Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-376

Az országgyűlés képviselőházának 3 7ú. ülése 1930 április 1-en, kedden. 32S adó úr újabb módosítását, amely az én aggodalmaimat eloszlatja. A Margitszigetre vonatkozó kritikát tudniillik nem osztom mindenben, mert sohasem fogtam úgy fel a Margitszigetet, hogy az egy hasznoüiajtó vállalat legyen. Ellenkezőleg, arra el kell készülve lenni, hogy ott deficit is legyen, mert végeredményben minél többet invesztálnak a Margitszigetbe, mint közparkba, annál inkább fennforog lehetőség, hogy deficit is lesz a kezelésnél. A Margitsziget nem is lesz sohasem hasznothajtó vállalkozás, éppen erre való tekintettel. Más dolog az a kívánság, hogy beléptidíj nélkül is látogathassa & közönség a szigetet. Elismerem, hogy ebben a tekintetben rossz tapasztalatokat szerzett a részvénytársaság, mert amikor ilyen kísérlet történt, előfordult, hogy az összes szép ültetvényeket legázolták és a rózsákat levágták. Végeredményben tehát olyan tapasztalatokat szerzett^ a vezetőség, hogy a belépési díjakat nem tudják megszüntetni. Mindenesetre azonban én semmi körülmények között sem mennék abba bele, hogy a belépti díjakat felemeljük, hogy ezek felemelésével még nehezebbé tegyük a belépést. Mondom én nem úgy fogom fel a Margitszigetet, mintha az az exkluzív körök külön mulatóhelye lenne, hanem az igenis: közpark. Ne legyen hasznothajtó vállalat sem, hanem úgv kezeljük, hogy lehetővé tegyük annak a nagytömegek részéről, mérsékelt beléptidíjak mellett való látogatását. Ügy tudom, hogy az 1872. évi XXXVI. te. a Margitszigetre vonatkozólag kivételes rendelkezéseket tartalmazott. Az 1872 : XXXVI. te. az állami adókra vonatkozólag is rendelkezik, a földadóra is, tudomásom szerint, és ott egyebek között rendelkezik a városi adóra nézve is. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Csak a földadóra.) Ügy fogom fel a dolgot, hogy most a városi adókra vonatkozólag a fővárosi törvény különleges rendelkezéj seket tartalmaz s az állami adóra vonatkozó 1872 : XXXVI. tc.-ben foglalt rendelkezés nem marad érvényben. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Nincs is!) Ott a földadóról van szó... (Scitovszky Béla belügyminiszter: A földadó utáni pótadóról!) Földadó utáni pótadóról. Éppen ezt akartam megemlíteni. Tehát állami adóról szól. Végeredményben azt is méltányosnak tartottam volna, ha az állam magával szemben gyakorolja ugyanazt, amit a székesfővárostól elvár. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Tárgyalások vannak folyamatban!) A székesfővárosi adók alól mentesítik a szigetet, ellenben a földadó alól nem mentesítik. Ez megint inkonzekvencia. En azon a nézeten voltam, hogy amikor a székesfővárosra nézve ezeket a kivételes rendelkezéseket törvénybe iktatjuk, az állam magával szemben is kimondia ugyanezt, mert én méltányosnak tartanám, ha tőlünk kívánják, hogy ne fizessenek nekünk adót, akkor az állam is adja meg ezt az adómentességet. Akkor még jobban lehetne kezelni a Margitszigetet és még többet lehetne beruházni éppen a köz érdekében. En ezt olyan inkonzekvenciának találom, amelyet szóvá kell tennem. Keresni kell az alkalmat arra, hogy ezt a könnyítést az állam is adja meg. Mert nem szeretem azt a generozitást, amikor mindig a főváros rovására történik minden, és ahol államérdekről van szó, ott szűkkeblűség mutatkozik a pénzügyi kincstár részéről. Ez az egyenlőtlen eljárás végeredményben nem indokolható. Csak azzal tudom indokolni a kivételt, hogy