavaslatból. Ezeket kívántam megjegyezni, egyébként a szakaszt nem fogadom el. (Meskó Zoltán: Nagyon helyes! r— Derültség.) Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Nincs senki feliratkozva! . . Elnök: Kíván valaki szólni? (Nem!) Ha senki szólni nem kíván, a vitát bezárom, a ta376. ülése 1930 április 1-én, kedden. nácskozást befejezettnek nyilvánítom. Következik a határozathozatal. A 78. § eredeti szövegével szemben áll Farkas István és társai képviselő urak indítványa. A kérdést az eredeti szövegre teszem fel, szemben Farkas István és társai képviselő urak indítványával. Amennyiben az eredeti szöveget méltóztatik elfogadni, az ellenindítvány elesik. Kérdem tehát, méltóztatik-e a 78. §-t eredeti szövegében elfogadni, szemben Farkas István és társai javaslatával, igen vagy nemi (Igen!) A Ház az eredeti szöveget fogadja el. Következik a 79. §. Kérem a jegyző urat, szíveskedjék azt felolvasni. Perlaki György jegyző (olvassa a törvényjavaslat 79. §-át.) — Gróf Hunyady Ferenc! — (Felkiáltások: Nincs itt!) Elnök: A képviselő úr nincs itt. Indítványa töröltetik. Következik? Perlaki György jegyző: Farkas István! Farkas István: T. Ház! Ez a 79. §. a következőképpen szól (olvassa): «A költségvetés és a zárszámiadás készítésének módját azoknak alakját é:s tartalmát az államszámviteli törvényben foglalt alapelveknek megfelelőleg a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyetértőieg állapítja meg.» Az egész törvényjavaslaton végigvonul az a tendencia, hogy mindent felülről kényszerítenek rá az önkormányzati szervre. Budapest önkormányzatának alig lesz joga megszabni a maga budgetjének kereteit, alig lesz joga önmagának önállóan, az önkormányzati elvből önként folyólag megállapítani azt a keretet, amellyel háztartását akarja körülhatárolni. Itt is ugyanez a rendelkezés vonul végig, mert hiszen az ellenőrzés elől senki elzárkózni nem akar, ha ez az ellenőrzés tisztán a törvényesség szempontjából ós olyan alapelvekből kiindulva történik, hogy a főváros gazdálkodása jó, helyes, becsületes, rendszeres legyen, ámde e szigorú ellenőrzés keretei mellett is^ fő és döntő szempont minden önkormányzatnál az a tétel, hogy az önkormányzat a maga munkakörét és a maga budgetjét önmaga állapítsa meg; önmaga szabályozza és szabja meg azokat a kereteket, amely keretekben gazdálkodni kíván és akar. Ez a rész is erről rendelkezik. Igaz, hogy ellentétben van a már elfogadott szakaszokkal, ha ezt az elvet érvényesíteni akarjuk, de kétségtelen, hogy ennél a szakasznál is meg kell említenünk ezt a mi álláspontunkat, mert hiszen nyilvánvaló, hogy a törvényjavaslatnál ezek az immár elfogadott rendelkezései ellentótben állanak az önkormányzat alapelveivel, azzal az irányzattal és felfogással, amely azt akarja, hogy az önkormányzat maga egészen praktikus életet élhessen, hogy erőkifejtése kétségkívül magán az önkormányzaton alapuljon, hogy ezáltal az önkormányzatot jobbá, széppé és célszerűvé tegye. Ez a gondolat vezet bennünket akkor, amikor itt is javasoljuk azt, hogy a 79. §-ban «a belügyminiszter a pénzügyminiszterrel egyet- . értve rendelettel» helyett a «törvényhatóság szabályrendelettel» kitétel vétessék fel. Hiszen magának a fővárosi önkormányzati testületnek kell megszabnia azokat a kereteket és formákat, amelyekkel kormányozni akar, s amely keretekhez tartozik a költségvetés kérdése is. A belügyminiszternek és a pénzügyminiszternek az ellenőrzés a feladata, s magával a logikai