Képviselőházi napló, 1927. XXVI. kötet • 1930. március 13. - 1930. április 10.

Ülésnapok - 1927-367

22 Az országgyűlés képviselőházának 36 De van ebben sok egyéb olyan rendelkezés is, amely rászorul, hogy alaposan megvitassuk. Azt, amit Petrováez Gyula képviselőtársam indítványozott, mi is indítványoztuk, 'hogy annak, aki kilép annak a - pártnak kötelékéből, amelynek lajstromán megválasztották, megszűnik törvényhatósági bizottsági tagsága. En ezt a kérdést nem abból a szempontból ítélem meg, amilyen szempontból ezt megítélte Petrováez képviselőtársam, mert egészen bizonyos, hogy mi közöttünk nem lehetséges az az átmenés egyik pártból a másikba olyan könnyen. (Petrováez Gyula: Pedig volt rá eset!) Volt egyetlenegy eset; majd rátérek. — En a fővárosnál gyakorlati szempontból ítélem ezt meg. A korrupciónak egyik melegágya az, hogy a pártok tagjai átvándorolnak ' egyik pártból a másikba. Miért mentek például a demokratapártból többen be az egységespártba^ a Kozmapártba? (Bródy Ernő: Előnyökért, címekért és üzletekért!) Mert ott előnyöket véltek elérni, tisztára üzletek miatt^ a kedvező befolyás miatt, a befolyásuk érvényesítése miatt léptek át a demokratapártból a másik pártba, amely pártnak kötelékében kilátásuk volt arra, hogy befolyásuk a főváros igazgatásában nagyobb lesz és ennek következtében több eredményt tudnak kijárni. Ez a korrupciónak fészke, melegágya, tehát én ebből a szempontból tartom szükségesnek és elfogadandónak ezt a rendelkezést, mert az az illető, aki egy pártba bejön, kapaszkodik azért, hogy törvényhatósági bizottsági tag legyen, maradjon meg e pártban. (Fábián Béla: Aztán elmegy egy kis üzletet kötni!) Igen. Nyilvánvaló az, hogy az összeférhetlenségnek az a végrehajtási rendszere, amelyet itt ebben a szakaszban kontempláltak, szintén rendkívül fontos. Mi például indítványozzuk azt, hogy a 6. bekezdést töröljék és helyébe^ a következő szöveget vegyék fel: «Az összeférhetlenségi bizottság a törvényhatósági bizottságnak az összes választók által választott 30 tagjából alakul, akiket az arányos képviseleti rendszer alapján saját tagjai közül választ.» Azért fontos a mi megítélésünk szerint az összeférhetlenségi bizottságnak ilynemű öszszetétele, hogy annak függősége nagyobb legyen a választóktól. Ez nagyobb garancia, mint hogyha úgy tevődnék ez össze, hogy akár érdekképviseleteken, akár örököstagságokon keresztül érvényesülne, vagyis hogyha ezek az örököstagok és érdekképviseletek is befolynának ebbe a választásba és részt vehetnének ebben az összeférhetlenségi bizottságban, ebben a jury ben. Helyes tehát az volna, hogy ebből kizárassanak a többi tagságok és csak az; általános választásoknál megválasztott községi képviselőkből választassék meg ez az összeférhetlenségi jury. Hiszen maga az a tény, hogy valakit örököstagsággal ruháznak fel a székesfőváros törvényhatósági bizottságában, egyáltalában nem fűzi őt a tömeghez, és nem szükséges számolnia a közvéleménynek azzal a hangulatával, amelylyel számolnia kell azoknak, akiket az általános választások alkalmával megválasztottak. Nem fűzi az érdekképviseletek által kiküldött tagokat sem a közvéleményhez akkora érdek, mint az általános választásokon megválasztottakat, mert hiszen, akit az érdekképviselet küld ki, az egy külön kaszt, t egy külön kis érdek szempontjai szerint határozza meg a maga magatartását a közgyűlésén, tehát szintén nem esik az alá a nagy erkölcsi ellenőrzés alá, amely