a közkertre vonatkozólag ne növeljük a terheket, tehát mentesítsük azt az adó alól. Ha pedig a székesfőváros ebbe belemegy, akkor az államnak is bele kell mennie. Természetesen a múltkori szövegnél ez nem volt világos. Először is «Margitszigetről» volt szó, ami nem jogalany, nem is fizet a Margitsziget adót. így nem is lehet egy törvényes rendelkezést statuálni. Most már azonban, igenis, korlátozni fogja ez az új szöveg ezt, hogy mindaddig, amíg a fővárosi pénzalap birtokában van, amíg a fővárosi pénzalap a részvénytöbbség birtokosa, élvezi a Margitsziget ezt az adómentességet. Ezzel tehát most már világosabbá lett a helyzet, hogy t. i. a fővárosi pénzalap birtokában ne fizessen a Margitsziget a városnak adót. Értem itt ezalatt elsősorban a belépti díjak utáni vigalmi adót. Hiszen ez jön tekintetbe elsősorban, erre megy ki a játék. A belépti 'díjak utáni vigalmiadóról van szó elsősorban. Ez a vigalmiadó eddigelé, ha jól tudom, 60.000 pengő volt. De most egyezség létesült a város és a Margitsziget között és ha jól emlékszem, 30.000 pengőben van limitálva ez a vigalmiadó. Mindössze 30.000 pengőről van tehát szó. Ezt csak azért mondom, hogy tudjuk, hogy a főváros szempontjából miről van szó. Elsősorban erről a vigalmiadóról, amely most 30.000 pengőben van limitálva. Ezt engedi el tehát a székesfőváros ezzel a törvényes rendelkezéssel. A székesfővárosnál amúgy is az volt a tendencia, hogy yigalmiadóval ne súlyosbítsák a belépti díjat, tehát most egy 30.000 pengős generozitással a székesfőváros még tovább megy, mert erről is lemond. A pótadónak összegét nem ismerem, nem tudom, milyen ősségről van szó, de természetes, — hiszen éppen ezt szeretném poentirozni — hogy pótadómentességről csak a tulajdonossal szemben van szó és semmi esetre sincsen szó pótadómentességről a vállalatokkal szemben. Mert.a vállalatoknak pótadójáról, bármilyen vállalat legyen ott, még szerintem a strandfürdővállalatnak pótadójáról sem lehet szó, mert amennyiben az vállalat, azután is kell fizetni a pótadót. A Margitszigeten különböző vállalatok vannak, vannak idegen vállalatok; ott vannaiki a vendéglők és a kávéházak és van azután magának a pénzalapnak egy vállalata: a strandifürdővállalat. E vállalatok nem lesznek mentesek, mert a vállalatok maguk tartoznak fizetni. Ügy vagyok különben informálva, hogy ezek a vállalatok is így értelmezik az új rendezést, hogy t. i. a strandfürdővállalat is fog fizetni pótadót. De hogy a kivetésnél ebben a kérdésben kételyek ne legyenek, megemlítettem ezt is. Mert hiszen az új szövegben az foglaltatik, hogy a «fővárosi pénzalapnak tulajdonában lévő ingatlanaira kirótt állami egyenesadók után», tehát állami egyenesadó lesz kiróva valószínűleg a strandfürdőre is. (Scitovszky Béla belügyminiszter: Föld- és házadó!) Szóval, akkor a strandfürdőre nem lesz kiróva. Ez tehát akkor világos, mert hiszen akkor a strandfürdő után íkell fizetni pótadót. Ott vigalmiadóról nincsen ugyan szó, mert ott ninos... (Bródy Ernő: Vigalom!) Nem hiszem, hogy van ott vigalmiadó, de pótadó van. így azután most már világosan leszögezhetjük és a kivetésnél a netalán előforduló félreértések elkerülése végett pointirozzuk itt a Házban is, a miniszter úr hozzájárulásával. A miniszter úr kijelentette hogy csak a tulajdonos nem fizet, de annak vállalatai és egyéb vállalatok igenis fognak pótadót fizetni. Ezt tehát le kell szegezni. Ami a továbbiakat illeti, hogy a székes1 főváros köteles gondoskodni a fővárosi illető47*