Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-376

322 Az országgyűlés képviselőházának 3 76. ülése 1930 április l-én, kedden. példa és eset van a világvárosok között is, hogy olyan fekvése és elrendezése legyen egy természeti szépségnek, mint Budapesten a Margitszigetnek. Itt a Duna mentén, a környező hegyek alján ez pompás, tündéries látvány, és mindenkinek érdeke, hogy ez a nagyközönség részére a legkönnyebben hozzáférhető legyen. (Jánossy Gábor: Ingyen mehessen oda a főváros közönsége egy kis jó levegőre!) Nagyon helyes. (Buday Dezső : Ki tartsa fenn akkor a szi- getet és miből?!) Ugyanakkoí, amikor ez szórakozóhelyül szolgál, lehetővé kell tenni, hogy oda a nagyközönség- is kimehessen. (Györki Imre: Ne csak a fovaspólózók! — Jánossy Gábor: Mindenki!) Engedelmet kérek, amikor ilyen természeti kincs van a város közvetlen közelében, akkor ránknézve nem lehet más feladat, mint az, hogy ezt megközelíthetővé és elérhetővé tegyük. Éppen ezért mondottam, hogy olyan kérdést is fel fogok itt vetni, amely nem tartozik a belügyminiszter úr hatásköréhez és ez a hajójáratok toérdése. Az történt t. i., hogy megszűntek a szigeti, egyáltalában a Duna mentén fenntartott hajójáratok. Méltóztassék ezt a helyzetet megfigyelni. Itt van Budapest, itt van a Duna és azon a Dunán helyijátratok nem közlekednek. (Buday Dezső: Mégis kapnak szubvenciót! 120.000 pengőt!) Mélyen t. képviselőtársamnak nagyon jól méltóztatik tudni, hogy az a helyzet, hogy tavaly óta nincsen hefyihajózás sem a szigetre, sem feljebb, úgyhogy ez hiányzik. Most csak átkelő hajók járnak a Dunán, ellenben minden más városban, ahol ilyen folyam van, mint a Duna, a legtermészetesebb dolog, hogy helyi hajójáiratok is közlekednek. Ta/valy óta kis vizitaxik járnak, de ez tömegforgalom lebonyolítására nem alkalmas. (Jánossy Gábor: Drága!) Nagyon helyesen méltóztatott mondani: drága! Azelőtt a szigetre 24 fillérért lehetett menni és különösen ünnepnapon, de máskor is, a pesti ember, de a vidéki és a külföldi számára is, hozzátartozott Budapest • látványosságainak megszemléléséhez egy sétaút a Dunán, egy sétaút a Margitszigeten. Ez most megszűnt, teljesen hiányzik. Azért mondottam, hogy ez nem tartozik tulajdonképpen a belügyminiszter úr hatáskörébe, mert nem kívánhatom tőle, hogy még erre is gondja legyen, ez a kereskedelemügyi minisztérium hatáskörébe tartozik, ez Összefügg, azt hiszem, a Magyar Folyam- és Tengerhajózási Készvénytársaság szubvenciójának kérdésével, azzal, hogy a város nem^ áldozhat erre. Ez megint anyagi, pénzügyi kérdés. En csak arra hívom fel a kormány figyelmét, tegye lehetővé a budapesti polgároknak, a magyar polgároknak és még az idegen, külföldi polgároknak is azt, hogy a Dunán közlekedő hajókra ülhessenek. Lehetetlen helyzet, hogy amikor itt van a Duna, ez a gyönyörű folyam, s itt van egy ilyen sziget, akkor az ne legyen hajón megközelíthető. Még egy baj van a közlekedés szempontjából. Az autobuszközlekedés szintén nem fizetődik ki. Az autobuszközlekedésben is zavarok álltak be. Ez szintén nem a belügyminiszter úr, hanem a kereskedelemügyi miniszter úr hatáskörébe tartozik. Az autóbuszjáratok nagy pénzbe kerülnek, mert ebben a tekintetben nem helyes irányok vannak megállapítva. Nem úgy van, mint régen volt, hogy a sziget felső és alsó része között közlekedett a ló vasút, amely helyesen bonyolította le a forgalmat. E helyett most az autóbusz a város belsejéből indul és