alá azok esnek, akik az általános válasz'. ülése 1930 március 13-án, csütörtökön. tásokon lettek megválasztva. Ebből a szempontból teihát nagyon fontos az, ihogy ennek a jurynek Összetétele tisztán és kizárólag azokból alakuljon meg, akiket az általános választásokon választottak. Ezt ne tessék olyan közönségesen felfogni; ne is tessék sem az ügyvédi kamarának, sem a kereskedelmi és iparkamarának, senkinek sem sértőnek venni önmagára, de a dolog természete hozza magával, hogy a közgyűlésen az a réteg, amely összhangban áll a tömeggel, amelyet a tömeg választ az altalános választásokon, számol a közvéleménnyel, nagyobb ellenőrzés alatt áll, a közvélemény kritikája alatt alliés nagyon természetes dolog, hogy (helyes álláspontot foglalhat el, szigorúbban, rigorózusábban ítélheti meg a kérdéseket, mint a többi, nem ilyen választott tagokból alakult testület. Kérena a t. Képviselőházat, méltóztassék ezt ilyen értelemben felfogni. Ezt a célt szolgálják^ további indítványaink is. Kérem tehát indítványaink elfogadását, beiktatását, hogy ezt a szakaszt jobbá tegyük annál, mint ahogy az a bizottság szövegezésében megalkotva van. (Helyeslés a szélsőbaloldalon,) Elnök: Szólásra következik? Fitz Arthur jegyző: Gál Jenő! Gál Jenő: T. Képviselőház! A Petrováez Gyula t. képviselőtársunk által felvetett módosítás és az a gondolat, amelyet az magában foglal, rendkívül jelentős. Egy közmegbizatás, legyen az képviselői vagy törvényhatósági megbizatás, a politikai erkölcs szempontjából és közjogi vonatkozásainak szempontjából teljesen azonos. Méltóztassanak megengedni, hogy rámutassak újólag arra, amit már tegnap jeleztem a politikai párt fogalmával kapcsolatban. A politikai pártfogalom és a nép szavazati jogának politikai pártok szerint való gyakorlása olyan magasrendű közjogi megkülönböztetés, amellyel ezeket a kérdéseket feltétlenül kapcsolatba kell hozni. Ha visszaemlékszünk azokra az időkre, amikor a közmegbizatás a követi időszakban utasításokkal történt és amikor a közéleti tisztaságra abból a szempontból vigyáztak, hogy a követ úr mennyiben tartja be azokat az Ígéreteit, amelyek alapján őt az országgyűlésre küldő nép megbízottjának tekintették, akkor rá kell jönnünk annak az erkölcsi következtetésnek a helyességére, hogy a választás után nem lehet a választókat semminek, légüres térnek tekinteni, mert a megválasztatás után is van bizonyos kapcsolat a képviselő vagy a törvényhatósági bizottsági tag és a választoközönség között. A lajstromos választásnak — amely Franciaországban jutott először érvényre — az a különleges jellege, hogy egy áthidalást jelent az egyéni megbizatásnak az elkülönített és különszerűen felfogott közjogi jelentősége, valamint a csoportok, a pártesoportok érvényesülésének különös jelentősége között. Az a gondolat hívta életre a pártok szerinti választást, hogy az az egyetemes akarat, amely megnyilvánul a nép azon csoportjában, amely magát azonos elveket valló pártnak nevezi, az ország igazgatásában és kormányzásában érvényre jusson, mert a néperő és népakarat az egyéni választásoknál nem jut annyira érvényre. Ez a rendszer úgyszólván személytelenné teszi a népakarat megnyilvánulását. A kedvező körülményeket, amelyek az egyesnél fennforoghatnak, a képességeket, például a nagyobb^ szónoki képességet egy kisebb szónoki képességű jelölttel szemben; mindezt az előnyt valósággal abszorbeálj ti cLZ CL lajstrom, amelyet a szavazónak elébeállítanak,