ezáltal megnehezíti a forgalmat és a közlekedést. Itt is, ezen a téren is kellene valamit tenni. Méltóztatik látni ebből, hogy én csak felhasználtam az alkalmat arra, hogy a Margitsziget ügyét szóba hozzam. (Jánossy Gábor: Nagyon helyes!) A legnagyobb szeretettel kérem mélyen t. képviselőtársaim érdeklődését is ez iránt a kérdés iránt. Ez nem politikai kérdés, ez nem pártkérdés, ez minden polgár szívéhez közeláll, aki szereti a szabad levegőt, szereti a szépet, a természetet, amely Budapest környékét ilyen pazar szépségekkel és kincsekkel ruházta fel. Ezen lehet és kell segíteni. Itt azt kell elérni, hogy a Margitsziget a nagy tömegek számára szárazon és vizén megközelíthető legyen, hogy amikor valaki üdülni akar. jó levegőt akar szívni, ne ütközzék akadályba, akár szárazon, akár vizén akar odajutni. Végül is a Margitsziget rendeltetése az, hogy az ország közönségének nyitva álljon és hogy oda minden szegény ember kijuthasson, (Jánossy Gábor: tTgy van!) hogy gyönyörködhessék benne, hogy annak levegőjét szívhassa. Ne tessék elzárni a Margitszigetet a nagyközönség elől. Kijelentem, hogy nagyon szívesen vagyunk hajlandók áldozatokra is, mert áldozatok árán is megközelíthetővé és hozzáférhetővé kell tennünk a Margitszigetet mindnyájunk számára. Ezért szólaltam fel, a magam részéről különben a szakaszt elfogadom. (Helyeslés.) Elnök: Az előadó úr kíván szólani. Usetty Béla előadó: T. Képviselőház! Előzőleg beadott indítványomat tisztelettel visszavonom és a következő új indítványt terjesztem elő (olvassa): A 73. § második bekezdése után új harmadik bekezdésként a következő szöveg vétessék fel: «A fővárosi pénzalapnak a Margitsziget tulajdonában lévő ingatlanaira kirótt állami egyenesadók után községi pótadót kivetni nem lehet. A Margitszigetre való belépés díjait, amíg az ezekből eredő jövedelem a fővárosi pénzalapot, vagy ennek válalatát illeti, városi adóval vagy egyéb városi közszolgáltatással terhelni nem lehet.» A szakasz jelenlegi harmadik bekezdése ennek folytán negyedik sorszámot kap és ezért új ötödik bekezdésként javasolom felvenni a következőket (olvassa): «A székesfőváros köteles gondoskodni azoknak a székesfővárosi illetőségű, közsegéb re szoruló szegényeknek az ellátásáról, akiknek ellátására a társadalmi segélyezés nem elegendő.» T. Ház! Ebben az indítványban most precíze meg van jelölve az, hogy mi adómentes. Megmondja, hogy addig, amíg a fővárosi pénzalapnak a tulajdonában vannak az ingatlanok, addig nem kell utána községi pótadót fizetni és azt is kifejezetten megmondja az indítvány, hogy a belépési díjak után is csak addig nem kell pótadót fizetni, amíg ez a fővárosi pénzalapba folyik JL>e. illetőleg abba a vállalatba, amely a fővárosi pénzalap tulajdona, mert amint méltóztatnak tudni, most részvénytársasági formában kezeltetik ez, ez a részvénytársaság azonban 100%-ig a fővárosi pénzalap tulajdona. Ez az intenció volt az 1872 : XXXVI. tc.-nél is, ezt kívántuk itt is átvenni. Mivel azt hiszem, ez teljes mértékben méltányos és indokolt^ azért tisztejettel kérem, méltóztassanak indítványomat elfogadni. Elnök: Szólásra következik? Perlaki György jegyző: Wolff Károly! Wolff Károly: T. Képviselőház! A Margitszigetre vonatkozó pótrendelkezés abban a formában, amint azt a múltkor az előadó úr előterjesztette, bennem is .a legnagyobb aggodalmat kelti és azért iratkoztam fel szólásra. A Házba való bejövetelemkor azonban hallottam az elő-